ELTE Press Akadémia 2018

Az ELTE Press Akadémia utoljára 2016 őszén került megrendezésre, ám idén 2018. március 8-án az ELTE BTK-n újra megtartották az eseményt. Ennek elsődleges célja, hogy a jelenlévő fiatal újságírók megismerjék a többi hallgatói sajtó működését és bővítsék újságírói ismereteiket.

A rendezvényt Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, a hallgatói ügyek rektori biztosa nyitotta meg néhány könnyed, barátságos szóval. Felidézte első publikációját a Jurátusban (az Állam- és Jogtudományi Kar lapja), valamint felhívta a figyelmet az egyetemeken jelen lévő egyéni és közösségi szabadságra, amelynek a szabad sajtó szimbolikus és tényleges sarokpontja egyben.

Blankó Miklós, az ELTE Online főszerkesztője köszöntötte a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének jelenlévő elnökét és a helyszínre érkezett kolozsvári újságírókat is. Ezek után bemutatta az ELTE Press működését, amely az ELTE médiumainak szövetségét jelenti. Elmondta, hogy az ELTE Press elsődleges célja, hogy elősegítse a különböző kari lapok közötti összetartást, egységességet és kommunikációt. A lapok fenntartása gyakran problémába ütközik – ilyen az online sajtó előnye a nyomtatott formátummal szemben, a bürokrácia lassúsága és az anyagi források hiánya –, ám a nehézségek ellenére is sikerült fenntartani a sokszínűséget, a kari lapok közti kapcsolatot és a hallgatói érdeklődést.

eltepresscikk (1 of 4)

Az ismertetőt Balázs Géza tanszékvezető egyetemi tanár előadása követte „A média nyelvhasználata – minta vagy tükör?” címmel. A tanár úr a hagyományos sajtó háttérbe szorulásának okait említette elsőként, melyek között szerepel az igénytelennek és nem elég objektívnek titulált sajtónyelv, valamint olyan tényezők, amelyek népszerűtlenné tesznek egy cikket, például a túl sok vagy nehezen értelmezhető szöveg és a félrevezető címadás.
Az sajtónyelv kapcsán felmerült a nyelvi normák rendszere is, melyben a köznyelvi mellett többek között a médianorma is helyet kap. Amint azt Balázs Géza elmondta, a médianyelv a többihez hasonló módon többszintű, nem egységes fogalom. Mégis van öt olyan paramétere, amely elengedhetetlen egy színvonalas és népszerű újságcikkhez. Ez az „5É”: érdekesség, értés, értetés, értékelő mozzanat és étosz. A jó újságíró emellett folyamatosan szem előtt tartja a jó felütés és lezárás, a kulcsmondat, a tényszerű adatok és a tömörség fontosságát is.
A továbbiakban Balázs Géza a média kapcsán gyakran előforduló hibákról beszélt, melyekhez humoros példákat is mellékelt: ilyen például a szóképek keverése (így jöhetett létre a „kárász életű” kifejezés), a vonzathibák („megnőtt az obszidián utáni kereslet”), valamint a bürokratikus nyelvezet eltúlzása („kukaedény-eltulajdonításra szakosodott tolvaj urak”).

eltepresscikk (2 of 4)

Szép Vanessza, a Római Jogi Tanszék tudományos diákkörének titkára tartott előadást az alapvető médiajogi ismeretekről. Mindenekelőtt tisztázta az alapfogalmakat: a sajtó fogalma nemcsak az újságírást jelenti, hanem technikától függetlenül minden médiaágazatot összefoglal; a médiajog pedig nem önálló jogág, hanem egy sajátosan elkülönülő jogi terület. A médiajog története a francia Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatától indul, és bár az évszázadok során rengeteg változáson ment keresztül, a legfontosabb változó mégis mindig a cenzúra jelenléte és mértéke volt. Magyarországon ebben a tekintetben az 1848-as forradalom és szabadságharc jelentette a fordulópontot.
Az előadás kitért a szólás- és sajtószabadság közti különbségre is: míg előbbi általános fogalom, addig az utóbbi csak a szervezett keretek között zajló véleménynyilvánítást szabályozza. Fontos kiemelni azt is, hogy a sajtó legfontosabb feladatait szintén jogszabályok határozzák meg. Ezek közé tartozik a hiteles tájékoztatás, a titoktartás és szükség esetén a helyreigazítás.

