Fizetős felsőoktatás?

Az Index információi szerint a 2013-ban egyetemre kerülő diákok túlnyomó többségének tanulmányait már csak részben finanszírozza az állam a kormány nyilvánosságra került keretszámjavaslata alapján. A jövőre egyetemre felvett diákok több mint 80 százaléka így részben vagy egészen maga lesz kénytelen megfizetni tanulása költségeit.

A kormány nyilvánosságra került keretszámjavaslata szerint a 2013-ban egyetemre kerülő diákok túlnyomó többségének tanulmányait már csak részben finanszírozza az állam. A jövőre egyetemre felvett diákok több mint 80 százaléka így részben vagy egészen maga lesz kénytelen megfizetni tanulása költségeit.

A két héttel ezelőttihez képest jelentősen átdolgozta a felsőoktatási keretszámokra vonatkozó javaslatát az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az Index birtokába került előterjesztés szerint jelentős átcsoportosítást hajtanának végre az államilag finanszírozott helyek megoszlásában.

Az állam az eddig tervezett 30 ezer helyett csak 10 500 új hallgató képzését finanszírozná teljes egészében (állami ösztöndíj) a kétéves felsőoktatási szakképzésben, illetve az alap- és osztatlan képzésben. 46 330 diáknak csak részösztöndíjat kínálnak. Esetükben csak a képzési díj felét állják, a másik részt a hallgatónak kell megfizetnie.

A fenti számok azt jelentik, hogy az állam ugyan a felsőoktatás belépő képzésein a korábbinál több diák képzési költségeihez járul hozzá, mégis a 2013-as lesz az első olyan év, amikor a felvett hallgatók túlnyomó többségének már így vagy úgy fizetnie kell tanulmányaiért. Tavaly összesen 65 ezer diákot vettek fel állami és költségtérítéses felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre és osztatlan képzésre, és ez a szám várhatóan jövőre is ekörül alakul majd. A 10 500 teljes finanszírozású hallgató leszámítása után tehát ebből a 65 ezer diákból több mint 80 százalék félig vagy egészben kénytelen lesz tandíjat fizetni.

A kormány javaslata csak néhány száz teljes állami ösztöndíjas helyet irányoz elő a bölcsészettudomány képzéseken (550), a társadalomtudományi képzéseken (270), az agrár képzéseken (350), így az ide jelentkezők jelentős része jó eséllyel felesben fog majd fizetni. Az már korábbról ismert volt, és az új javaslat csak megerősíti, hogy a jogi és gazdasági képzések finanszírozásából teljesen kiszállt az állam: aki tehát jogásznak, közgazdásznak akar tanulni, annak a teljes képzési díjat meg kell fizetnie.

A javaslat nem véletlenül váltotta ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) felháborodását. Nagy Dávid elnök kedden azt mondta: az előterjesztés alapján Magyarországon bevezették a tandíjat, és meghazudtolták a 2008-as népszavazás végeredményét.

A teljes állami finanszírozású, azaz tandíjmentes helyeket a korábban kijelölt prioritásoknak megfelelően a műszaki, a természettudományi, az informatikai, az agrár (kifejezetten az osztatlan állatorvosi képzés), illetve és az orvos- és egészségtudomány képzésekre koncentrálták. Az orvosi karokon osztatlan képzésben 1100 hallgató képzését állja az állam (további 900-an részösztöndíjasok lehetnek). Ugyanennyi a keretszám a most kiemelt területté és osztatlan képzéssé alakuló tanárképzésben is. Az előterjesztés szerint a korábbiakhoz képest az nem változna, hogy a 16 ezer diák tanulását finanszírozná 100 százalékban az állam az alapképzésekre ráépülő mesterképzéseken, illetve 1300-an kapnának ösztöndíjat doktori tanulmányaikhoz.

A kormány most láthatólag minden erővel a részösztöndíjas forma felé tolná a hallgatókat pedig ez a finanszírozási forma tavaly megbukott. Akkor eredetileg 15 500 ilyen helyet hirdettek meg, de a keretszámokat módosították. Végül csak 5000 részösztöndíjas helyet hagytak meg, a fenmaradó keretet pedig teljes állami finananszírozású helyekre változtatták át. Az 5000 részösztöndíjas helynek így is csak a felét tudták betölteni.

A részösztöndíjas helyek számának drasztikus növelésével az állam két legyet üthet egy csapásra. Bár ezek a diákok felerészben maguk fogják fizetni tanulmányaik költségét, az állami szerepvállalás miatt azonban nekik is alá kell majd írniuk “a röghöz kötési szerződést”. Ebben vállalják, hogy diplomájuk megszerzése után képzési idejük dupláját, tehát általában hat évet Magyarországon fognak dolgozni.

Másrészt jól jön a statisztikákba is ez a szám, hiszen a kormányszóvivő szerdán mindent egybevéve azt mondhatja majd: az állam közel 75 ezer hallgató tanulmányait támogatja, hiszen részben vagy egészen tényleg ennyi diáknak fizetik majd a tanulmányait a felsőoktatási szakképzésben, az alap- és osztatlan képzésben, illetve a mesterképzésben, valamint a doktori képzésben.

Forrás: index.hu (Joób Sándor)

Kép forrása: napi.hu