Ismét átalakul a tanárképzés

Szinte még hozzá sem szoktak a bolognai rendszerhez, a tanárképzésben résztvevőknek ősztől máris új szabályokhoz kell alkalmazkodniuk: 2013 szeptemberétől felmenő rendszerben ismét osztatlan képzésre jelentkezhetnek a hallgatók.

A képzés elmúlt évei sem teltek viszontagságoktól mentesen – csupán pár éve, 2008-ban vezették be az alap- és mesterszakos rendszerű oktatást, de a kormányzat már két évvel később – még mielőtt akár egyetlen, bolognai rendszerben lediplomázott tanár kikerült volna az egyetemről – tervezni kezdte a változtatások visszavonását. Bár a mesterszakos rendszer sok szempontból előrelépést jelentett – többek között megnőtt a pedagógiai felkészítés mennyisége a tantervben –, sok kritika is érte például a tantárgyak belső aránytalansága miatt: egy történelem-angol szakos tanár alapképzésének kétharmada történelemoktatásból állt, és csak a maradékot tette ki az angol alapozótárgy.

Az új rendszerben a hallgatók két tárgy oktatását tanulhatják majd egyforma szinten, fele-fele arányban. Általános iskolai tanároknak 10, középiskolában oktatóknak 12 félévessé alakul át a képzés, mindkettő egy év gyakorlati időt is magában foglal majd. Az első hat félév azonos a két szakon, és átjárhatóság is lesz az általános iskolai és a középiskolai tanári képzés között, illetve a hallgatók azt is választhatják, hogy egyik tárgyukat általános, másikat középiskolai szinten oktatják – ebben az esetben 4,5+1 éves lesz a képzés. Nyelvi szakok csak 5+1 féléves, az erkölcstan- és etikatanári, a hon- és népismerettanári, az ének-zene tanári, valamint a természetismeret-környezettan tanári képzések csak 4+1 éves formában indulnak. Az új rendszer háromszáz kreditből épül majd fel: száz-száz lesz a két választott szak, és a maradék száz a pedagógia, módszertan.

Bevezetésre kerül a pályaalkalmassági vizsga is – annak ellenére, hogy a szakértők, oktatók közül sokan megkérdőjelezik az ilyen tesztek sikerességét –, amely során a jelentkező „pályaképét, személyes motivációit, habitusát, kommunikációs készségét, pedagógiai elképzeléseit” próbálja felmérni az egyetem bizottsága.

A tanárszakos hallgatók alacsony számának növelését célozza a szeptembertől bevezetendő Klebelsberg Képzési Ösztöndíj, amelynek segítségével az osztatlan tanárszakon tanulók havi 25 ezer forintos ösztöndíjat kaphatnak. Az, akinek legalább az egyik tanárszakja természettudományi, ennél nagyobb támogatást is kaphat, természettudományos szakpár esetén pedig akár 75 ezer forinthoz is juthat majd havonta. A pályázatot a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fogja kiírni, várhatóan augusztusban.

Azokat, akik a bolognai rendszerben kezdték meg tanulmányaikat, nem érinti a változás. Marad néhány olyan szak is, amelyet csak ráépülő mesterképzésben lehet elvégezni a jövőben is, ilyen például a filozófia- vagy a művészettörténet-tanár. Pontosabb információkért érdemes felkeresni a Felvi oldalát vagy a karok honlapjait.  Az ELTE tanárképzéseire jelentkezők felvételi eljárását a PPK bonyolítja.