Újra elindult az OMHV, így összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezéséről.
„Az OMHV bevezetése az utóbbi évek talán legjelentősebb projektje volt az Egyetemen az oktatás minőségbiztosítását illetően. Elsődleges célja a hallgatói visszajelzés gyűjtése, egyfajta igényfelmérés a kurzusok minőségének vizsgálatához és az oktatói munka felmérése. A visszajelzések megfelelő hasznosítása pedig az oktatás minőségének javulásához vezethet. A folyamatos (félévente történő) visszajelzések egy körkörös visszacsatolási folyamatot eredményeznek, így az OMHV általi minőségbiztosítás hosszú távon egy önfenntartó rendszerré nőheti ki magát” – kezdi Borbély Krisztián, az EHÖK tanulmányi alelnöke.
“A tanulmányi rendszer váltásával az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése is új technikai alapokra került. Fontos tudni, hogy az OMHV három rendszer finomra hangolt működésével valósul meg. Ezen rendszerek biztosítják a hallgatók felhasználóbarát kitöltőfelületét, az eredmények összesítését, a riportok grafikus megjelenítését, az üzenetküldést stb. és mindezt úgy, hogy a hallgatói anonimitás ne sérüljön “– mondta Pór Dorottya, az ELTE minőségbiztosítási osztályvezetője.
A Neptun 2012. november 15-i bevezetése óta először az előző félévben kerültek nyilvánosságra az OMHV eredmények. Az elmúlt időszakban növekedett az OMHV kitöltési aránya, melynek több oka is lehet: legutóbb az EHÖK egy elég intenzív OMHV-t népszerűsítő kampányt folytatott és a versenyjelentkezéshez szerezhető pluszpontok is igencsak motiválták a hallgatókat.
Az előző szemeszterben a karok többségén – így a TTK-n, a TÁTK-n, a BTK-n, a TÓK-on, a PPK-n és a BGGyK-n – 60% körüli eredmény született. Minden idők legmagasabb arányában az IK-sok véleményezték oktatóikat, ahol a kérdőívek 73,7 %-át válaszolták meg. Egyedül az ÁJK-n született jóval gyengébb eredmény, itt csupán 24,92%-os lett a kitöltés.
Bár a kitöltési arányok a legtöbb szakon lassú javulást mutatnak, sok hallgató továbbra is kényelmetlen teherként vagy kötelezettségként éli meg a félévente megjelenő kérdőíveket, pedig valójában egy lehetőségként kellene erre gondolnunk, amellyel saját és az utánunk jövő generációk oktatása minőségének javulásához saját kezűleg hozzájárulhatunk.
A legtöbb oktató igényli a visszajelzést, és – még ha meg is vagyunk sokszor győződve az ellentétjéről – mind a negatív, mind a pozitív kritikára igen fogékony. Sok egyetemi, kari vezető is úgy tekint az OMHV visszajelzésekre, mint komolyan mérlegelendő oktatási feedback anyagra, és egyre többen döntenek úgy, hogy publikussá teszik a róluk készült riportokat. Az OMHV-eredmények az oktató karrierjére is kihatással lehetnek, hiszen az oktatók minősítésekor a hallgatói visszajelzések is a szempontok között vannak.
Ennek érdekében szeretnék elérni, hogy a következő szemeszterekben még inkább kar- illetve szakspecifikussá formálják a kérdőíveket, ezáltal relevánsabb válaszokat remélve. A minél nagyobb arányú válaszadásra a hallgatókat évek óta próbálják különböző módon biztatni, például a rangsorolásos kurzusfelvételnél szerezhető plusz 8 ponttal, illetve nyereményjátékokkal is.
A legfőbb cél, hogy a hallgatók tudják, érezzék, hogy a véleményadás (legyen az OMHV, vagy épp DPR kitöltése) fontos eszköz a kezükben, hiszen ezzel tudnak hozzájárulni az Egyetem minőségfejlesztéséhez.
Írta: Ládonyi Zsófia, Pálfi Dóra,
