Mindent a szakváltásról!

Meguntad a szakodat, vagy úgy érzed mégsem az a neked való? Szakváltáson gondolkozol? Az eduline most összegyűjtötte a legfontosabb kérdéseket és válaszokat, mi pedig tolmácsoljuk neked!

A szakváltás kétféle módon történhet: átvétellel vagy új felvételi eljárás útján.

Az átvétel intézményen belül -szak, munkarend vagy a képzés nyelve közötti váltással-, vagy intézmények között is végbemehet. Fontos, hogy az átváltás nem automatikus, a fogadó intézménynek engedélyeznie kell, de ha van megüresedett hely, állami képzésre is bekerülhetsz. Illetve az is lényeges, hogy a két szak ugyanahhoz a képzési területhez tartozzon. Ez az átvétel mindkét verziójára érvényes, tehát egy jogi képzésről csak egy másik jogi képzésre mehetsz át. Feltétel még, hogy az átvételig a jogviszonyod folyamatos legyen. Alapszabály, hogy az átvétel csak azonos képzési szinten történhet. De osztatlan képzésről válthatsz alapképzésre, illetve osztatlan vagy alapszakról felsőoktatási szakképzésre; ha pedig osztatlan tanárszakra jársz, egyszer van lehetőséged megváltoztatni a szakpár egyik tanárszakját, a második félév végéig.

Állami ösztöndíjas képzés esetén figyelembe kell venni a hallgatói nyilatkozatban vállalt kötelezettségeket. E szerint a képzési idő másfélszeresén belül – egy alapképzésben például maximum kilenc félév alatt – le kell diplomáznod . Ha ez nem sikerül, vissza kell fizetned a képzés költségének felét. Ha átvélellel kerülsz új szakra, nem indul újra a számolás, így például ha már két szemesztert tanultál egy alapszakon, és egy másikra váltasz, már nem a képzési idő másfélszerese (vagyis kilenc félév) áll a rendelkezésedre, hanem csak hét.

Felvételi eljárás útján való szakváltás szabályai a 2015. szeptember elsején vagy az után megkezdett képzésekre vonatkoznak. Ha a félbehagyott egyetem után egy éven belül a felvételin bekerülsz egy újabb szakra, az is szakváltásnak minősül. Nagyon egyszerű, a szakokat illetően nincs kikötés, az egyetlen feltétel, hogy egy éven belül újra be kell iratkozni. Ám az állami ösztöndíjas képzés megbolygatja a dolgokat. A félévek számolása újrakezdődik, így ismét a képzési idő másfélszerese alatt szerezheted meg a diplomát. Azonban ha ez nem sikerül, nem csak az újabb, hanem az első képzésen igénybe vett állami félévek költségének felét is vissza kell fizetni.  Továbbá azon szemeszterek számolása is újrakezdődik, melyek az állami ösztöndíjas képzés szabályai szerint még a képzési időn felül rendelkezésedre áll. Átvétel esetén ez a számolás sem indul újra.

Mind az átvétel, mind a felvételi útján történő szakváltás esetében fontos szempont a hallgatói nyilatkozatban vállalt másik kötelezettség is.  Ez alapján pedig a diplomázást követő 20 évben legalább az állami féléves tanulmányaidnak megfelelő ideig Magyarországon kell dolgoznod. Ez akkor is érvényes, ha másodjára már önköltséges formában kezdesz új szakot.

Ha pedig alap- vagy mesterképzés esetén egy aktív félév után, osztatlan képzés esetén pedig két félév után otthagyod az egyetemet, semmit sem kell fizetned. Ez akkor is igaz, ha az aktív(ak) után még volt passzív féléved.

Reméljük most már minden világos, és ezek után tisztábban látva vágtok bele a szakváltásba!