Kevesebben kaphatnak ösztöndíjat jövőre

Ha átmegy Balog Zoltán és Navracsics Tibor törvénymódosítása, jövőre a hallgatók csupán 35 százaléka kaphat ösztöndíjat. A HÖOK nem tartja támogathatónak a törvénytervezetet.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Navracsics Tibor közigazgatási miniszter által jegyzett törvénymódosítás szerint a tanulmányi ösztöndíjban a felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók mintegy 35 százaléka részesülne. Ez azt jelenti, hogy a jövőben csak az államilag finanszírozott hallgatók ötöde-tizede kapna ösztöndíjat, viszont a mostaninál nagyobb összegeket. A felsőoktatási törvényben kívánják megszabni, hogy egy hallgatóra mennyi lehet a maximum támogatás: ez érinti a doktori képzésben részt vevőket, a köztársasági ösztöndíjasokat, a kollégiumi-diákotthoni és lakhatási támogatásokat, valamint a tankönyv, jegyzettámogatás, a sport- és kulturális tevékenységet. A tervezet szerint tanulmányi ösztöndíj odaítélésekor biztosítani kell, hogy az azonos vagy hasonló tanulmányi kötelezettség alapján elért eredmények összemérhetőek és az így megállapított ösztöndíjak azonos mértékűek legyenek. (Hogy mit jelent pontosan a hallgatói normatíva, a cikk alján elolvashatod.)

A szaktárca pontosítani kívánja továbbá a magyar állami (rész)ösztöndíj és az önköltséges képzésben fizetendő díjak megállapításának szabályait is, mint például hogy a fizetési könnyítést szolgáló kedvezmények szabályozása rektori hatáskörbe kerüljenek. A felsőoktatási képzésben a szakmai gyakorlat teljesítését könnyíti az, hogy a törvény a jövőben gyakorlóhelyek díjfizetését lehetőségként, és nem kötelezettségként szabályozhatja. Az önfenntartó felsőoktatás érdekében a hallgatói támogatási rendszert kibővítik, és külső forrásbevonásra ösztönözik az intézményeket azzal, hogy a költségvetési forrásokon túl e forrásokból is lehetővé teszik intézményi ösztöndíjak adományozását.

A javaslat kitér arra is, hogy a költségvetés alapján az állami ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgatók juttatásaira 30 milliárd forint áll majd rendelkezésre, a kiemelt felsőoktatási intézményeket pedig plusz összegekkel támogatnák. Az persze még nem világos, hogy a kormány által a napokban bejelentett 7 milliárd forintos forráselvonás mennyire illeszkedik ebbe a koncepcióba.

Nagy Dávid, a HÖOK elnöke november 7-én a felsőoktatási törvény tervezett módosítása kapcsán azt mondta: az eddigi szabályozás “megengedő jelleggel” azt tette lehetővé, hogy a hallgatók legfeljebb 50 százaléka részesüljön tanulmányi ösztöndíjban. Kifejtette, bár elvben támogathatónak tartják, hogy – mint az a tervezetből kiderül – az önköltséges hallgatók is részesülhessenek tanulmányi ösztöndíjban, de úgy véli, a hozzáférők körének bővítése problémás lehet, ha továbbra is csak az állami ösztöndíjas hallgatók után jár a hallgatói normatíva.
Hozzátette, hogy az ösztöndíjak forrását adó hallgatói normatíva 2006-óta nem változott: nominálértéken maradt, de reálértéken lényegesen kevesebb. ( Ez általában havi 6-8 ezer forint.) Ezért az ösztöndíjnak az ösztönző ereje is alábbhagyott. A jelenlegi finanszírozást azt határozza meg, hogy az államilag finanszírozott tanulók 50 százaléka kaphat tanulmányi ösztöndíjat. Az intézmények viszont ettől eltérnek: a hallgatók hol 40, hol 60 százaléka részesülhet ösztöndíjban. Nagy Dávid azt mondta, a HÖOK a tervezetről hivatalos tájékoztatást még nem kapott.

Már csak 3 hét van hátra az őszi szemeszterből, de a felsőoktatási intézmények még semmilyen információval nem rendelkeznek a tavaszi félév esedékes ösztöndíjaival kapcsolatban.
Sajtóinformációk szerint eddig a Budapesti Corvinus Egyetemen a hallgatók 42-48 százaléka, a Műegyetemen 41-50 százaléka, a Nyugat-magyarországi Egyetemen 27-50 százaléka kapott tanulmányi ösztöndíjat.

[keretes] Hallgatói normatíva: egy hallgatóra fordítható legmagasabb összeg (támogatás), amelyben az államilag támogatott képzésekre járók tanulók részesülhetnek. Két fajtája létezik: a teljesítmény alapján járó és a szociális helyzet alapján járó támogatás. [/keretes]