Minden, amit az Erasmus ösztöndíjról tudnod kell

Az egyetemi hallgatók legnépszerűbb csereprogramja az Erasmus, amellyel egy-két féléves külföldi részképzésen, illetve szakmai gyakorlaton vehetnek részt a diákok. A külföldön elvégzett kurzusok beszámítanak az itthoni tanulmányokba.

Minden egyetemi polgár egyszer utazhat ki részképzésre, és egyszer szakmai gyakorlatra – egyszerre legalább két hónapot, egy képzési cikluson belül legfeljebb 12 hónapot lehet külföldön eltölteni. Létezik egy úgynevezett “kombinált időszak”, ami azt jelenti, hogy ugyanabban az intézményben, egymás után elvégzitő a részképzés és a gyakorlat is.

A programban az Európai Unió tagországain kívül Macedónia, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Törökország vesz részt teljes jogúként tagként, de vannak még partner országok is: ezek közé tartozik Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Szerbia, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Örményország, Moldova, Ukrajna, Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Palesztina, Szíria, Tunézia, Oroszország.

Ha megérett bennetek az elhatározás, hogy szeretnétek külföldön is kipróbálni magatokat, akkor érdemes időben a tettek mezejére lépni. Általában már a tervezett kiutazást megelőző tanévben jelentkezni kell a saját egyetemeteken, főiskolátokon – attól függetlenül, hogy az őszi vagy a tavaszi félévre pályáztok. Ha ez utóbbira maradnak intézményközi szerződésekben rögzített helyek, szeptemberben kiírhatnak pótpályázatot is. A szakmai gyakorlati pályázat gyakrabban kerül kiírása: a legtöbb felsőoktatási intézmény évente több alkalommal vagy akár folyamatosan meghirdeti. Alapszakosok legkorábban a második évükben utazhatnak ki részképzésre – szakmai gyakorlatra azonban akár már az első évben is. A jelentkezés mikéntjét tekintve először általában a Neptunban vagy ETR-ben kell jelentkezni, a dokumentumokat pedig a tanszéki vagy az intézményi Erasmus-koordinátornak kell leadni. Ha a részképzést választottátok, akkor a saját intézményetek partneregyetemei közül választhattok egy, de legfeljebb három intézményt, a sorrend megjelölésével. Szakmai gyakorlat esetén ti választhatjátok ki, hogy hol szeretnétek dolgozni, de érdemes megkérdezni a tanszéken, milyen kapcsolataik vannak.

A pályázat összeállítása meglehetősen időigényes feladat, amely precizitást igényel, ezért ha komolyan gondoljátok az utazást, ne hagyjátok az utolsó pillanatra. A pályázathoz csatolni kell egy szakmai önéletrajzot, egy motivációs levelet, illetve egy tanulmányi tervet; szakmai gyakorlat esetén motivációs levelet és munkatervet. Mindezt magyarul, illetve annak az országnak a hivatalos nyelvén, ahova menni szeretnétek. Fontos továbbá, hogy a nyelvvizsga-bizonyítványok fénymásolatát is le kell adni, illetve a különböző igazolásokat a szakmai és közéleti tevékenységekről (például OTDK-oklevél fénymásolata). Az Erasmus programban a nyertes pályázóknak a leggyakoribb idegen nyelvekből egy online szintfelmérő tesztet is ki kell tölteniük.

Nem szabad megfeledkezni arról azonban, hogy a kiutazás költségeit a program nem állja, így arról minden hallgatónak magának kell gondoskodnia. Itt is érdemes előre gondolni: minél korábban veszitek meg a jegyet, annál olcsóbb.

Nem mellékes kérdés, hogy hol hajtod álomra a fejed esténként, ha nekivágtál a nagyvilágnak. Részképzés esetén a legtöbb fogadó intézményben pályázhattok kollégiumi helyre: ennek már hónapokkal a kiutazás előtt érdemes utánanézni, ugyanis pillanatok alatt elkelnek a férőhelyek. Ha nem jött össze a kollégium, vagy esetleg nem akarsz kollégiumban lakni a kint eltöltött idő alatt, érdeklődj a fogadó egyetemnél, milyen közvetítőket ajánlanak, illetve érdemes az intézmény honlapját megnézni, mert több helyen van külön részleg az erasmusosok lakhatási problémáinak megoldására, valamint fordulhattok a külföldi hallgatókkal foglalkozó diákszervezetekhez is.

A fogadó intézményben nem kell tandíjat fizetni, a kiutazó hallgatók nagy része pedig Erasmus-támogatást is kap mindamellett, hogy mennyi értékes szakmai és személyes élménnyel gazdagít egy ilyen program. Az Erasmus mellett szól az az erős érv is, hogy diákként számos kedvezményt kapsz az utazás során, amelyet a felsőoktatásból kikerülve mind saját zsebből kellene kifizetned.

Forrás: eduline.hu

Kép forrása: budtranszfer.hu

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]