Előző cikkünkben TTK-s hallgatók és oktatók alkalmazkodási módszereit mutattuk be a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben. A távoktatás azonban a többi ELTE-s karon sem a legegyszerűbb. Cikkünkben az ÁJK, a BGGyK és a BTK kreatív megoldásairól mesélnek a hallgatók.
A BGGyK-n egy másodéves, gyógypedagógia szakos, logopédia szakirányon tanuló hallgatót kérdeztünk.
Szerinted mi lehet az előnye a távoktatásnak?
A távoktatás nagy előnye, hogy több olyan e-learning felületet is működésbe hoztunk a kurzusokon, amelyeknek távoktatás nélkül is nagy hasznát vehetnénk. A Bárczin aktívan használtuk eddig is a Moodle- és Canvas-felületeket, sőt már eddig is volt néhány tárgy, amelyekből online vizsgát írtunk. Viszont sem a Microsoft Teams, sem a Google Tanterem nem volt használatban, pedig elég szimpatikus felületek, jó kiegészítői lehetnének a „rendes” tanrendnek is.
Az is nagy előny, hogy magamnak tudom beosztani az időmet – ez persze sok hátrányt is tartogat. Habár most is vannak a kurzusok órarendi idejében megtartott, élő óráim, a nagy előadásokat nem tartjuk meg élőben. Kapunk anyagokat, felvett előadásokat az oktatóktól, így a napirendemhez igazítva akkor és annyit foglalkozom az anyagokkal, amennyit szeretnék. Viszont ez természetesen hátrány is, mert hamar kiszalad a kezünk közül a gyeplő, ha nincs meg az a minimális kényszer, hogy bemenjünk az egyetemre, és végigüljük az órákat.
Van-e olyan kurzusod, amelyet egyáltalán nem tudnak megtartani ilyen körülmények között?
A nagyobb létszámú előadásokat nem tartjuk meg élőben, viszont anyagot ugyanúgy kapunk. A Bárczin szerencsére eddig is megkaptuk az előadások, szemináriumok diasorait, s az oktatók általában a könyvtárban nem fellelhető szakirodalmakat is a rendelkezésünkre bocsátották, szóval ez csak kibővült néhány plusz tényezővel, mint a videófelvételek és az előadásokhoz kapcsolódó feladatok, hogy a visszacsatolás is meglegyen a hallgatók részéről.
Ez alapján szinte minden tantárgy megoldható, kivétel talán a beszédtechnika és néhány készségtárgy. Művészetpedagógia-módszertani tárgyaink vannak ebben a félévben, s van, ahol vizuális kultúra, dráma vagy ének-zenei ismereteket sajátítunk el erősen gyakorlatorientáltan. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a különböző területekhez mérten alkotunk, ez most távoktatásban valósul meg, ami persze nem 100%-os élmény.
Logopédia szakirányos vagyok, és a beszédtechnika az egyik legfontosabb tárgyunk. Itt vesszük át az alapvető légzéstechnikai, hangadási, artikulációs ismereteket és előadói ismereteket. Szerencsére sok alapot kaptunk még a távoktatás előtt az órákon, de rendkívül nehéz, hogy nem személyesen találkozunk. Az artikuláció fejlesztéséhez, a hangok helyes képzéséhez elengedhetetlen, hogy a tanárunk halljon és jól lásson minket. Nos, ez most videóhívásban és videofelvételeken fog történni. Nem lesz könnyű a nüansznyi különbségeket észrevenni egy helyesen és egy helytelenül képzett beszédhang közt. Persze a tanáraink kvalitásában bízunk, és abban, hogy a technika nem fordul ellenünk. Hozzátartozik még ehhez, hogy ebben a félévben lesz egy szigorlatunk, ahol a beszédállapotunkat is felmérik, tehát fontos lenne, hogy fejlődjünk beszédtechnikából. A rendkívüli helyzet miatt persze meg kell oldani ezt is, lehetőleg úgy, hogy se sokkal nehezebb, se sokkal könnyebb ne legyen a vizsga, mint rendesen.
