Új dékánja lesz a TáTK-nak

Május 26-án kedden új dékánt választanak a TáTK élére, ketten jelentkeztek Dr. Tausz Katalin jelenlegi dékán helyére: Bodor Péter és Juhász Gábor. A jelöltekkel a TáTKontúr készített interjúkat, az alábbiakban ezek összefoglalóját olvashatjátok.

Bodor Péter a pszichológia szakra járt, és az Általános Lélektan Tanszéken tanított először, 1989-ben kezdett az ELTE BTK Szociológia Intézetében tanítani. Az ELTE TáTK-n, illetve annak elődjénél fokozatosan haladt előre: óraadóból tanársegéd, majd adjunktus, aztán docens lett és két évvel ezelőtt habilitált.

Juhász Gábor a Szociálpolitikai Tanszék oktatója, a Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet és Továbbképző Központ Szociálpolitikai Tanszékén doktorált, közben kezdett oktatni itt, de közben tanult az Edinburghi Egyetemen is. A TáTK karrá alakulásakor lett a Szociális Tanulmányok Intézetének a vezetője.

Bodor Péter fő célja, hogy a kar vonzó és inspiráló legyen az oktatók és a hallgatók számára egyaránt. Nem csupán a „sokszínű európai kulturális és oktatási térbe” kapcsolná be a kart, kisebb szinten is változtatásokat hozna. Ilyen újítás lehet például a TáTK Fórum, ahol tanárok és diákok vegyesen, kis csoportokban beszélgethetnének arról, hogy hogyan és mi működhetne jobban a karon, és mi az, amit meg kell őrizni. Bodor Péter, mint elmondta, olyanná tenné a kart, ahol az emberek jól érzik magukat – s ehhez, például babzsák fotelek vagy növények vásárlásához nincs is szükség hatalmas anyagi forrásokra, de azonnal megváltoztatják a kihasználatlan terek hangulatát, közösségi terek jönnek létre. De bármilyen ötletekkel várja az oktatókat és a hallgatókat.

Juhász Gábor részben hasonlóan gondolkozik a jövőről: ismerve a kormányzati megítélését a társadalomtudományoknak, inkább a kormányzati forrásoktól független fejlesztésekre koncentrálna, ezzel szorosan összefügg, hogy Juhász is fontosnak tartja a „nemzetköziesítést”. Programjának még két másik fontos pontja is volt: kiépítené az oktatási minőségbiztosítási rendszert – a kormányzati elvárásokra reagálva, mely az oktatók differenciált bérezését lebegteti. A dékánjelölt tehetséggondozással, a hallgatói kiválóság erősítésével is foglalkozna, a honorácior státuszt és a tutori rendszert kapcsolná össze, valamint növelné az Országos Tudományos Diákköri Konferencián résztvevők (és persze a jó helyezések) számát.

Bodor Péter programjában beszélt arról is, hogy a kari könyvtárat kiköltöztetné az alagsorból – ennek persze szimbolikus jelentősége is van: „attól még, hogy egyszer valamit az alagsorba tettünk, nem jelenti, hogy annak ott kell maradnia, ameddig tönkre nem megy. Ezt a világot mi alakítjuk magunk körül, mi tűrünk, és mi változtatunk.” Ehhez kapcsolódik, hogy úgy látja, a karon oktatók olyan emberek, akik előrevivő változtatásokat tudnának kigondolni például arról, hogy Magyarországon mind a hallgatók, mind az egyetem számára érdemes legyen az intézményen belül foglalkoztatni a diákokat. Ezekből talán érthető is, hogy Bodor Péter így jellemzi magát: „a kreativitás, az innovatív gondolatok, az ELTE-n belüli Karok és az egyetemek közötti összefogás híve vagyok.”

Juhász Gábor átlag feletti stressztűrő-képességét tartja egyik, a dékáni pozíció szempontjából legfontosabb tulajdonságának, de kiemelte a konfliktuskezelést, valamint a döntéshozatali képességet és a felelősségvállalást is – szerinte ezek a tulajdonságok tesznek egy dékánt kiválóvá. Már segítséget kért azoktól a kollégáitól, akik megválasztása esetén helyettesei lesznek, ugyanis úgy véli, hogy a kommunikációs készségét még fejlesztenie kell. De tervei alapján úgy tűnik, a párbeszéd kiemelt fontosságú a számára: döntéseibe a Kari Tanácsot, de leginkább az egész kart bevonná megválasztása esetén.

Bodor Péter is a párbeszéd, a kölcsönösség, az egyenjogúság híve, és legnagyobb sikerének azt tartaná, ha még inkább közösséggé válna a kar – Juhász Gábor pedig a hallgatók, a HÖK és a kari vezetőség közti jó viszonyt méltatta.

Úgy tűnik, Juhász borúlátó a konzisztóriumi rendszerrel és a felsőoktatás átalakításával kapcsolatban: nincsen párbeszéd, hiányoznak az érdemi egyeztetések. Az eddig nyilvános pontjai a tervezetnek sok lényegi kérdést, például az oktatók és a hallgatók túlterheltségét egyáltalán nem érintik. Bodor pedig alkalmazkodni kíván az új helyzetekhez – pontosabban, amennyire csak lehet, a kormányzattól független megoldásokat, ötleteket keresni a kar még élhetőbbé tételéhez.

A két dékánjelölttel a TáTK kari lapja, a TátKontúr készített interjút.

A Juhász Gáborral készült interjú itt, Bodor Péteré pedig itt olvasható, az interjúkat Csernus Fanni és Ternay Andrea készítette.

Kép: abcug.hu

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]