Az elmúlt napokban számos cikk jelent meg az ELTE működésével, belső autonómiájával kapcsolatban. Az ELTE Online rendhagyó módon egészben közli az ELTE kancellárjának válaszát az egyetem gazdasági működését érintő hírekre.
Az elmúlt napokban több, az ELTE egyes szervezeti egységeinek működését, az Egyetem vezetését és személyemet is érintő cikk jelent meg, melyekben számos téves információ szerepel. Az ELTE egyetemi, szervezeti, valamint az ELTE-n dolgozó vezetők személyi autonómiájának súlyos félreértéséhez vezethetnek azok az állítások, amelyek az egyetem vezető testületeinek, kari tanácsainak és Szenátusának döntési mechanizmusaira vonatkoznak.
A Szenátus döntései – amelyek szinte kivétel nélkül hosszas egyeztetéseket követően, jellemzően közel egyhangú szavazati aránnyal születnek – kötelezettséget jelentenek az Egyetem akadémiai vezetése, a Kancellária és az érintett kari vezetők számára. Kancellárként feladatom és felelősségem az Egyetem hosszú távú és fenntartható fejlődésének gazdasági alapjaira vonatkozóan elemzésekkel, kezdeményezésekkel élni e testületek irányába.
Az Egyetem akadémiai vezetésének tagjaival – az esetleges véleménykülönbségek tiszteletben tartása mellett – rendkívül jó munkakapcsolatban állok. Ebből következően eddigi működésem során egyetlenegy akadémiai vezető leváltását sem kezdeményeztem, hasonlóképpen nem kezdeményeztem kancellári biztos kinevezését semmilyen akadémiai egység vonatkozásában. Ugyanakkor szilárd elvi álláspontom, hogy a vezetői feladatokhoz nemcsak jogok, hanem felelősség és kötelezettségek is hozzátartoznak.
Az ELTE karainak működése, egyes szenátusi döntések, valamint a kiadott kancellári utasítások vonatkozásában az elmúlt években számos alkalommal történtek hasonló intézkedések, melyek nem váltották ki a sajtó érdeklődését, ezért kénytelen vagyok arra következtetni, hogy a megjelent cikkek hátterében nem feltétlenül az ELTE működésével kapcsolatos érdeklődés áll.
Az ELTE gazdálkodása stabil, kincstári számlájának jelenlegi egyenlege meghaladja a 10 milliárd forintot. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a decentralizáltan és önállóan működő egyes szervezeti egységek tekintetében ne lehetnének időszakosan pénzügyi feszültségek, működési problémák. Ezek megfelelő kezelése az adott decentralizáltan működő szervezeti egység vezetésének, az egyetem felső vezetésének és egyes esetekben a fenntartónak közös felelőssége.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem gazdálkodási és vagyongazdálkodási szabályzata szerint az egyetem keretgazdálkodást folytat, mely alapján az egyetem önállóan gazdálkodó szervezeti egységei az egyetemi költségvetésben meghatározott források felhasználásával maguk biztosítják feladataik ellátásának gazdaságos és hatékony megszervezését. Ebben a gazdálkodási modellben a karok önállóan gazdálkodnak a dékán (keretgazda) felelőssége mellett. Az egyetemi költségvetésben az önállóan gazdálkodó egységek forrásait (előirányzatait) úgy határozzák meg, hogy minden kar és egyéb egység az oktatási, kutatási, illetve egyéb saját bevételeinek kb. 80%-ával szabadon rendelkezhet, a fennmaradó mintegy 20% pedig a központi feladatok ellátását biztosítja. A pályázati bevételek esetében az adott karnál maradó arány átlagosan több mint 90%. Ebben a decentralizált működési modellben minden kari vezető feladata és munkaköri kötelessége, hogy a tőle elvárható gondossággal és takarékossággal a forrásokat hatékonyan és gazdaságosan használja fel, a Szenátus által az éves költségvetésben elfogadott kereteknek megfelelően.
Az önállóan működő kar gazdálkodását számos tényező határozza meg. A kar oktatási bevételei elsősorban a hallgatói létszámhoz kötődnek (hallgatói létszám X képzési normatíva).
Az egyéb bevételek többféle forrásból származhatnak, ezek között a legmeghatározóbbak a kutatásfejlesztési pályázatok, a kormányzattól származó speciális támogatások, valamint a kiválósági támogatások. Ezeket a forrásokat egészíthetik ki egy adott szervezeti egység ipari vagy egyéb piaci bevételei.
Kiadási oldalon a legnagyobb tételt a személyi költségek jelentik, de például a Természettudományi Kar (továbbiakban: TTK) esetében más karokkal összehasonlítva kiemelkedően magasak az ingatlanhasznosítás költségei, illetve az egyéb dologi költségek.
