Tények és tévhitek – osztatlan tanárisok, figyelem!

Előző héten tartották a THF-et, azaz a Te Hangod (is) Fontos – Tanáris Hallgatói Fórumot az ELTE PPK-n. Az estébe nyúló eseményt az ELTE Hallgatói Önkormányzatának Tanárképzési Bizottsága szervezte a tanárképzésben érintett karok részönkormányzatainak, valamint az ELTE HÖK tanárképzéssel foglalkozó érdekképviselőjének részvételével. Az osztatlan tanárisok helyzetét jól jellemzi, hogy időnként még a szervezők értesülései is eltérőek voltak, és ennek mindannyiszor hevesen hangot is adtak. Biztató és tanulságos volt már az első alkalom is, de a további fórumok még sikeresebbek lehetnek, ha a szervezők több időt fektetnek az esemény lebonyolításának megtervezésébe.

A fórum „mindentudói” az ELTE tanárképzési referensei voltak: Nagy Anett (ELTE HÖK), Lukács Cintia (BTK HÖK), Zatkó Nikoletta (IK HÖK), Sudár Mariann (TTK HÖK), Oláh Zsolt (PPK HÖK), valamint Nemes Balázs, az ELTE HÖK tanulmányi alelnöke.

Nagy Anett a kezdéskor (megnyugtatásul?) leszögezte: amiről ők biztos és hivatalos információkat tudnak, arról mindenkit tájékoztatni fognak időben. A délután folyamán ugyanakkor kiderült, hogy ez nem ennyire egyszerű: a legtöbb, minden osztatlan tanáris hallgatót érintő kérdésekben egyelőre csak álláspontokról, feltételezésekről lehet beszélni.

A fórum egyik (legégetőbb) apropóját az adta, hogy az első osztatlan tanáris évfolyam hamarosan a harmadik tanéve végéhez érkezik, és ekkor kell nyilatkozniuk arról, hogy milyen szakképzettséget (közép-, vegyes vagy általános iskolai) szeretnének megszerezni. Ugyanakkor ennek módja még ismeretlen – több más, a képzés menetét érintő kérdésre adott válasszal egyetemben.

A szakképzettség-választással kapcsolatban további probléma az, hogy elterjedt olyan pletyka, mely szerint a megszerzett kredit számához vagy átlaghoz lesz kötve, hogy ki milyen szakképzettséget kezdhet el. Az érdekképviselők (és feltehetően a hallgatók is) ugyanakkor amellett vannak, hogy ez ne valósuljon meg, mivel csak igazságtalanságot eredményezne, például az általános iskolai szakképzettség abszolút hátrányba kerülne, büntetéssé válna.

Vészesen közel van már az első rövid szaktárgyi gyakorlat is azoknak is, akik 2013-ban, azaz az első évfolyamban kezdték el az osztatlan tanári képzésüket. A rövid szaktárgyi gyakorlat 60 órás (ebből 15 órát kell a hallgatónak tartania), és ezt minden osztatlan tanárisnak el kell végeznie a szakpárja mindkét tárgyából. Ennek optimális módjáról kérdezték az érdekképviselők a fórumon jelen lévő hallgatókat. Két lehetőség volt: az első egy összefüggő, körülbelül 3+2 hetes gyakorlat lenne (2 kreditért), ám ez azt jelentené, hogy a gyakorlat teljesítése érdekében a hallgató valószínűleg sok egyetemi óráját lenne kénytelen kihagyni. Ennél szimpatikusabb volt a fórum résztvevőinek az, hogy körülbelül heti rendszerességgel járjanak a rövid gyakorlatra, és a tárgyfelvételi időszakban legyen meghirdetve, hogy a gyakorlóiskolák tanárainak mikor vannak a gyakorlathoz megfelelő óráik. Jó tanácsként, vagy inkább erős ajánlásként hangzott el, hogy a két rövid szaktárgyi gyakorlatot mindenki két külön félévben vegye fel.

A szervezők eloszlattak egy tévhitet is: a rövid szaktárgyi gyakorlat során a Tanárképző Központ osztja be a hallgatókat valamelyik gyakorlóiskolába, azaz nincs lehetőség iskolaválasztásra. Ugyanakkor ennek a gyakorlatnak annyi a lényege, hogy a hallgatók jobban belelássanak a tanári munkába, környezetbe, és felkészüljenek a hosszú tanítási gyakorlatra.

Az elkövetkezendő pár évben valószínűleg egyre súlyosabb probléma lesz az, hogy nagyon sok az osztatlan tanáris hallgató. Ez minden téren gondokat okoz: nehéz bekerülni az órákra, nincs elég oktató, és a gyakorlóiskolák kapcsán sem túl rózsás a helyzet. A rövid szaktárgyi gyakorlat során egy tanár egy félévben egy tantárgyához kapcsolódóan legfeljebb három hallgatót fogadhat. Középiskolai tanároknak készülő hallgatóknak sincs elég gyakorlati hely, általános iskolával pedig nincs szerződése az Egyetemnek, utóbbi ügyben egyeztetnek egy vagy több általános iskolával.

Abból, hogy már a rövid szaktárgyi gyakorlat is ekkora nehézségeket okoz, sejthető, hogy a hosszú gyakorlatot nem fogják tudni ELTE gyakorlóiskolában elvégezni a hallgatók. Ugyanakkor arról nem tudni még semmit, hogy lehet-e majd önállóan iskolát választani – a gyakorlóiskolák egyre fokozódó leterheltségéből kiindulva a válasz valószínűleg igen. Arra viszont figyelnetek kell, hogy feltehetőleg csak minősített mentortanárnál végezhetitek a gyakorlatot.

Többen tettek fel kérdéseket a portfólióról, ugyanis ennek elkészítéséről még semmilyen információt nem kaptak. Nos, ez nem véletlen, erről sincs még semmilyen hivatalos információ (ahogy tulajdonképpen semmiről, ami a harmadik tanév után vár az osztatlan tanárisokra, jegyezték meg a szervezők), csupán annyi, hogy a képzési és kimeneti követelmény része, és feltehetően létre fog jönni egy szempontsor is az elkészítéséhez. Addig a legjobb, amit tehettek, ha megőrzitek a tanári értékeléseket, a saját munkáitokat, esetleg feljegyzitek szakmai fejlődésetek mérföldköveit.

A fórum során az érdeklődők közül többen is hiányoltak valamilyen platformot, ahol ezekről a problémákról, kérdésekről beszélni lehetne. Erre egy ígéretnek nehezen nevezhető válasz érkezett Nemes Balázstól – elismerte, hogy legalább félévenként egy fórum jó lenne. (Főleg úgy, hogy a jelenlegin körülbelül 20-an vettek részt – úgy, hogy osztatlan tanári képzésben közel ezren tanulnak, és tanári mesterszakosok is bőven vannak még az egyetemen.)

A szervezők kiemelték, hogy ahhoz, hogy hatékonyan tudjanak dolgozni, elengedhetetlen az is, hogy hivatalos úton is megkeressék őket a hallgatók, hiszen így fogják tudni, hogy mik a problémák, nehézségek a tanári képzésekben. A hivatalos megkeresés pedig a tanarkepzes@*hok.elte.hu címen működik – a csillag helyére a karotok két- vagy hárombetűs rövidítését kell írnotok.