Régiónként eltérő a fiatal korosztály élethelyzete, életmódja – állapítja meg a nyolcezer 15-29 éves fiatal megkérdezésével készült Harmadrészt – Magyar Ifjúság 2012 című tanulmánykötetből. A Kutatópont piac- és közvélemény-kutató cég által négyévente megismételt kutatás idén regionális alapon vizsgálja a fiatalok élethelyzetét, életmódját és problématérképét.
Közép-magyarországi régió
A vizsgálat szerint míg az objektív kritériumokat tekintve a közép-magyarországi régió van az egyik legjobb helyzetben, helyzetüket mégis negatívabban értékelik a közvetlen környezetükben nagyobb társadalmi különbségeket tapasztalók. E régió fiataljainak az országos adatokhoz viszonyított nagyobb frusztrációja és bizonytalansága mélyebb, strukturális problémára utal – jegyzi meg a kutatás.
Észak-alföldi régió
A régióra jellemző, hogy a falusi fiatalok helyzete lényegesen kedvezőtlenebb a városban élőkétől. Komoly egyenlőtlenség tapasztalható a kulturális, szabadidős rendezvényeken való részvétel és a számítógép használatának esetében is. A régió fiataljai érzékelik ezt a kedvezőtlenebb társadalmi-gazdasági helyzetet, passzívabbak, kiábrándultabbak – írták.
Magyarország régiói
Dél-alföldi régió
Ebben a régióban a fiatalok körében az országos átlagnál magasabb az elvándorlási potenciál, a kulturális fogyasztás pedig átlag alatti. A Dél-Alföldre is jellemző az éles gazdasági és szociális helyzetbeli különbség város és vidék viszonylatában; valamint Csongrád és a két másik megye viszonylatában is.
Nyugat-dunántúli régió
Gazdasági szempontból nem panaszkodhat a régió, adatai az országos átlag felettiek, ennek oka főként az ipari központok jelenléte és az osztrák határ közelsége. Magas a munkaerőpiacon dolgozók aránya is, a karrierépítés azonban a családalapítás rovására is megy: ebben a régióban a legkisebb a párkapcsolatban/élettársi kapcsolatban élők aránya, és a tervezett gyermekvállalás időpontja is itt a legkésőbbi (30 éves kor).
Közép-dunántúli régió
Az itt lakó fiatalok helyzete kedvezőbb az országos átlagnál, de itt is probléma az alacsony képzettséggel összefügő munkaerő-piaci hátrány – ahogy egyébként az egész országban is.
Észak-magyarországi régió
E régióban vannak a legnagyobb különbségek az egyes megyék között: míg Heves megyében a fiatalok idegennyelv-tudásának aránya országos átlag feletti, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 17 százalékponttal, Nógárd megye pedig 40 százalékponttal marad el az országos átlagtól. Érdekesség még, hogy az észak-magyarországi régióban élő fiatalok kirívó mértékben utasítják el a cigarettát.
Dél-dunántúli régió
A kutatás szerint a gazdasági körülményeket tekintve ez a harmadik legrosszabb helyzetű régió, magas a munkanélküliség aránya és az elvándorlási potenciál is.
(Kép: hkik.hu)
