Szövérffy Margit immár 5 éve tanul az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, és már kezdetektől fogva a Jurátus szerkesztőségének tagja. Ez nem meglepő, hiszen megtudtam, hogy az ÁJK nagy hangsúlyt fektett arra, hogy elősegítse a gólyák közösségbe való beilleszkedését. Margittal, a Jurátus volt főszerkesztőjével beszélgettünk tapasztalatairól, a sikerekről, a nehézségekről és a Jurátus közelgő önállósodásáról.
Miért választottad az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakját?
Budapestiként több lehetőségem volt, hiszen itt található a Károli Gáspár Református Egyetem, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is, azonban számomra fontos volt, hogy egy felekezetektől független felsőoktatási intézményt válasszak. Az egyházi kötődésű egyetemeken a kötelező tárgyak között is megjelennek vallással foglalkozók, ezek pedig nem feltétlenül érdekeltek.
Mennyire egyeztek meg az elképzeléseid azzal, amit itt tapasztaltál?
Én nagyon bizakodóan érkeztem az ELTE-re, azonban kevésbé jól volt megszervezve az oktatás, mint amire számítottam. Az én évfolyamom a 2010-es tanterv alapján végezte a szakot, ami azt jelenti, hogy négy éve végeztek az első hallgatók, akik aszerint tanultak. Ezzel kapcsolatban nemrég lettek változtatások, amiben figyelembe vették a tanterv hibáit, azonban ez engem már nem érint.
Hogyan indult a pályafutásod a hallgatói közéletben?
Az ÁJK-n nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy minden gólya csatlakozni tudjon valamilyen hallgatói közösséghez. Ekkor jelentkeztem én is a kar hallgatói magazinjához, a Jurátushoz. A szakkollégiumok számomra nemigen voltak vonzók, az írás azonban annál inkább, így kézenfekvő volt, hogy én is a szerkesztőség tagja legyek.
Eredetileg olvasószerkesztőnek jelentkeztem, később csoportvezető lettem, ezután pedig átvettem a Karrier rovat vezetését. Máté Csilla főszerkesztő-helyetteseként pályáztam a főszerkesztői pozícióra, amit másfél évig töltöttem be. Jelenleg pedig Varga Dominika Kincső főszerkesztő-helyetteseként dolgozom a magazinnál. Úgy gondoltam, hogy ideje átadnom a stafétát, ugyanis a következő évben diplomázom, ezért már úgysem tudnám végigvinni a teljes következő ciklust.
Az elmúlt években elég sok időt és energiát fektettem a Jurátusba, ezért is gondolom, hogy jövőre ismét csak olvasószerkesztőként vagy rovatvezetőként szeretnék majd dolgozni az újságnál; ideje lesz végre csak a tanulmányaimmal foglalkoznom. Nagyon szeretem a Jurátust, és természetesen ameddig csak tehetem, mindenben segíteni fogom a szerkesztőség munkáját.
Mesélnél egy kicsit a Jurátusról?
A Jurátus egy online hallgatói magazin, öt állandó rovattal, melyek minden héten egy-egy cikkel jelentkeznek. A rovatok élén a rovatvezetők állnak, akik az egyes rovatokba tartozó írók munkáját koordinálják. Mielőtt egy cikk megjelenne a Jurátus honlapján, az írást átolvassa a rovatvezető, egy olvasószerkesztő, és végül természetesen a főszerkesztő is.
A Vélemény rovatunkba kevésbé gyakran érkeznek cikkek, ugyanis itt általában olyan témákról van szó, amiknél hosszadalmasabb felkészülés szükséges az írók részéről azok megosztó jellege miatt. Működtetünk továbbá ötletládát is, ahol a hallgatók akár anonim módon is megoszthatják velünk véleményüket, ötleteiket a magazinnal kapcsolatban.
