Mini világfórum – nagy ELTEfeszt-forgatag 2017

Eöt-vös Lo-ránd Tu-do-mány-e-gye-tem, te vagy az oka min-den-nek!

Főként annak, hogy idén is oly sokan, közel 2400-an téged választottak! Az ELTE Interaktív Pályaválasztó Fesztiválja mágnesként vonzotta leendő „agymágnásait”, s mindent megtett azért, hogy ő legyen az az ideiglenes leszállópálya, amely a legjobb alapanyagokat biztosítja ahhoz, hogy később felszállópályává avanzsáljon, ahonnan egyre és egyre magasabbra lehet emelkedni. S hogy mit kínál a fórum terítéke, ami miatt ilyen népszerű?

Egy (megérett a meggy), bőséget, kettő (megérett a meggy), minőséget, három (megérett a meggy), sokszínűséget s az utóbbi jelzőkkel felruházott tudást is!

eltefeszt3

Pont ezek miatt a pontok miatt méltán nevezhetjük a rendezvényt mini világfórumnak, hiszen „sürgő csoportja” mindent kínál, mi „szem-szájnak ingere”. A rendezvényre 7:30-tól lehetett regisztrálni, majd ünnepélyes megnyitó következett 8:30-kor Borhy László rektor köszöntőjével. A különböző karok figyelemfelkeltő előadás-sorozataikkal várták az érdeklődőket, így a kari, nemzetközi, tehetséggondozási és felvételi információs programokon kívül bőven volt lehetőség bepillantást nyerni az egyetemi miliőbe, a választott kar előadásainak hangulatába, amely meghatározó képet és releváns tapasztalási lehetőséget nyújtott. Az Általános Jogi Karon amellett, hogy népszerűsítették a kriminológus mesterképzést, az érdeklődők átfogó képet kaphattak a jogászi pályaképekről, illetve meghallgathatták, milyen politikai rendszerek jönnének létre elképzelt univerzumokban. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai karon megtudhatták, hogy „Szuperhős-e a logopédus”, a Bölcsészettudományi Karon egy szabadulójáték keretében azt, hogy miért kell tudomány a tudás tárolásához. A Gazdálkodástudományi Intézet Programján pedig az említett „felszállópályáról” is szó volt, vagyis a Gazdasági-Üzleti Karon végzett hallgatók karrierlehetőségeiről. Az Informatikai Karon is volt pályaorientációs foglalkozás, az érdeklődők betekinthettek a modern webes technológiákba és a programozási nyelvek sokszínűségébe. A Pedagógiai és Pszichológiai Karon megtudhatták, hogy a sorsjegyek kapargatása is okozhat függőséget, illetve hogy „Hogyan készüljünk a bizonytalan jövőre?”, mit vár el a jövő munkaerőpiaca. A Tanárképző Központban pódiumbeszélgetésre is volt lehetőség az ELTE gyakorlóiskoláinak pedagógusaival, a Tanító és Óvóképző Karon pedig a hallgatók meséltek a tapasztalataikról. A Társadalomtudományi Karon igazán figyelemfelkeltő cím alatt („Lehet, hogy megeszi az agyamat, de legalább nincsen benne csalamádé”) elmondtak mindent, ami egy hamburgerrel elmondható a világról, s az is kiderült, mi a különbség a közgazdász és az üzletember között. A Természettudományi Karon elárulták, „Hogyan vizsgálják a fizikusok a városokat”, és hogy mi a legrövidebb idő elve.

Sajnos a világ leghosszabb ideje sem lett volna elég annak, aki mindenhova el akart volna jutni, bár – ha már a komplex rendszerek fizikáját vizsgáljuk – inkább utóbb, mint előbb, de talán mi is szert tehetünk egy időnyerőre. Mert időközben a Nemzetközi Iroda és a Tehetséggondozási Iroda is várta a kíváncsiskodókat.  Az ELTE Rektori Kabinet Nemzetközi Iroda munkatársai földgömböt és külföldi ösztöndíj-lehetőségeket hoztak a mini világfórumra – na meg falakat, az egyiken csupa hasznos információval nemzetközi témákban, a másikat üresen, amit azonban a nap végére csupa bakancslábnyom díszített, bennük a vágyott helyek neveivel. Emellett részt vehettünk egy kulturális kvízen is, majd szerencsesüti jósolta meg nekünk, hogy mit tartogat számunkra az Erasmus-félév. A Tehetséggondozási Irodában kötetlen beszélgetést lehetett folytatni az ELTE szakkollégiumainak igazgatóival. Az Érettségi Előkészítő programjain pedig végre mindent megkérdezhettek a résztvevők, „Amit az emelt szintű érettségiről tudni akartak, de sosem merték megkérdezni”.

Ha a kedves olvasó nem volt jelen a programon, de szívesen ott lett volna, s most úgy érzi, az érdekfeszítő hírek hallatán legalább húszfelé szakadt, hadd meséljek még a harmadik pontomról, ami a sokszínűség címszava alatt fut, s ami az ELTEfesztet tényleges fesztivállá teszi egy egyszerű pályaválasztó nap helyett. Ezen a gyönyörű, napsütéses őszi napon a Trefort-kertben és a Könyvtár Klubban számos kedvcsinálóval kedveskedtek… Így például bemutatkozott a BEAC, ihattunk autentikus kínai zöldteát, amit előttünk készítettek el egy többlépéses módszerrel, a teát újra és újra leszűrve, apró porceláncsészékben szétosztva. Megtanulhattunk kínai írásjeleket festeni – persze csak egyet-kettőt. Délután háromra megérkezett Tibi atya brandje is, majd hat után már sokan a felhők felett lebegtek a CLOUD9+ együttessel…

Szerintem megéri leszállni erre a felszállópályára, hogy a küzdelem és a felhőtlen kedv kellemes keverékével s a korábbi pontok tartalmával a tarsolyunkban szárnyaljunk tovább, mire: négy – megérett a tudás… meggye.