Budapesten rendezték az EU filmszemléjének fináléját

A magyar EU-elnökségnek köszönhetően a tradicionális EuroCine27 keretein belül most először fővárosunkban sorakozhattak fel az Unió válogatott művészfilmjei.

A rendezvénysorozat, mely majdnem egy hónapon át tartott, hisz az április 14-i szegedi nyitány óta járt már Pécsett és öt európai fővárosban is, nem csak filmművészeti, de társadalmi feladatokkal is bír. Ennek köszönhető, hogy az idei szemle keretein belül bemutatott művek jelentős része olyan problémákat érint mélyen, amelyek enyhítését az Unió soros elnöki tisztjét betöltő Budapest is hathónapos programjának zászlajára tűzött.

A szemle budapesti részének felvezető napja is ennek jegyében telt. Május 9-én két film, Tony Gatlif, a második világháborús franciaországi cigányság mindennapjait bemutató Liberté-je, illetve a török bevándorlók életét, és a vérbosszú fogalmát feldolgozó német Feo Aladag Die Frende című, az Európai Parlament Lux-díját is elnyerő műve került terítékre. Nemcsak a levetített alkotások foglalkoztak a kissebség kérdésével, hanem a Gatlif-mű befejezését követően a szervezőknek köszönhetően, egy vitafórumot is végighallgathattak az érdeklődők, melynek központi témája, a magyarországi cigányság helyzete, sok esetben komoly tabunak számít.

Ez a beszélgetés – bár természetesen nem váltotta meg fél óra alatt a világot – kifejezetten érdekesnek számított, hisz a négy résztvevő mindegyike teljesen más nézőpontból vizsgálta meg előzőleg a francia rendező filmjét, s így abszolút különböző szakterületek és tudományágak megközelítését ismerhettük meg ugyanazzal, az egyébként eléggé mindennapi, ám roppant fajsúlyos témával kapcsolatban. A vitafórumon részt vett Átal Dorottya, az Amnesty International jogvédőszervezet kampánykoordinátora, Forgács István romaügyi szakértő, Marketa Hajska antropológus, és Réz András filmesztéta is.

A nyitóünnepségen Dr. Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője, aki korábban a rendezvény szervezői közé is tartozott, elmondta, hogy nem csupán a soros elnökségnek köszönhetjük azt, hogy hazánk rendezi az EuroCine-t, hanem a filmszemle központi témája miatt is esett Magyarországra a választás.

„Őszintén remélem, hogy a művészet, melynek alapvetően hatalmas ereje van, élénken segíthet az ellentmondások feloldásában, kulturális szakadékok áthidalásában, és hogy az itt bemutatott filmek kapcsán az embereknek lehetőségük nyílik arra, hogy jobban megismerjék és megértsék egymást” – mondta el Dr. Szűcs Tamás.

A szemle budapesti két napja során bemutatták minden EU-tag ország egy-egy rendezőjének alkotását, így az érdeklődők megismerkedhettek azzal, hogy az Unió különböző területén élő, eltérő kultúrájú népek művészei miként látják és értelmezik a kisebbségekkel, elsősorban a romákkal kapcsolatos problémakört. A huszonhét film sorában Magyarországot Bogdán Árpád 2006-os, Boldog új élet című műve képviselte, mely egy nevelőotthonban felnőtt, magányos, ám valakihez, valahova tartozni vágyó roma fiatalember életének egy részét mutatja be.

 

DicsukD
ELTE Online

Fotó: Sipos Szimonetta