A Jurátus nagyjából két évvel ezelőttig néha nyomtatásban is megjelent, azonban ez a formátum az ÁJK-n nem túlzottan volt sikeres. A hallgatók nemigen vitték el a folyósokra kihelyezett példányokat, emellett pedig a nyomtatási költségek is magasak voltak. Amióta online működünk, nincsenek ilyen problémáink, és még a munkarendünk is jelentősen rugalmasabb lett.
Mit gondolsz az ELTE Pressről?
Szerintem nagyon fontos, hogy a kari lapok együttműködjenek. Nagyszerű, hogy Blankó Miklós meg tudta teremteni, hogy ne csak válsághelyzetben kommunikáljunk egymással, hanem rendszeres üléseink legyenek. A szorosabb együttműködés egyfajta érdekvédelmet is jelent, illetve lehetőséget ad arra, hogy az egyes magazinok írói más karoknál publikáljanak.
Milyen szerepe van az egyetemi sajtónak a hallgatói közéletben?
Egyrészt lehetőséget kell adni a hallgatóknak, hogy valamilyen módon kifejezzék a kreativitásukat olyan karokon is, ahol nem feltétlenül ez a fajta tehetséggondozás áll a középpontban, gondolok itt például az ÁJK-ra, vagy a Természettudományi Karra. Az írás pedig bárki számára elérhető, szinte semmilyen költséggel nem jár, emiatt pedig a hallgatók önszervezően is tudják csinálni.
Szerintem nagyon elavult felfogás, hogy a hallgatói magazin feladata a hallgatók tanulmányi ügyekről való tájékoztatása. Úgy gondolom, hogy az internet korában ennek így önmagában már nincs létjogosultsága. A hallgatók ma már egyszerűen és gyorsan szerezhetnek információkat különböző hivatalos honlapokról, ehhez nem kell hallgatói magazin.
Szimplán technikai információk esetében a magazin közvetítő szerepe szerintem nem szerencsés, már-már felesleges. Azonban természetes, hogy az egyetem vezetésével, a hallgatói önkormányzattal kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznunk kell, erre pedig tökéletes felületet nyújthat a Vélemény rovat, hiszen itt bárki leírhatja a gondolatait. Ha szükség van rá, megtehetjük, hogy az egyes írásokat anonimizáljuk, hogy senkit se érhessen retorzió a meglátásai miatt.
A Jurátus várhatóan augusztus folyamán kiválik az ÁJK Hallgatói Önkormányzatából. Mit tudsz erről mondani?
A Jurátus a HÖK-ön belül már elég régóta egy elzárt, bizonyos szempontból önálló szervezetként működik. A Hallgatói Önkormányzattal való kapcsolatunk nem mindig volt zavartalan, hiszen a szerkesztőség egy teljesen más típusú feladatot lát el, mint az előbb említett szervezet. Szabó Tamás, az ÁJK HÖK elnöke ezért a lap támogatásával benyújtott egy előterjesztést, hogy a Jurátus az elkövetkezendőkben már ne szerepeljen a HÖK Alapszabályában. Ez azt jelenti, hogy a következő szemesztertől a kari lap immár nem a Hallgatói Önkormányzat alá fog tartozni, teljesen önálló lesz.
Fotó: Baló Timea / ELTE Online
Mindez előnyére fog válni a Jurátusnak?
Ezt elég nehéz megmondani, azonban azt gondolom, hogy negatív hatása semmiképpen sem lesz. Véleményem szerint a HÖK és a Jurátus kapcsolata pusztán már csak azokra az elavult tájékoztatási elvekre épül, amikről a fentiekben már beszéltem. Mivel a HÖK rendelkezik saját kommunikációs felülettel, illetve fenntartói szerepet az utóbbi időben már nemigen tudott betölteni, továbbá az internetes tárhelyszolgáltatást az egyetem biztosítja számunkra; már nem fűz minket sok szál a Hallgatói Önkormányzathoz. Ezzel szerintem mind a Jurátusnak, mind az ÁJK HÖK-nek könnyebb lesz.
