Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara (ÁJK) jeles évfordulót ünnepel, 350 évvel ezelőtt alapították a Kart. A kar vezetése a 2017. január 2-tól 2018. június 30-ig terjedő időszakot jubileumi ünnepi évvé nyilvánította. Az évforduló kapcsán elsőként Menyhárd Attila tanszékvezető egyetemi tanár, az ÁJK dékánja adott interjút a Karnak.
Dr. Menyhárd Attila dékán
Menyhárd Attila elmondta, hogy Egyetemünket Pázmány Péter esztergomi érsek, bíboros 1635-ben alapította Nagyszombaton. Ekkor még csak két kar működött az Egyetemen: hittudományi és bölcseleti képzési területtel. 1667-ben ez a két fakultás egészült ki a jogtudományi karral. A kari alapítás Lósy Imre és Lippay György érsekek nevéhez fűződik, akik adományaikkal tették lehetővé azt. A Kar alapító okirata 1667. január 2-án kelt, tehát 350 esztendővel ezelőtt. A latin nyelvű irat eredeti példánya a mai napig megmaradt, az Egyetemi Levéltárban őrzik. A jogászprofesszor felhívta a figyelmet, hogy a középkori egyetemek alappillére volt a jogtudományi képzés, így az ELTE jogelődje a hittudományi és bölcsészeti kart kiegészítő jogtudományi karral vált teljes értékű universitasszá.
Az ÁJK dékánja felidézte az elmúlt 350 év legfontosabb mérföldköveit. 1769 egy jelentős dátum a kar történetében, ekkor kezdődött meg az egyetem államivá tétele Mária Terézia királynőnek köszönhetően. Az állam nemcsak az Egyetem fenntartását vállalta fel, és vette át az egyháztól, hanem tantervi és szervezeti reformokat is hozott, amelyek a teljes képzési struktúrát – így a jogtudományi képzést is átformálták. 1773-ben a pápa feloszlatta a jezsuita rendet, melynek következménye lett, hogy Mária Terézia királyi egyetemmé tette az azt megelőzően jezsuita intézményt. A királynő a Helytartótanácson keresztül adta ki a jogi kar működésének alapjait lefektető Planum iuridicae facultatis nevű iratot. Két évvel később az Egyetemet Budára költöztették, a jogtudományi kar ideiglenesen a Budai Várban, a királyi palotában kapott helyet. Pár évvel később II. József helyezte át a kart Pestre, először a Ferenciek terén kapott helyet, majd a pálosok kolostorához tartozó telken újonnan felépített ún. szemináriumi épületbe költözött, amely a jelenlegi Egyetem téri épület helyén állt. Az épület átépítése a 19. század második felében kezdődött meg – idézi fel Menyhárd Attila. Eötvös József reformjai nagy, pozitív változást jelentettek, de nem maradhattak meg tartósan.
A szabadságharc leverése után az egyetemi életbe osztrák mintára hoztak változásokat: többek között bevezették az államvizsgákat és a habilitációt. A kiegyezés idején a gazdasági fellendülés következményeként nőtt meg a kereslet a jogászok iránt, így egyre többen jelentkeztek jogászhallgatónak. A dualizmus korára egyértelműen a mostani ÁJK vált a jogtudomány magyarországi központjává, és ezt a vezető szerepét őrzi ma is a hazai jogászképzésben.
A kari alapítólevél utolsó oldala
Menyhárd Attila dékán szerint a történelmi korszakokon átívelő fennmaradás önmagában is érték, arra pedig, hogy egy intézmény ennyi időn át fenn tudjon maradni, „csak egy nagyon komoly, fundamentális értékeket hordozó és azokat következetesen ápoló, a hagyományok őrzése mellett is megújulásra kész intézmény” képes. Ez a hosszú történelem és a folytonos megújulás ad a Kar oktatói számára belső tartást és hitet, ugyanakkor ez egyre nagyobb felelősséget jelent. Menyhárd felhívta a figyelmet, hogy az ország vezető jogtudományi képző- és kutatóhelyeként nagy felelősségük van a magyar társadalomért és magáért az intézményért is. Ahhoz, hogy az Állam- és Jogtudományi Kar által hordozott értékek fennmaradjanak, tudni kell, mikor kell megújulni, és ezt képesnek kell lenni a hagyományok megőrzése mellett megtenni. „Egymást és az intézményt támogató közösségként, elhivatott és elkötelezett oktatókként és kutatókként felelhetünk csak meg ennek az elvárásnak” – véli a dékán.
Arra a kérdésre, hogy „mit üzen a mának a múlt”, Menyhárd Attila egyetemi tanár azt válaszolta, hogy a magyar társadalommal szembeni felelősségtudatot kell elsődleges értékként és célként szem előtt tartaniuk. A jog leírható tudomány ugyan, de mégis sok szempontból áll közel a művészethez. Magába foglalja a logikai törvényszerűséget, a tudást, de van benne intuíció is, és ott van a társadalmi helyzetek megkülönböztetésének képessége is. Mindez messze túlmutat a szigorú törvényszerűségen. Törekedni kell Menyhárd álláspontja szerint a legmagasabb szintű tudás megszerzésére és az Egyetem feladata e tudásnak az átadása is. „Mindehhez eredeti és kreatív gondolkodásra van szükség. Ezzel a gondolkodással rendelkeztek azok a tudósok és tanárok, akiket nemcsak elődeinknek, de példaképeinknek is tekinthetünk, és akikkel történelmi közösséget alkotunk.”
A Kar számos tudományos konferenciát szervez a jubileumi év tiszteletére. Tervben van egy, a jogtudományt foglalkoztató aktuális kérdéseknek szentelt tanulmánykötet megjelentetése is, illetve célja a Kar vezetésének az is, hogy a regionális nemzetközi kapcsolataikat tovább építsék a jubileumi évben is. A jubileumi év programjainak megvalósításában számítanak a Kar hallgatói közösségére, szeretnék, ha ők is ünnepüknek éreznék ezt az időszakot.
Az első rendezvény 2017. február 23-án lesz, amikor az ELTE ÁJK alapítása tiszteletére tartanak ünnepi megemlékezést egy hangversennyel egybekötve.
A rendezvények nyilvánosak lesznek a szélesebb közönség számára is. Az ÁJK honlapján folyamatosan nyomon követhetőek a soron következő programok.
Forrás és képek: elte.hu
Kiemelt kép: ajk.elte.hu