Rövid szünet után Mayer Péter, az ELTE Online főszerkesztő-helyettese tartotta meg előadását a cikkekben előforduló leggyakoribb helyesírási és nyelvhelyességi hibákról. Ebben a teljesség igénye nélkül, de közérthetően és átláthatóan fogalmazta meg a helyes vesszőhasználatra, az egybeírásra és különírásra, az idegen szavak ragozására vonatkozó szabályokat. A nyelvhelyesség kérdését humoros példákkal világította meg: nem mindegy például, hogy egy egzotikus állatfajnak egészségi vagy egészségügyi problémái vannak, hiszen viszonylag kevés esőerdőben található sürgősségi ügyelet. Mayer Péter arról is beszélt, hogy a helyesírást sosem lehet eléggé fejleszteni, még neki is maradnak kérdései, pedig az e-nyelv.hu tanácsadójaként dolgozik – ennek bemutatására felemelte a saját példányát a magyar helyesírási szótárból, amit szemmel láthatóan rongyosra forgatott.

Mészáros Márton, az ELTE BTK aktív hallgatója és a Népszava munkatársa a kulturális újságírás rejtelmeibe vezette be a hallgatóságot. Előadása során elmondta, hogy a kultúra helye a legtöbb sajtótermékben sorrend és fontosság szempontjából is középen van, a bel- és külpolitika és a gazdaság után, a sporthírek és színes hírek előtt. Mészáros Márton szerint a kultúra szerepe mégis elengedhetetlen az újságírásban, hiszen bizonyos kutatások szerint egy nemzetet gyakran az tart össze, hogy milyen kultúrtermékeket fogyasztanak az emberek.
Mivel az előadást szorította az idő, ezért Mészáros Márton csak egyféle műfajra, az interjúra térhetett ki bővebben, melynek kapcsán praktikus információkat, tanácsokat osztott meg a jelenlévőkkel. A címadás és a képek fontosságát itt sem téveszthetjük szem elől. Nem elhanyagolható emellett az sem, hogy kérdések helyett témakörökkel érdemes felkészülni egy interjúra, így megőrizhető a spontaneitás. Az interjú elkészítése során lényeges az alkalmazkodás és a tapintat képessége is, valamint hogy amennyiben megoldható, inkább ne írásban folyjon a beszélgetés, hiszen a személyesség ereje rengeteget számít.

eltepresscikk (3 of 4)

A rendezvény utolsó hivatalos eseményeként minden jelenleg is működő lap egy-egy képviselője ismertette a kari újságokat.
Az ELTE Online-tól Seres Lili Hanna, a kultúrarovat vezetője szólalt fel, aki elmondta: az ELTE Online 2005 óta működik, jelenleg 70 dolgozót számlál, és 5 rovattal rendelkezik. Kiemelt fontosságúnak tartja a vizuális megjelenést, és szoros együttműködésben dolgozik a frissen újraindult ELTEvízióval.
Az Állam- és Jogtudományi Kar lapját, a Jurátust Szövérffy Margit főszerkesztő mutatta be. A Jurátus az idei évtől kezdve már csak online formában jelenik meg, és 17 állandó taggal működik, de folyamatosan fogadnak vendégcikkeket is. Rendkívül aktívak a Facebookon és az Instagramon.
A Bölcsészettudományi Karon működő Pesti Bölcsész Újság féléves szünet után indult újra a jelenlegi szemeszterben Molnár A. Aliz vezetésével. Az eddigi A5-ös formátum helyett mostantól A3-as lapon fog megjelenni, és már most is rengeteg jelentkező írásait fogadja.
A Bárczium a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar lapja, amelyről Krammer Dóra főszerkesztő beszélt. Az újságot szintén nemrég indították el újra, de már most is nagy népszerűségnek örvend. Forráshiány miatt jelenleg lapszámonként 300 példányban jelenik meg, rovatok helyett szakmai és nem szakmai cikkekre különül el.
A Pedagógiai és Pszichológiai Kar lapjáról Doszpoth Rebeka, a Perspektíva főszerkesztője beszélt. A lapnál lelkes és fiatalos csapat dolgozik, akik különösen fontosnak tartják az Instagramon való aktív jelenlétet és a modernizálást, kreatív rovatcímekkel és szakmai hétvégékkel igyekeznek fejleszteni az újságot.
A Társadalomtudományi Karon működő Tátkontúr főszerkesztője Debrenti Félix, aki bemutatta a lap 2006 óta egységes címlapját, és a forráshiány miatt lecsökkent példányszámról beszélt. A Tátkontúr dolgozóinak jelenlegi célja az, hogy az újság ISSN-t szerezzen.
Utolsóként a Természettudományi Karon tanuló Tóth Bálint, a Tétékás Nyúz főszerkesztője beszélt a kéthetente 1000 példányban megjelenő újságról, mely online kevésbé aktív. A lap nem rendelkezik állandó csapattal, rugalmasan kezelik a folyamatosan érkező vendégcikkeket.
Jándli Merci, a Látókör főszerkesztője (Tanító- és Óvóképző Kar) sajnos nem tudott részt venni a rendezvényen.

Az előadásokat kötetlen beszélgetés és pizzavacsora zárta.

Fotó: Bujtás Barbi