Mennyire volt nehéz összeegyeztetni a Jurátusban végzett munkát és a tanulmányaidat?
Azt gondolom, hogy ennél sokkal nehezebb feladatokat is össze lehet egyeztetni a tanulmányokkal, ez pusztán csak egyéni priorizálás kérdése. Én a Jurátus mellett egyébként nem dolgoztam sehol, pedig végezhettem volna szakmai gyakorlatot.
Nekem a Jurátus tényleg csak pozitív változást hozott az életembe, az itt elvégzett munka abszolút gazdagította az egyetemi éveimet. Nyilván az ennek szentelt sok száz órát tölthettem volna a római jog tanulmányozásával is, de úgy gondolom, hogy minden probléma nélkül össze lehet egyeztetni a szerkesztőségi munkát az egyetemmel, például egy perbeszédversenyre felkészülni jelentősen megterhelőbb ennél. Arról nem is beszélve, hogy ha valaki nem vezető szerepet tölt be az újságnál, sokkal rugalmasabb minden, hiszen egy-egy hónapra bárki szüneteltetheti az írói munkát, ha épp úgy jön ki a lépés.
Milyen elfoglaltságid vannak a tanulmányaid és a Jurátusban végzett munka mellett?
Demonstrátor vagyok az Agrárjogi Tanszéken, illetve az ugyanitt működő Agrár- és Szövetkezeti Jogi Tudományos Diákkör titkáraként is dolgozom. Demonstrátorként segítünk a tanszéki és a TDK-programok szervezésében, melyek olyan nyilvános események, amelyekre bárki ellátogathat, akit érdekel az adott téma; legutóbb például méhészeket hívtunk az egyik rendezvényünkre. Én egy ingatlanjogi kurzuson ismerkedtem meg a tanszékvezetővel, akit megkedveltem, ezért gondoltam, hogy ide szeretnék jelentkezni, hiszen fontos volt, hogy ne csak szakmailag, hanem emberileg is jó környezetbe kerüljek.
Milyen tapasztalatokkal gazdagodtál ezalatt az öt év alatt?
Azt gondolom, hogy nagyon sokat fejlődtem csapatmunka terén, sokkal nyitottabb lettem arra, hogy ismerkedjek emberekkel. Megtanultam, hogy hogyan adjak visszajelzést, és hogy hogyan fogadjam a kritikát. Nagyon fontos megemlítenem, hogy a Jurátus nagyszerű közösség, a baráti társaságom jelentős része ebből a csapatból kerül ki.
Mik a tervek az elkövetkezendő öt évre?
A következő két félévben természetesen a diploma megszerzése lesz a prioritás. Jelenleg az ingatlanjog érdekel a leginkább, azonban ezen még könnyen változtathat a szakmai gyakorlat, hiszen elképzelhető, hogy olyan feladatokat fogok kapni, amik inkább felkeltik az érdeklődésem. Az írás, a Jurátus és a szerkesztőség szerintem még jó ideig az életem része marad, különösen mivel most kezdtük el építeni az alumni adatbázisunkat.
Jól tetted, hogy az ELTE-re jöttél?
Azért örülök, hogy az ELTE-t választottam, mert az ÁJK nagyon sok tanterven kívüli tevékenységre biztosít lehetőséget a hallgatóknak. Rengeteg aktív TDK van, ami azt jelenti, hogy nem is feltétlenül kell TDK-tagnak lenni ahhoz, hogy az ember elmehessen egy-egy Tudományos Diákkör előadására, amik néha populáris témákkal is foglalkoznak, mint például a Trónok Harca a jog- és közigazgatás(történet) szempontjából. Az ÁJK-n mindenki azzal foglalkozhat, amit szeret, legyen szó újságírásról, tudományos diákköri munkáról, sportról vagy akár színjátszásról. Úgy hiszem, aki akarja, az megtalálhatja az útját az ELTE-n.
Ferjléckép: Baló Timea / ELTE Online