Milyen technikai vagy egyéb (pl. szakirodalom-elérési) problémákkal találkoztál eddig?
Szerencsére a szakirodalmak szinte mind elérhetőek, amik nem, azokhoz a könyvtár és a tanárok készségesen igyekeznek hozzájutni.
Viszont az új felületekkel még barátkozni kell mind a tanároknak, mind nekünk. Például a Teams egy kicsit keszekusza még, és sokszor nem úgy működik, ahogy elvárnám, de alapvetően örülök, hogy van, mert sok mindent rendszerezni lehet benne. A videós órákat is szokni kell, hiszen 10-20 fővel átláthatatlanná tud válni, és persze előfordul, hogy bekapcsolva marad egy mikrofon, és hallani, ha egy családtag mondjuk óvatlanul megszólal. De ez ritka, és inkább derültséget okoz.
Az kellemetlenség, hogy egyszerre legalább 4-5 felület között kell ingáznunk, és ha nincs rendszerezve, akkor hamar elveszítem a fonalat, hogy melyik tanár mikor, mit, hová küldött, és mely feladatot mikor, hová kell feltölteni.
Mindezek ellenére alapvetően élvezem ezt a folyamatot, mert izgalmas látni, ahogy kibontakoznak az új ötletek a körülményekhez igazodva. A tanáraink nagyon lelkiismeretesen segítenek mindenben, és talán most a hallgatói összefogás is még erősebben működik.
Az ÁJK-ról egy harmadéves, jogász szakos hallgató fejtette ki véleményét.
Szerinted mi lehet az előnye a távoktatásnak?
Most elég gyorsan, kényszer alatt kellett az oktatást teljes mértékben digitális útra terelni, így napok alatt tanulták meg a különböző felületek kezelését azok az oktatók is, akiknek eddig viszonylag komoly nehézségeik voltak akár az internetes kommunikáció, akár a tanulási segédletek elkészítése terén is. Ez a későbbiekben egyértelműen előnyös lesz, remélem, a most megszerzett kompetenciák hasznosulni tudnak a normál tanrendben is. Másrészt pedig lehet, hogy ez unortodox álláspont, de az előadások élő távoktatásban történő lebonyolítását mindenképp megtartanám. Sokkal kisebb a feszültség, ami esetleg egy kérdés feltevését megelőzi, kevésbé kínos a „multitasking”, és valljuk, be rendkívül kényelmes így, pláne összehasonlítva az elavult előadótermek régi padsoraival.
Van-e olyan kurzusod, amit egyáltalán nem tudnak megtartani ilyen körülmények között?
Erre a kérdésre a válasz attól függ, hogy mit tekintünk a kurzus megtartásának. Van olyan órám, amelyet nem a klasszikus értelemben, élőben tartanak meg Microsoft Teams, vagy Zoom, vagy más felület segítségével, hanem feltöltenek valamilyen formában tananyagot és kvázi fogadó óra jelleggel válaszolnak a kérdéseinkre a kurzus eredeti időpontjában. A legérdekesebb viszont, hogy például a büntetőjog előadások helyett hetente töltenek fel videóbeszélgetéseket a tanszék oktatói között, megvitatva az egyes témákat, kiegészítve egymást érdekességekkel. Valamilyen formában mindegyik megvalósul, ha máshogy nem, több önálló munkát igénylő beadandók elkészítésével.
Milyen technikai vagy egyéb (pl. szakirodalom-elérési) problémákkal találkoztál eddig?
Az elmúlt pár hétben szerencsére még nem nagyon találkoztam sok problémával e téren. Egyedül az nehézkes kissé, hogy azokhoz a könyvekhez, amiket nem vettem meg, hanem könyvtári kölcsönzéssel, vagy a kollégiumi (Mathias Corvinus Collegium) gyűjteményből terveztem beszerezni, most körülményesebben férek hozzá. Szerencsére az Eötvös kiadó az ország egész területére szállít ki könyveket, így az onnan szükségeseket meg tudom rendelni, emellett mind az évfolyamon, mind az MCC-n belül is szoktunk egymásnak tananyagokat küldeni. A szokásos leterheltségből adódó problémák nyilván megjelennek most is, akárcsak egy vizsgafelvételnél, mint mondjuk a Moodle vagy a Canvas lefagyása, de elenyésző számban, valamint azt látom, hogy mindenki, diákok és tanárok egyaránt megértők ezzel kapcsolatban.