A TTK-n a kiegyensúlyozott gazdálkodás évek óta problémát jelent, ennek okai meglehetősen összetettek. A kar képzési normatívája több mint hat éve változatlan, és sok esetben nem fedezi a természettudományos oktatásban megjelenő speciális igényeket. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma – érzékelve a problémát – egyedi megoldásokkal folyamatosan támogatta, támogatja a kar működését, például a Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alapból, vagy 2018-ban a mesterképzésben részt vevő hallgatók után évi 400.000 Ft-os (hallgatónkénti) támogatással, labortámogatásokkal, a biotechnológiai képzés támogatásával, stb.
A TTK működésének értékelésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a kar az elmúlt években soha nem látott mértékű kutatásfejlesztési pénzekhez jutott, ezek összege az elmúlt hat évben elérte a 13 milliárd forintot, a kiemelt kutatói támogatásból a kar évente mintegy 900 millió forintos támogatásban részesült. Ezen felül a tématerületi kiválósági támogatásból a kar projektjei számára a kormányzat egy évre 1,3 milliárd forintot biztosított, ugyanakkor kockázatot jelent 2019-re vonatkozóan a kiválósági támogatás esetleges elmaradása.
Mindezeket figyelembe véve jól látható, hogy az egyetem gazdálkodásának a problémáit nem lehet kizárólag külső tényezőkre visszavezetni.
Az ELTE vezetése a TTK-val együttműködve – az EMMI támogatásával –, külső szakértőkkel átvilágíttatta a kar működését. Az átvilágítás során a szakértők számos problémát jeleztek, melyek jelentős része az egyetemi és a kari vezetés számára is ismert volt. Az előterjesztés 15 pontban adott javaslatokat a kari gazdálkodás egyensúlyának helyreállítására, a kar vezetése azonban a megoldási javaslatokat nem támogatta.
Mindezen tényezőket figyelembe véve az ELTE Szenátusa – tekintettel arra, hogy az egyetem többi szervezeti egysége, szolidaritását kifejezve, keresztfinanszírozással támogatta a hiánnyal rendelkező kart – ellenszavazat nélkül elfogadta azt a határozatot, amely egyes karokra saját maguk által előkészítendő Intézkedési Tervet írt elő (rövid és hosszú távút egyaránt). [„XCVI/2018. (IV.23.) Szen.sz. határozat az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2018. évi intézményi költségvetésének végrehajtását támogató intézkedésekről”] Ebben a TTK-nak a 2018. évre, valamint hosszabb távon, több évre előre tekintve meg kellett volna határoznia azokat a feladatokat és teendőket, melyeken keresztül a költségvetési gazdálkodás egyensúlya helyreállítható. Az előkészített kari javaslatok fenntartható megoldással azonban nem szolgálnak.
Nem történt érdemi előrelépés a túlburjánzott kari képzési szerkezet átalakításában, nem történt meg a változó hallgatói és gazdasági igényekhez igazodó oktatási portfólió kialakítása. Nem történt meg továbbá az ingatlanhasznosítás racionalizálása sem: a kar kizárólagosan nettó 43.000 négyzetmétert használ (ez az adat a közösségi terek területét nem tartalmazza), a kar nem reagált az évek óta csökkenő hallgatói létszámokból fakadó kihívásokra, és eddig nem történt érdemi intézkedés az egyes képzési területeken megfigyelhető 50 %-ot meghaladó mértékű hallgatói lemorzsolódásra sem. A lehetőségekhez képest az elvárhatónál alacsonyabbak a kar ipari, piaci bevételei.
A fentiek nyomán kialakult helyzetre tekintettel az Egyetem Kancellárja fent nevezett szenátusi határozat folyományaként az ELTE 2018/2019-es költségvetésének fenntarthatósága érdekében utasítást adott ki, melyben saját hatáskörében létszámstopot és takarékossági intézkedéseket vezetett be.
A természettudományi képzésekhez kapcsolódó támogatási normatívák megemelése, valamint az oktatási-képzési szerkezetátalakítás, az oktatási és a kutatási terület elkülönült kezelése, a hallgatók valós igényeihez igazodó képzési portfólió kialakítása, a hallgatói lemorzsolódás csökkentése, az ipari, piaci jellegű bevételek növelése és a meglévő források hatékonyabb, takarékosabb kari felhasználása által a kar működése fenntartható pályára állítható.
Álláspontunk szerint a normatívaemelés önmagában nem oldja meg a kar működésének hosszú távú fenntarthatóságát, hanem a fentiekben említett intézkedésekkel együttesen fejtheti ki hatását.
A teljesség és tényszerűség kedvéért közleményemhez csatolom a TTK gazdálkodására vonatkozó adatok táblázatát.
Dr. Scheuer Gyula
kancellár”
Kiemelések: ELTE Online.
Forrás: elte.hu
