Egyszerre virtuális és élő előadásnak adott otthont az ELTE jogi karának díszterme, ahol Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa tartott előadást Párbeszéd Európa jövőjéről címmel. Az esemény egyediségét külön kiegészítette, hogy online- és videókapcsolaton keresztül a Milánói Tudományegyetem vezetése és hallgatósága is képviseltette magát. A kölcsönös kommunikációt természetesen szinkrontolmácsok tették lehetővé.
A rendezvényt Dr. Borhy László, az egyetem rektora nyitotta meg. Rövid beszédében kifejtette, hogy büszke az egyetem egyre bővülő nemzetközi kapcsolataira, hiszen immár több ezer együttműködési megállapodás teszi lehetővé, hogy az ELTE a nemzetközi oktatási vérkeringés szerves része lehessen.
A program felépítése röviden: az előadás során a Sli.do rendszernek köszönhetően a kivetítőn feltett angol nyelvű közös kérdésekre mind a magyar, mind az olasz hallgatóság mobiltelefonjuk segítségével tudott egy-egy szóval válaszolni. Ezen kérdéseken keresztül Navracsics Tibor bővebben kifejtette álláspontját. A kivetítői kérdéseken túlmenően helyben a magyar, a közvetítésen keresztül pedig az olasz közönség tehetett fel kérdéseket biztos úrnak.
Mi a legnagyobb kihívás, mellyel ma a fiatalságnak szembe kell néznie?
A Földközi-tenger országainak fiatalságát jelentős mértékben sújtja a munkanélküliség. Ez a magyar ifjúságot kevéssé érinti, inkább csak az aggodalom figyelhető meg a magyar pályakezdők között – mutatott rá Navracsics. 2011 novemberében a most leköszönő bizottság számára a legnagyobb nehézség, amit örökölt, az ifjúsági munkanélküliség volt. Éppen ezért célul tűzték ki, hogy az oktatást gyakorlat- és készségorientálttá kell tenni annak érdekében, hogy a fiatalok képesítésük szerint jó minőségű munkát találjanak a munkaerőpiacon. Milyen készségekről beszélünk:
- Digitális készség, ami mindenképpen többet kell jelentsen, mint a programozás ismerete. A digitális készség nemsokára a hétköznapi életben legalább olyan fontos lesz, mint 1000 évvel ezelőtt volt az írásbeliség.
- Vállalkozói készségek. Ez nem csupán a vállalkozói terveket jelenti, hanem megtanulni konszenzusra jutni, csoportban dolgozni, partnerként kezelni egymást.
- Szociális/Társas készségek. Már az iskolában el kell sajátítani, hogy a diák felnőve demokráciához hű, autonóm, önálló szereplő legyen.
A résztvevők nagy érdeklődéssel hallgatták a beszélgetést. Fotó: Adrián Zoltán/Képszerkesztőség
Fontos látni, hogy ezek a skillek a versenyképességet növelik: a munkaadók olyanokat keresnek, akiknek vannak nemzetközi tapasztalataik, nyelvismeretük, csapatjátékosok – összegezte Navracsics.
Immár hallgatói kérdésként merült fel, hogy hazánk oktatási rendszere jelenleg hol helyezkedik el nemzetközi összehasonlításban. Navracsics a nemzetközi felmérések adataira támaszkodva a középmezőnyben helyezte el hazánkat.
Ennek okaként két fő gyenge pontot jelölt meg. Az egyik az oktatási rendszer hozzáférhetősége. Magyarországon ez ugyanis az átlag felett konzerválja a társadalmi különbségeket, nagyon sokan hullanak úgy ki a rendszerből, hogy semmiféle képesítésük nincsen. A másik problémaforrás, hogy idegen nyelvekben minden adat szerint a leggyengébbek között vagyunk. A kormány új, a közoktatás diákjainak 2 hetes külföldi nyelvi képzést biztosító programjához viszont nagy reményeket fűz a biztos úr.
Az önkéntesség tárgykörére vonatkozó kérdéssel kapcsolatban Navracsics kiemelte az önkéntesség fontosságát, ami a társadalmi integrációhoz is hozzájárul. Úgy véli, az informális oktatás egyik legfőbb terepe, hiszen közösségben és önállóan kell értéket teremtenie a vállalkozó kedvű fiatalnak. Kihangsúlyozta, hogy a 2017-es olaszországi földrengés mentéseiben az Európai Szolidaritási Akció Testülete is kivette a részét, soraiban több magyar fiatallal is.
Az európai integráció történetének kérdéseként felmerült annak a jelenlegi oktatásban betöltött szerepe. Navracsics szomorúan mutatott rá, hogy Magyarország második világháború utáni történetével sok tanár a mai napig óvatosan, olykor felületesen mer csak foglalkozni. Ebből fakadóan az Unió létrejöttének történetét és jelentőségét is kevésbé hangsúlyozzák ki a közoktatásban. Ennek orvoslása szükséges, egyáltalán nem ideológiai képzés, hiszen ez a mi közösségünknek a fontos története.
Meglepő választ adott az előadó, mikor arról kérdezték, hogy mely európai ország oktatásügyét tekinti irányadónak, példamutatónak. Ő a „divatos” közgondolkodással nem foglalkozva nem Finnországot vagy Észtországot, hanem Portugáliát jelölte meg legfőbb példaképként. Hogy miért? Mert ez az ország nem csillog olyan látványosan a nemzetközi porondon, de a Pisa-teszteken mindig javít, állandó fejlődést mutatva. Navracsics szerint a következetes és kiszámítható fejlődés a nagyobb érték.
Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa beszélget Európa jövőjéről a résztvevőkkel. Fotó: Adrián Zoltán/Képszerkesztőség
Mit tudnak tenni az EU vezetése és a nemzeti kormány, hogy a fiatalokat nagyobb mértékben támogassák?
A szófelhőben olyan szavak jelentek meg, mint oktatás, Erasmus, pénz, mobilitás, foglalkoztatás, gazdasági támogatás.
Navracsics kifejezte, mennyire örül, hogy az oktatás és Erasmus szavak ilyen előkelő helyezést értek el, majd hozzátette, sajnos az EU döntéshozói ezek fontosságát még nem teljesen látták át, holott ezekkel lehet a társadalmi integrációt a leghatékonyabban megoldani.
Következett az Erasmus és az Erasmus+ programok ismertetése. Az Erasmus több, mint az Európai Unió, ugyanis 33 ország része ennek a programnak, illetve vannak olyan Európán kívüli államok is, melyek csak kisebb együttműködésekkel kötődnek az Erasmus rendszeréhez. Hangsúlyozta Navracsics, hogy az Erasmus célja kell legyen az EU-val határos országokban az európai értékek terjesztése, bekapcsolni ezen országokat az európai szellemi vérkeringésbe.
A világra való nyitottsággal kapcsolatban természetesen felmerült kérdésként, hogy a magyar hallgatók körében a lehetőségekre való nyitottságot miképpen lehetne fejleszteni. Navracsics a nyelvtudást elengedhetetlennek tartja, de az Erasmus adta lehetőségeket is kiemelte. Az Erasmus egy kiváló tapasztalatszerzés, mély levegővételt igényel, hogy belépjünk a teljesen ismeretlenbe, emelte ki. Ezért volt fontos elindítani a Discover EU programot a 18 évesek számára. Ez egy ingyenes utazási lehetőség az EU tagállamai között, melynek lényege, hogy ne a megszokott környezetében legyen a fiatal, és utána könnyebben lépjen ki a valódi Erasmusra. Érdemes megjegyezni, hogy az Erasmus feltüntetése a CV-ben 30-40%-kal növeli az elhelyezkedés esélyeit.
Más szemszögből közelítette meg az oktatásügy területét a mesterséges intelligencia térhódítására vonatkozó kérdésfeltevés. Navracsics szerint alapvetően az élethosszig tartó tanulásra kell építeni ezzel kapcsolatban, a tanulás nem zárulhat le huszonévesen, rugalmasabbá kell tenni a képzési rendszert és módszereket. A jövőben nem működhet, hogy egyetlen szakmát kitanulva kijelölt helyünk van a munkaerőpiacon. Példaként az autógyártást hozta biztos úr, amely ma már inkább IT, semmint mechanika.
Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa beszélget Európa jövőjéről a résztvevőkkel. Fotó: Adrián Zoltán/Képszerkesztőség
Fogsz szavazni az EP-választáson májusban?
A szavazás megoszlása szerint 93% igen, 6% nem tudja, 2% pedig nem. A felmérés természetesen nem reprezentatív, hiszen tudvalevő, hogy az EP-választásokon nagyon alacsony szokott lenni a részvételi arány. Navracsics Tibor megragadva az alkalmat nyomatékosította, hogy szerinte ez a mostani EP-választás minden eddiginél fontosabb lesz:
- Az EU parlamentje sokkal fontosabb intézménnyé vált mára, mint amilyen súllyal bírt az elmúlt évtizedekben. Olyan politikai erővel rendelkezik, mely ténylegesen képes befolyásolni az egyes tagállamok politikai életét.
- Ez az első választás, melyen először jelennek meg közösségi és európai szintű témák, nevezetesen a migráció és a globális felmelegedés.
Ez az a két téma ugyanis, melyeknél világosan különbözik a nemzeti és az európai kompetencia. Ezekre csak európai szintű választ lehet adni, csak egyetemes méretekben lehet kezelni őket.
Ehhez kapcsolódik az európai integráció egyik nagy problémája, mégpedig, hogy az Uniónak nincs szíve, nem sikerült olyan érzelmi kötődést kialakítania polgáraival, mint a nemzeteknek.
Ez egy létező gond, az európai integráció egy racionális folyamat, melyet érzelmekkel egyelőre legfőképpen az Erasmus programmal lehet megtölteni a biztos úr meglátása szerint. Úgy fogalmazott, az Erasmus az Unió emberi arca. Navracsics szerint ma már kutatások támasztják alá, hogy az Erasmusról hazatérő diákok nagy többsége saját bevallása szerint elkötelezettebb az Unió irányába, illetve erősebb a nemzeti öntudatuk is, mint a kiutazást megelőzően. Az EU tehát nem roncsolja, hanem megerősíti és színesíti a nemzeti identitást.
Zárszavában Navracsics Tibor két gondolatot hangosított ki. Egyrészt felhívta a figyelmet az oktatás fontosságára, kihangsúlyozva, hogy amilyen színvonalú a jelen oktatása, olyan színvonalú lesz a jövőnk. Másrészt az EP-választáson való részvételre biztatott minden jelenlévőt, mivel úgy véli, most van itt a lehetőség az uniós álom megvalósítására, nevezetesen, hogy az Unió egy közös jövőkép legyen, ahol nemzeti identitásra alapozva tudjuk felépíteni a közös európai identitástudatot.
Fotók: https://www.flickr.com