A tanárképzéses ötödéves hallgatók nemcsak az egyetemen, hanem a saját tanítási gyakorlatukban is távoktatási formában dolgoznak. Erről egy angol–német szakos hallgatótársunk mesélt.
Szerinted mi lehet az előnye a távoktatásnak?
A távoktatásnak mindenképpen előnye, hogy azt az időt, amit normál esetben utazással, hasonlókkal töltenék, azt most a feladatok, beadandók, prezentációk elkészítésére fordíthatom, és könnyebben tudom megszervezni a dolgaimat. Viszont a határidőket, különböző felületeket néha nehezebb így összeegyeztetni, mintha közben órára is kéne járni. Egy másik előnye még, hogy mivel a feladatainkat online kell leadnunk, így nemcsak a nyomtatásra szánt pénzt spórolhatjuk meg, de sokkal kevesebb papírt használunk el, ezzel is kicsit próbálva védeni a környezetet.
Hogyan zajlik a tanítási gyakorlatod a jelen körülmények között?
A tanítási gyakorlatunk befejezését nagyban segíti az iskola. A távoktatáshoz egy egységes rendszert használnak, melyet a diákok különböző idősávokban használhatnak. Én személy szerint úgy folytatom a gyakorlatot a távoktatás keretei belül, hogy az óráink napjain küldök a gyerekeknek feladatot, melyet javítva visszakapnak. A vezetőtanárral közösen pedig heti pár alkalommal kontaktórát is tartunk nekik. Számomra viszonylag ismeretlen ez a terep, de így legalább ki kellett tanulni mind a felületet, ahol a tanítás/tanulás zajlik, mind a távoktatásban felálló rendet: hogyan, milyen formában szervezze meg az ember a munkát.
Milyen technikai vagy egyéb (pl. szakirodalom-elérési) problémákkal találkoztál eddig?
Egyelőre még nem futottam bele ilyesmibe, de le is kopogom. Ami nehézséget okozott – és okoz még néha a most is –, hogy fejben tartsam, melyik tanár hol tartja velük a kapcsolatot. Emellett pedig egy-két ilyen felület számomra ismeretlen volt, és inkább ez volt az akadály, amit meg kellett ugrani, hogy előbb ismerjem meg, tanuljam ki a használatukat.
A BTK-s alapképzésekből egy harmadéves, szabad bölcsész szakos hallgatót kérdeztünk.
Szerinted mi lehet az előnye a távoktatásnak?
Ha nem lenne járvány, lehetne úgy tanulni, hogy nem fekteted bele a napod 50–90%-át, és így tudsz effektíven több dolgot csinálni (kvázi levelező, persze csak akkor, ha nincs tele az órarend). Mentálisan is kevésbé terhelő. Beadandókat ugyanúgy kell csinálni, viszont egy óra csak annyi, hogy vagy beülök a távórára, vagy meghallgatom az anyagot, és kész, ahelyett, hogy bemennék, tömegközlekedés, rohanás stb. Persze ez nem ilyen fekete-fehér, mert valaki például megőrül otthon 2 napnál tovább, valakit meg nem érdekel.
Van-e olyan kurzusod, amit egyáltalán nem tudnak megtartani ilyen körülmények között?
Szerencsére nincs, de hallottam több ilyenről. Általában tömbösített gyakorlatoknál üt be ez a probléma. Esetenként egyes tanárok nem tudnak dűlőre jutni a távoktatás eszközeivel.
Milyen technikai vagy egyéb (pl. szakirodalom-elérési) problémákkal találkoztál eddig?
A szakirodalom-eléréssel nekem nincs bajom, de nyelvesektől hallottam, hogy néhány dolgot így nagyon nehéz elérni. Technikai problémáim teljes mértékben elhanyagolhatók.
Kiemelt kép forrása: Viewsonic