Az ELTE Savaria Egyetemeni Központ könyvtárában BTK kerekasztal-beszélgetést szerveztek, ahol a történész, a nyelvész és az irodalomtörténész elbeszéléseiből kirajzolódott bölcselet sokszínűségnek és kreativitásnak egy része. Az ELTE TÁTK-n pedig egy turizmussal foglalkozó eseményt tartottak.
Három bölcsésztudományi kutató volt a vendége az “Az ELTE helyben van” kerekasztal-beszélgetésnek, név szerint Borsodi Csaba egyetemi docens, Vörös Ferenc főiskolai tanár és Fűzfa Balázs egyetemi docens. Az eseményt Lovass Tibor, az Szombathelyi Médiaközpont igazgatója, a Helyi Televíziók Országos Egyesülete elnöke vezette.
Borsodi Csaba, a BTK dékánhelyettese mutatkozott be először, aki az utóbbi húsz évben a magyar felsőoktatás 1945 és 1956/57-es tanév közötti időszakának kutatásával foglalkozik, illetve nemrég készült el a Forradalom és megtorlás az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1956-1959 című kötet kéziratával, de foglalkozott a 18. századi magyar nagybirtok történetét is. Borsodi érdekességként kiemelte, hogy a BTK-n 62 nyelvet oktatnak, így az sem okoz gondot, ha épp egy pastu nyelvet beszélő emberre van szükség. Azonban a 62 nyelv valójában 62 kultúra tanítását jelenti, ezáltal széles látókörű fiatalok kerülnek ki a Karról. A statisztikai adatok szerint az itt végzett hallgatók 85-90 százaléka három hónapon belül találnak maguknak állást, akkor is, ha pályaelhagyónak minősülnek. Mivel jól kommunikálnak, kreatívak, tudnak tanulni, sőt mindent meg tudnak tanulni, az ilyen munkaerőt a kisebb cégeknél és nagyvállalatoknál is szeretik.
Vörös Ferenc főiskolai tanár a most megjelent meg a Kárpát-medencei történeti családnévatlasz című kiadványáról beszélt, ami egyedülálló nyelvföldrajzi produktum, hiszen nem csak nyelvészeti, hanem informatikai tudás is kellett hozzá. Elmondása szerint sokszor elhagyhatta volna a pályát, de jól tudta, hogy a tudomány alázatot és anyagi lemondást követel. Őt az vezeti a szakmai elődök nyomán haladva, hogy olyasmivel foglalkozzon, ami hozzáad a világhoz, és a hallgatóit is erre tanítja: tevékenységeiknek „hozzáadott szellemi értéke” legyen.
Fűzfa Balázs egyetemi docens, irodalomtörténész, arra emlékezett, hogy amikor Eötvös Kollégium tagja volt, nekik a könyvtárat éjszakai is nyitva tartották, így éjjel háromkor gond nélkül olvashattak Berzsenyit és Kölcseyt. Elmondása szerint a pályára nem csak elhatározások mentén haladt, hanem sok esetben a feladatok is megtalálták őt. A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Irodalom Tanszékére Láng Gusztáv hívta tanítani. Amikor a 90-es években kiderült, hogy az irodalomtanításban komoly gondok vannak, el kezdte írni az élményközpontú irodalomtanítás könyveit.
“Az ELTE helyben van” kerekasztal-beszélgetés keretein belül egy másikat is rendeztek, mégpedig április 20-án. Leginkább az egyetem és a közgazdászképzés kapcsolatát vizsgálták meg, hiszen az Egyetem gazdaságtudományi képzései a munkaerőpiacon meglévő szakemberhiányra reagálnak. A meglévő gazdálkodás és menedzsment, illetve a kereskedelem és marketing szakok az ELTE Társadalomtudományi Karába integrálódtak 2017. február 1-jétől, ami egyfelől rangos diplomát jelent, másfelől a helyben tanulás lehetőségét. Ezekre a képzésekre több mint 100 diák jelentkezett.
“Azt a felvételi jelentkezéseknél nem lehet látni, hogy a mennyien jelölték meg ezeket a szombathelyi szakokat a 2., 3., 4. helyen, de azt szeretnénk, ha a sorrendmódosításnál minél többen jelentkezzenek át Szombathelyre” – mondta a beszélgetésen Juhász Gábor, a Társadalomtudományi Kar dékánja, egyetemi docens, hozzátéve: olyan igény van a gazdálkodás típusú felsőoktatási képzésekre az üzleti szférában, hogy a jövőben a 200 fős jelentkezés is reális lehet. Kiemelte még, hogy “fejleszteni szeretnénk ezt a tanszéki csoportot, amit létrehoztunk, de nem úgy, hogy Budapesten fejlesztünk, és IC-professzorok látják el a szombathelyi oktatást. Úgy vélem, helyben kell megerősíteni az oktatói állományt. Tíz főállású oktató tudja ellátni ezeket a képzéseket, amelyektől azt várjuk, hogy gyakorlatorientált képzések legyenek. A budapesti központban inkább elméleti jellegű a képzés.
Illés Károly, Szombathely alpolgármestere elmondta, hogy piacképes helyi diploma a város érdeke is, hiszen a lediplomázott fiatalok a városban maradnak, ott vállalnak majd munkát, így a szombathelyi élet és a gazdaság is fellendülhet.
Varga Imre okl. közgazdász, egyetemi docens, a szombathelyi képzés „motorja” úgy fogalmazott: “az a cél, hogy a közgazdászképzés Szombathelyen ismét sikertörténetté váljon az ELTE-vel együtt. Bízunk abban, hogy felértékelődik az itt kapható diploma. A képzés gyakorlati jellegét a megbízott külső oktatók adják, magukkal hozva szakmai tudásukat. A közgazdászképzés a régió és Vas megye fejlesztésében kiemelt szerepet játszik, vállalatoknál, bankokban, az adóhivatalban helyezkedhetnek el, illetve magánvállalkozóként találhatnak helyet a munkaerőpiacon az itt végzettek.”
A TÁTK-ról is szó esett a beszélgetés során. A Kar viszonylag újnak számít az ELTE berkein belül, hiszen 2003-ban alapult. Rugalmassága és innovációs készsége kiemelkedő. A fiatalokkal való kapcsolatára a közvetlenség jellemző, akár hallgatói kezdeményezéseket is beépítenek a képzésekbe, a diákokat az önállóság felé terelik. A tervei között szerepel a világszerte nagy mértékben fejlődő turisztikai ágazatra reagáló turizmus és vendéglátás szakot is indít a közeljövőben. A rendezvény meghívottja volt a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (VMKIK), amelynek képviseletében Kiss-Bauer Szilvia képzési csoportvezető, MFKB megyei program koordinátor érkezett. Amint elmondta, a VMKIK és az ELTE stratégiai együttműködési megállapodást kötött. Az asztalukon van az a turisztikai vállalatoknak célzott kérdőív, amely válaszol majd arra, hogy rövid-, közép- és hosszútávon milyen bemeneti létszámok várhatók a vonatkozó egyetemi képzéseken.
Forrás, kiemelt kép, képek: ELTE SEK
