Megtépázott felsőoktatás

Tavaly ősszel csúcsosodtak ki az új, nemzeti felsőoktatási törvény – akkor még csak rettegett érkezése – körüli viták. Bár aki figyelmesen követte az eseményeket, tisztában volt vele korábban is, hogy változások szele fúj az egyetemek körül, ekkorra lett elkerülhetetlen az eszmélés. Igaz, hogy a különböző hallgatói megmozdulások, és egyeztetések némi közeledést hoztak a hallgatói és állítólagos „nemzeti” érdekek között, ám az a törvény, amely végül életbe lépett továbbra is elfogadhatatlan maradt a leendő és jelenlegi hallgatók, és családjaik számára.

2011 Október 27-én a Szalay utcában az oktatási államtitkárság épülete előtt több ezres hallgatói tüntetést szervezett a HÖOK – természetesen az államtitkárság szerint a létszám mindössze néhány száz főre rúgott. Akkor pestiek, szegediek, pécsiek, debreceniek, ELTE-sek és BME-sek, egyszóval mindenki a felsőoktatást temette. A kilátásba helyezett intézkedések, vagyis többek között a röghöz kötés, az állami ösztöndíjas helyek számának  megnyirbálása, az egyetemi autonómia csökkentése, az intézmények költségvetésének drasztikus kurtítása ellen tiltakoztunk, és kiabáltuk egyszerre: elég volt. Emellett természetesen más lépések is történtek, a hallgatói szerződés például a HÖOK és az ESU segítségével elindult az Európai Bizottság felé. Nemrég beszámolt róla az ELTE Online is, hogy jelenleg pilot eljárás folyik az ügyben, ám ez egyelőre nem vigasztalja azokat, akik szeptemberben csak úgy ülhettek be áhított felsőoktatási intézményük padjaiba, hogy előtte többszöri aláírásra kényszerültek. Ki mit írt alá, hitelszerződést, hallgatói szerződést, vagy mindkettőt.

2012 szeptemberében még volt, aki jogi-, vagy gazdasági képzésre jelentkezett és elcsípte valamelyik állami ösztöndíjas helyet. November végén aztán már arról szóltak a hírek, hogy ismét változások elé nézhetünk, és a következő felvételi eljárásban ezek mellett a képzések mellett már nem lesz értelmezhető az állami ösztöndíjat rövidítő „Á” betű. Az igazságosság jegyében azonban nem csak őket sújtja majd a törvény keze, derült ki az akkor kiszivárgott tervezetből. Összességében is megdöbbentő mértékben csökkentenék a képzésekben fellelhető „ingyenes” helyeket. Azoknak a száma, akik a hallgatói szerződésért cserébe alapképzésen állami pénzen tanulhatnak, az akkori szóbeszéd szerint alulról súrolta a 25 ezret.

Kicsit elrugaszkodva a keretszámoktól érdemes még megemlíteni a szintén nemrég bejelentett 7 milliárd forintos zárolást, amely főleg a nagy kutatóegyetemek büdzséjét érinti. A Hoffmann szerint kigazdálkodható elvonásra az egyetemek csupán úgy tudtak reagálni, hogy többen bejelentették: a téli szünetben bezárják kapuikat, így spórolnak a fűtéssel. Ez a hallgatók számára rövidebb vizsgaidőszakot, bezárt könyvtárakat jelent, az egyetemek vizsgaszervezését intézők számára pedig több napos fejvakarást. Arról nem is beszélve, hogy akad olyan intézmény, ahol ez a megoldás sajnos nem jöhet szóba, ugyanis bizonyos épületeket nem hagyhatnak hetekre fűtés nélkül a spórolás kedvéért.

Érdemes megemlékezni a Balog-Navracsics páros egyik előterjesztéséről is. Ugyanis az emberierőfforrás-, és a közigazgatási miniszter szerint jó ötlet lenne az is, ha jövőre kevesebb hallgató kaphatna tanulmányi ösztöndíjat. Nagy Dávid úgy kommentálta a hírt, hogy elmondta, az ösztöndíjak forrását adó hallgatói normatíva 2006 óta nem változott – ellentétben a megélhetési költségekkel – így reálértéken már lényegesen kevesebbet ér, mint 6 éve ezzel együtt nyilvánvalóan az ösztönző ereje is csökkent. Erről az előterjesztésről azóta nincs hír. Bizonyára nem sietnek vele, hiszen még mintegy másfél hét hátra van a jelenlegi szorgalmi időszakból.

A héten aztán felgyorsultak a keretszámokkal kapcsolatos események. December negyedikén került napvilágra a HÖOK értesülése, mely szerint az eddig rebesgetett keretszámok nem igazak, mégse annyian kaphatnak ösztöndíjat, inkább harmadolják a tavalyiakat, és 2013-ban alap- és osztatlan képzésben már csak 10 000 ösztöndíjas hely lesz. Nem csak az idén érettségiző 80 000 fiatal döbbent meg, országszerte nagy várakozás övezte a másnapi döntéshozást. Végül december 5-én, vagyis tegnap délután született meg a döntés, az Emmi javaslata szerint jövőre 10 480-an teljes ösztöndíjas, 46 330 részösztöndíjas hely lesz felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben. Mesterképzésben, az index.hu információi szerint 16 000 hallgató kezdheti meg tanulmányait állami ösztöndíjjal, illetve további 1600 doktorandusz helyet biztosítanak. Valóban itt kopogtat tehát ajtónkon a tandíj. A HÖOK szinte azonnal nyilatkozott a témáról. Úgy fogalmaztak: „immár bizonyíték van arra, hogy a kormány az ifjúság ellen van. Erre a lépésre nincs ésszerű indok, nincs magyarázat és mentség”. Hozzátették, hogy véleményük szerint „nem az árulja el a hazáját, aki elhagyja a boldogulása érdekében”.

Ma a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája egy kiáltványt tett közzé, melyben már bővebben kifejtik véleményüket a kialakult helyzetről. Felhívják a kormány figyelmét arra is, hogy ideje lenne végre belátni, „a felsőoktatás nem teher, hanem a gazdaság növekedésének és Magyarország felemelkedésének záloga”. Erről beszélt a Nemzetgazdasági Minisztérium előtt megtartott sajtótájékoztatón is Nagy Dávid a HÖOK nemrég újraválasztott elnöke. Országos összefogást hirdetnek a hármas cél eléréséhez: tandíjmentes felsőoktatás, röghöz kötés eltörlése és a 2013-as keretszámok azonnali felülvizsgálata. A szervezet újabb népszavazást kíván kezdeményezni – a 2008-as után szabadon – bár jó kérdés, hányszor kell még elmondani: nem akarunk tandíjat. A sajtótájékoztatón továbbá elmondták, hogy várják a jelenlegi  és leendő hallgatók, családjaik, valamint minden magyar támogatását.  A helyzet valóban összefogást és nem szétaprózott lépéseket kíván. Azoknak, akik nem értenek egyet a felső tízezer felsőoktatásaként emlegetett iránnyal, együtt kell cselekedniük.