A napokban jelentette meg a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum – WEF) szokásos versenyképességi indexét, amely Magyarországra nézve nem túl optimális eredményeket mutat. Hazánk a tavalyi méréshez képest hat helyet csúszott a rangsorban, így jelenleg a 28 EU-s tagállamból a 25. helyen szerepel, a világ 138 vizsgált országából pedig a 69. helyet foglaltuk el.
A versenyképességi index készítői 114 szempontot vizsgáltak (pl. oktatás, makroháttér, piaci hatékonysági mutatók, egészségügy stb.), Ezeket figyelembe véve állították fel a végleges rangsort.
A teljes rangsort Svájc vezeti, őt Szingapúr, majd az USA követi, az EU összesített versenyképessége nőtt, ennek oka a stabilabb gazdasági háttér. Az élen a tagállamok közül Hollandia, Németország és Svédország áll (a világrangsorban a 4., 5., 6. helyeket foglalják el). Jellemző tendencia, hogy az ázsiai nagy országok is magas pontszámokat kaptak: Japán ezzel a 8., Kína a 29., India a 39., Oroszország pedig a 43. helyre került.
Európában Ciprus után Magyarországon volt a legnagyobb visszaesés. Megfigyelhető az is, hogy hazánk a 2000-es évek elején még a közép-kelet-európai térség élvonalában volt, mára az utolsók közé került. Megelőzött bennünket Szlovákia, Bulgária és Románia is. Közép-Kelet-Európa legversenyképesebb államává Csehország vált. A kutatás szerint a magyar versenyképesség alacsony szintjének a legfőbb oka az intézményrendszerben keresendő, de ezen kívül számos gazdaságpolitikai és piaci problémát megneveznek, többek között kevesellik a vállatok innovációs tevékenységét.
A WEF lepontozta a magyar felsőoktatást és szakképzést is, amely az EU-ban a legalacsonyabb értéket kapta. Az adat kétségbeejtő, hiszen a magyar versenyképesség eredményeit az elkövetkezendő évtizedekben elsősorban a magyar felsőoktatásból kikerülő fiatalok tevékenysége fogja meghatározni.
forrás: index.hu, eduline.hu
