2006 óta minden évben Bartók Béla születésnapján, március 25-én ünnepli az ország a Tehetség Napját, ez idén sem volt másképp. A rendezvénysorozat célja a tudás, a tehetség támogatása, népszerűsítése.
Ebben az évben a Budapesti Gazdasági Főiskola adott helyet a rendezvénynek, melyet dr. Zimányi Krisztina, az intézmény oktatási és szolgáltatási rektorhelyettese nyitott meg. Köszöntőjében kiemelte, hogy nagy a felelősség az oktatási intézményeken, mert sokszor nekik kell felismerni a tehetséget, felhívni a fiatalok figyelmét arra, ha valamiben kiemelkedőek, valamint támogatnia kell a diákokat.
Ezután Bugár Csaba, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója köszöntötte a megjelenteket és a Diákhitel Központ két új kezdeményezését ismertette. A festészeti, grafikai és fotóművészeti pályázatról, a KÉPZŐ-ről, valamint a Tehetség napjához kapcsolódó, a „Tehetség” szimbólumának tervezőjét kereső pályázatokról bővebb részleteket itt olvashattok.
A Hallgatói Önkormányzatok képviseletében Zaránd Péter szólalt fel, kiemelve, hogy a hallgatói önkormányzatoknak is fontos szerepe van abban, hogy a tehetségeket felkutassa, inspirálja, az eredményeiket pedig bemutassák a többi hallgatónak. A HÖOK célja, hogy impulzusokat vigyen a hazai felsőoktatás mindennapjaiba, versenyképesebbé téve azt. Ennek érdekében elindítják a Tehetség mentor programot, valamint a HÖOK ösztöndíjat alapít az OTDK-n részt vevő szakmailag legkiemelkedőbb munkákat készítők számára.
Az előadások sorát Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus nyitotta, Változó világ, változó tehetségek című előadásával. Megtudhattuk, hogy különböző trendek váltakoznak az idők folyamán, melyek közül jelenleg a legfontosabbak a multikulturalitás, a lifelong learning, az öngondozás és a work-life-balance. Elmondása szerint a tehetség egy adottság, amit ápolni kell, egy lehetőség, hogy hol és hogyan bontakozzunk ki, ugyanakkor egyfajta felelősség is.
Ezután Kovács Patrícia színművész osztotta meg velünk tapasztalatait. Szerinte a tehetség egy adottság, ami mellett nagyon fontos a flexibilitás és a szorgalom. Számára nagyon fontos volt, hogy a középiskolában olyan tanárai voltak, akik végig támogatták és ahelyett, hogy lemondtak volna róla inkább személyre szabottan foglalkoztak vele. Az első nagyobb próbatétel az volt számára, amikor nem vették fel elsőre a színművészetire – de nagyon fontos volt számára, hogy ne adja fel, így tovább próbálkozott. Ekkor tanulta meg, hogy ahhoz, hogy ebben a szakmában igazán jó legyen, a tehetség mellett elengedhetetlen a kitartás és a szorgalom.
Kiss Ádám robotika kutató szerint az is a tehetséghez tartozik, hogy ne csak a saját, hanem mások tehetségét is felismerjük és megismerjük.
Horn Enikő divattervező elárulta, hogy számára a legnagyobb segítséget a családja és a tanárai támogatása jelentette. Ők voltak azok, akik láttak benne tehetséget, hogy ez az ő útja és érdemes ezzel foglalkoznia. Szerinte ahhoz, hogy a tehetségünk kibontakoztassuk, elengedhetetlenek a kihívások, amelyek folyamatos fejlődésre ösztökélnek.
Nagy Lantos Balázs, a Mensa HungarIQa elnöke előadásában azt a kérdést boncolgatta, hogy minben különbözik az IQ és a tehetség fogalma. Meglátása szerint a fő különbség, hogy a tehetség inkább köznyelvi fogalom, míg az IQ inkább szakmai. Az intelligencia valamiféle általános szellemi tehetség, ami többféle módon bontható faktorokra, az IQ pedig az intelligencia mérőszáma, melyet mindig a saját korcsoporthoz viszonyítunk és az átlagot a 100-as érték jelzi.
Kép: www.facebook.com
