Ha nem szeretnéd, hogy bárki megismerje a lakcímedet, vagy éppen a kéretlen üzeneteket és hívásokat kerülnéd, nagyon is sok. Bemutatjuk az ELTE legalapvetőbb adatvédelmi rendelkezéseit.
Ahogy azt korábban megírtuk, április 15-én hatályba lépett az ELTE Adatvédelmi, adatbiztonsági és adatkezelési szabályzata. Ennek kapcsán lássuk hát azokat a szabályokat, amelyek mindannyiunk számára lényegesek lehetnek a mindennapokban is.
Az adatvédelemmel kapcsolatos szabályok az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzatának I. kötetéből kerültek most koherens formába, amelyet részben a gyakorlat, részben pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elvárásai tették indokolttá. A szabályzat radikális változást nem hoz, inkább az egyes folyamatok – mint például az adatkezelés, adatvédelem és adatigénylés – szabályait átláthatóbb és könnyebben elérhető módon öntötték új formába. A közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatban (látva azt a problémát, amely miatt egyetemünk egy hallgatója pert indított az ELTE ellen) érdekes változás: a szabályzat a jövőre nézve lehetővé teszi, hogy vagy az EHÖK alapszabálya, vagy az Egyetem szabályzata akként rendelkezzen, hogy bizonyos ösztöndíjak a nyilvános adatok körébe essenek. Ha ezekben így határoznak, ezt követően az ilyen ösztöndíjra vagy ilyen ösztöndíjjal támogatott tisztségre pályázik – jellemzően a HÖK tisztségviselők vagy a HÖK által odaítélt nem szociális vagy tanulmányi ösztöndíjakra –, a pályázat benyújtásakor tudomásul veszi, hozzáférhető lesz, hogy milyen összegben, milyen ösztöndíjat kapott. „Nem tudok róla, hogy más intézmény ezt vállalta volna, pláne nem az EHÖK támogatásával, ezért talán mondhatjuk, hogy ez a szabályozás egyedülálló az országban” – mondta Dr. Rónay Zoltán, az ELTE főtitkára.
A hallgatók mindennapjait ugyanakkor jobban érinti a saját adataik megfelelő kezelése. (Előfordult már veled is, hogy egy vizsga után a tanszék az eredményeket a nevekkel együtt nagyobb kör számára tette hozzáférhetővé?) A kapott érdemjegyünk, akárcsak a lakcímünk vagy éppen a diákigazolványunk száma, személyes adat, tehát az információs önrendelkezéssel kapcsolatos törvényi előírásokat tiszteletben kell tartani. Az adatvédelmi szabályzat választ ad arra is, hogyan érvényesíthetjük jogainkat, ha azokat a gondatlan adatkezeléssel megsértették. „Adatkezeléssel kapcsolatos jogainak megsértése esetén az érintett az adatvédelmi felelőshöz fordulhat, aki a panaszt megvizsgálja, és ha alapos, az érintett kar dékánjánál vagy más, kari szervezetbe nem tartozó önálló szervezeti egység vezetőjénél intézkedést kezdeményez. Ellenkező esetben a panaszt elutasítja, erről a panaszost a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának ténybeli és jogi indokait is közölve. A kérelem elutasítása esetén a panaszost tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz fordulás lehetőségéről.” Dr. Rónay Zoltán főtitkár az esetleges jogkövetkezményekről is beszélt: „külön szankciók nincsenek, az információs önrendelkezési jogból fakadó kötelezettségek meg nem tartása közalkalmazotti illetve hallgatói kötelezettségszegés, így a munkajogi és hallgatói fegyelmi jogkövetkezmények jöhetnek szóba”.
