Egyre nagyobb szerepe lehet az O(M)HV-nak

Az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése helyett mostantól az Oktatás Hallgatói Véleményezését tudjátok kitölteni a Neptunban a már megszokott nyolc rangsorpontért – a kérdőívnek ugyanakkor nemcsak a neve, hanem tartalma is változott, megújult, és kilátás van arra is, hogy az eredmények nyilvánosak legyenek. Mindez része annak a minőségfejlesztési munkának, amelynek során az Egyetem az OHV eredményeit a tervszerű kurzusfejlesztéshez és egy jövőbeni oktatási tevékenység értékelési rendszer egyik elemeként tervezi felhasználni.

Az ELTE fontosnak tartja, hogy megismerje, hogyan vélekednek a hallgatók a kurzusokról és az oktatók munkájáról. Az egyetemi demokrácia működésének fontos összetevője az oktatás hallgatói véleményezése, amelynek eredménye hozzájárulhat az oktatás színvonalának emelkedéséhez is – írja a Minőségügyi Iroda.

Az Oktatásszervezési és Hallgatói Ügyek Bizottsága (OHÜB) elfogadta az OMHV munkacsoport és a Bizottság által is tárgyalt új OHV-kérdőívet egy módosítással. Az OHÜB a kérdéssorban eredetileg szerepeltetendő “Összességében milyennek ítéli meg az oktatót” kérdés elhagyásáról szavazott nagy többséggel. A Minőségfejlesztési Szabályzat értelmében az MFB által javasolt kérdőív jóváhagyásáról az OHÜB dönt, így a hivatkozott kérdés elhagyásra került a kérdéssorból.

Az új kérdőív bevezetésével és egyéb munkákkal kapcsolatban Nemes Balázst (ELTE HÖK tanulmányi referens) kerestem fel, és a Minőségbiztosítási Irodától Járfás Tímea válaszolt. Nemes Balázs elmondta, hogy a minőségbiztosítás fontos szempont minden felsőoktatási intézmény számára, és az O(M)HV kérdőív az egyik legjobban számszerűsíthető módja az oktatás mérésének. A kapott adatok viszont több oktató számára értelmezhetetlenek voltak, olyan skálákkal, amiket nem tudtak felhasználni az óra fejlesztéséhez, és több hallgató nehezményezte, hogy “értelmetlen” kérdésekre kell válaszolnia. A leglátványosabb módosítás talán az, hogy a kérdőív nem zár le, ha a hallgató bejelöli, hogy az órák kevesebb mint ötven százalékán vett részt, hanem megpróbálja egy plusz kérdéssel felmérni, hogy mi okból nem járt be. A kérdőív szempontjából fontos az eredmények nyilvánosságának kérdése, épp ezért a tanulmányi érdekképviselet egyhangúlag a teljes nyilvánosságot támogatja, azonban ennek nulladik feltétele az, hogy a kiértékelés során ne történjen hiba, és ne torzult adatokat kapjanak az oktatók. Mindaddig, amíg hiba merül fel, addig számukra sem elérhető az eredmény. Ilyen sajnos már többször előfordult az elmúlt évek során.

Arra a kérdésre, hogy jelenleg milyen fejlesztéseken dolgoznak a Minőségbiztosítási Irodánál, konkrét választ nem kaptam, mivel jelenleg több lehetőség is felmerült, például:

  • teljesen váljon külön az oktató és a tárgy értékelése, a tárgyról szóló kérdések megkerülhetetlenek legyenek;
  • legyen jóval rövidebb a kérdőív (például a PPK-n idén vezettek be egy mindössze hat kérdésből álló saját kérdéssor, melynek az eredményeit az oktatók nyilvánosságra hozhatják);
  • hallgatók számára elérhető grafikonok legyenek, tanszéki átlag és a tárgy átlaga összehasonlíthatóan, kategóriánként;
  • a kapott eredmények beépítése minden oktatót érintő döntésbe, különös tekintettel a jutalmazásokra, kinevezésekre.

A Minőségügyi Iroda számára a kérdőív átalakítása része annak a munkának, amely a tavalyi évben kezdődött, és amelynek célja az OMHV folyamatának áttekintése, a hallgatói véleményezés fejlesztése. Az ebből a célból megalakult munkacsoport keretein belül formálódott az igény arra, hogy szükség lenne a kurzusokra vonatkozóan több információt gyűjteni a hallgatóktól és a képzési programok folyamatos fejlesztése érdekében az oktatóról az oktatásra magára helyezni a hangsúlyt. E célból került sor a kérdőív szerkezeti és tartalmi átalakítására is, külön blokk került kialakításra a kurzusra vonatkozó információknak és külön az oktatókra vonatkozó kérdéseknek, és szintén ezért lett új megnevezés az Oktatás Hallgatói Véleményezése.

Mindezek mellett az egyetemi vezetés jelenleg dolgozik az oktatók oktatási tevékenységét értékelő rendszer kialakításán, amelynek bizonyos súllyal elemét képezné a hallgatói véleményezésből származó információk köre is, beépítve ezzel a hallgatók véleményét az oktatók értékelésébe. Emellett a jövőben ajánlásokat dolgoznak ki arra vonatkozóan, hogyan használhatnák fel a szakok, tanszékek és intézetek vezetői a hallgatói véleményeket.

A nyilvánosság tekintetében a jelenlegi félévekben már megszokott gyakorlat fog továbbélni, miszerint az oktató maga dönthet arról, hogy a riportját nyilvánosságra hozza-e a hallgatók felé, avagy sem. Ugyanakkor az egyetemi vezetés igyekszik ösztönözni a minél szélesebb nyilvánosságot, ezért az előző féléves riportok elérhetővé válása alkalmával külön felkérték az egyetemi oktatókat, hogy amennyiben a kari átlagot meghaladó eredménnyel rendelkeznek, szíveskedjenek riportjaikat publikálni a hallgatók felé. Elsősorban tehát a pozitív ösztönzést igyekszenek erősíteni. Ugyanakkor a már említett munkacsoport tovább dolgozik egy olyan blokkon, amelynek az automatikus nyilvánosságra hozatala – ha az ebben a kérdésben illetékes egyetemi testületek úgy döntenek – megvalósulhatna a következő tanév második felében.

A kérdőívek kitöltésére a vizsgaidőszak vége előtti napon (2016. június 30.) 23:59-ig van lehetőség. A vizsgaidőszak során az OHV kérdőívek kari és egyetemi szintű kitöltöttségi arányát folyamatosan figyelemmel lehet kísérni a minoseg.elte.hu oldalon.

Azon hallgatók, akik minden számukra elérhető véleményezhető kérdőívet kitöltöttek, a rangsorolásos kurzusfelvétel során továbbra is megkapják a nyolc pluszpontot.

Kép: dunakesziposzt.hu