A Nemzeti Ifjúsági Tanács 2016 elején kapott meghívást a Köznevelési Kerekasztaltól. A NIT csatlakozása óta ügyel arra, hogy pártatlan maradjon. A tiltakozások szaporodásával azonban ők is egyre inkább olyan javaslatokat terjesztenek a KK elé, amelyek közel állnak a demonstrálók követeléseihez. A különbség az, hogy a Tanács hajlandó a kormánnyal együttműködve, közös munkával keresni a megoldást a felmerülő problémákra. Kérdés, hogy meddig tudja a NIT megőrizni függetlenségét a két oldal egyre inkább elharapódzó vitájában?
1989 után több kísérlet is volt arra, hogy létrehozzanak egy nemzeti ifjúsági szervezetet, ez azonban számos alkalommal meghiúsult. Végül 2012-ben hozták létre a kormányzat támogatásával a Nemzeti Ifjúsági Tanácsot, összesen 105 szervezettel; azóta pedig a kormány egyre többet véleményezteti az ifjúságpolitikai jogszabálytervezeteket a Tanáccsal.
A NIT jelenleg 60 tagszervezettel és 6 pártoló taggal működik, elnöke Janzsó Ádám, ifjúsági szakember. A szervezet székhelye Budán van, ahol az Európa Tanács biztosít számukra irodahelyiséget. A tagszervezetek között találunk oktatási, esélyegyenlőségi, emberi jogi, roma ifjúsági, helyi és országos szervezeteket is.
A 6 pártoló tag – akik nem rendelkeznek szavazati és tisztségviselési joggal a szervezeten belül – képviseli a NIT-ben a Fidelitas és a Societas mellett a Jobbik Ifjúsági szervezetét is. Ezzel kapcsolatban Janzsó Ádám elmondta, hogy nem tart a belső pártosodástól, és nem érzékelte az elmúlt években, hogy a politikai pártok tagjai befolyásolnák a tagság együttműködését.
A Nemzeti Ifjúsági Tanács nemrég, 2016 elején meghívást kapott a Köznevelési Kerekasztalra. Az egyesület elnöke szerint ennek egyik oka, hogy a diákszervezetek nem alakítottak ki erős hálózatot (kivéve a felsőoktatásban, ahol a HÖOK stabilan szerepel), a NIT pedig ezt pótolta; jelenleg is 3700 intézménnyel, főleg diákönkormányzatokkal együttműködve építik a hálózatukat.
Janzsó azt is elmondta, hogy semmilyen javaslatot nem terjesztenek elő, amely nem tőlük jövő kezdeményezés. Úgy látja, hogy az oktatási intézmények nem oktatják és ösztönzik eléggé a diákokat a társadalmi szerepvállalásra, ezért is akarnak komoly eredményeket elérni a diákok és diákönkormányzatok jogainak kiterjesztésében, valamint a meglévő jogok (saját diákképviselő és segítőtanár választása, diákparlament) érdemi gyakorlásában.
Janzsó szerint a Köznevelési Kerekasztalon valóban foglalkoznak a kifogásolt problémákkal, de a résztvevők megoldási javaslataiban jócskán vannak eltérések. A NIT csökkentené a tanulók terheit, többek között az általános iskolákban csökkentenék a végzős osztályokban a testnevelésórák számát, amit fakultatív mozgással váltanának ki.
A Köznevelési Kerekasztalon a Tanács javaslatot tett arra, hogy az érettségi követelményeket felmenő rendszerben változtassák meg, valamint arra, hogy a diákok hadd használhassák a régebbi történelematlaszokat is. Az is világos a NIT számára, hogy a fenntartói rendszernek mindenképp át kell alakulnia.
Magától értetődőnek tartják, hogy a gyerekek az egész napos iskola után már ne házi feladattal menjenek haza, valamint hogy a tanárok szabadon választhassák meg, hogy milyen könyvből szeretnénk tanítani. Ezzel kapcsolatban javasolják a tankönyvek egy részének digitális tartalommal való kiváltását – ettől ugyanis várhatóan csökkenne a digitális analfabéták száma.
A NIT további forrásokat követel a DÖK-ök számára, újjáépítenék a helyi, megyei és országos diákparlamentek rendszerét, a gyűléseket pedig a mostani három év helyett legalább kétévente hívnák össze.
A Nemzeti Ifjúsági Tanács ezeket a változásokat már idén májusra várja, mindezek anyagi vonzata, ahogy Janzsóék számolták, nem lenne több 50-100 millió forintnál, ami kis összeg a közoktatás költségvetéséhez képest.
Forrás: eduline.hu
Kép: ifjusagitanacs.hu
