Már sok EU-országról tudjuk, hogy ingyenes a felsőoktatásuk EU-s állampolgárok számára – de mi a helyzet ott, ahol mégis van tandíj? Hol helyezkedik el Magyarország a tandíj mértéke szerinti sorban? Az Európai Ifjúsági Portál összeállítását vizsgáltuk, hogy kiderüljenek a válaszok ezekre a kérdésekre is. Az adatok a 2014/2015-ös tanévre vonatkoznak, hogy ezek hogyan alakulnak, azt előre megjósolni még itthon is nehéz lenne.
Egyre gyakoribb, hogy magyar diákok dániai vagy svédországi egyetemeken tanulnak tovább – a felsőoktatás mindkét országban teljesen ingyenes uniós ország állampolgárságával rendelkező diáknak. Talán ez valamennyire kompenzálni tudja a magas lakhatási és megélhetési költségeket.
Érdekesség, hogy több olyan ország is van, ahol az állam a képzés elejének vagy az alapképzésnek a díját átvállalja: ilyen Horvátország (első év ingyenes, utána 657–1324 euró), Málta (a mesterképzés 400 euró) és Ciprus (a mesterképzésért itt 5125–10 250 eurót kell fizetni).
Több helyen a tanulmányi előrehaladástól függ a tandíjmentesség. Észtországban például az egyik feltétel adott számú kredit megszerzése – ha ez nem sikerül, a felsőoktatási intézmény (hiányzó kreditenként) díjat számíthat fel a hallgatónak.
Több országban a túlfutással kezdődik meg a tandíjfizetés kötelezettsége, vagy a csúszásban lévőket (magasabb) tandíjjal büntetik – például Csehországban (ha cseh nyelven tanulunk, és időben végzünk, nincs tandíj), Németország egyes tartományaiban (ha időben vagyunk, nincs tandíj) és Spanyolországban. Utóbbi azért is érdekes, mert itt a tandíj természetesen a képzéstől is, de a tanulmányi eredménytől és a jövedelemtől is függ, hogy mennyit kell fizetnie a hallgatónak.
A továbbtanulást külföldön tervezők céljai közt gyakran szerepel az Egyesült Királyság, de itt csak Skócia biztosít ingyenes felsőoktatást, legalábbis az alapképzés esetében – a mesterképzés a Királyságban átlagosan évi 5051 euró. Sokan vágynak Angliába, itt az alapképzések tandíja az ötezer eurót jóval meghaladja: 10 742–11 377 euróba kerülnek évente.
Ha ez elképzelhetetlenül nagy összegnek tűnik, érdemes átszámolni néhány hazai szak önköltségét euróra. Alapképzések esetében félévenként 740–5150 eurós tandíjról beszélhetünk itthon, azaz a legdrágább hazai szakok majdnem annyiba kerülnek évente, mint az angliaiak. A mesterképzések nálunk félévente 1449-6117 eurót vesznek ki a zsebünkből. Persze nem szabad elfelejteni, hogy vannak állami ösztöndíjas helyek az egyetemeinken: körülbelül a hallgatók fele tanul ilyen finanszírozási formában. Ezzel Litvániára és Lettországra hasonlítunk leginkább.
A külföldi tanulástól visszatartó tényezők ugyanakkor itthon még mindig jelentősek: például a kezdőtőke hiánya és a külföldi tanulmányok itthoni elismertetésének nehézségei. Palkovics László nemrég 10%-ra tette a küföldi részképzésben részt vevő magyar hallgatók arányát – hogy mennyien vannak azok, akik csak külföldön vesznek részt a felsőoktatásban, azt még megbecsülni is nehéz.
Forrás: europa.eu
Kép: argosy.edu
