Egy, a kormány számára készült jelentés a szakok képzési és kimeneti követelményeinek felülvizsgálatát javasolja a felsőoktatásban 2014-ig végrehajtandó legfontosabb feladatok között.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának anyaga a hatékonyságot tartja szem előtt, ennek jegyében megtiltaná a szakok képzési költségek finanszírozására adott összeg szabad átcsoportosítását az intézményen – így többek között az ELTE-n – belül. Ezt azért tartja fontosnak a dokumentum, mert a jelenlegi szabályozás keretében a felsőoktatási intézményeknek lehetőségük van arra, hogy az egyetemek akár egy természettudományi képzés támogatását is fordítsák például a jogászképzésre.
A felülvizsgálat célja az lenne, hogy – a 2013. évi jelentkezéseket alapul véve – kiszűrjék a gyenge teljesítményt nyújtó képzési területeket, és ezektől megvonják az állami ösztöndíjas keretszámot. A terv szerint a leépítés következtében csak az egyetemek „erősségei” maradnának meg, amelyek így tovább fejlődhetnek. A képzési rendszer hatékony működésének akadályát abban látják, hogy sok állami támogatásban részesülő hallgató esik ki a felsőoktatási rendszerből a diploma megszerzése nélkül.
Az elkészült dokumentum rámutatott arra is, hogy a 2012-es teljes állami támogatású keretszámok csupán 97,9 %-ban töltődtek fel, külön kiemelve a természettudományi (8,5 %) és informatikai (6,4 %) területeken üresen maradt helyeket. A számok alapján arra a következtetésre jutottak az anyag készítői (ellentétben a tavaly ilyenkor hangoztatott állásponttal, miszerint ezekből a szakemberekből van hiány, így itt kell bővíteni az állami helyeket), hogy elsősorban a természettudományi és informatikai területen indokolt a magyar állami ösztöndíjas keretszámok relatív csökkentése, hiszen jelentkezők hiányában ezeket nem lehet feltölteni. Ezzel azt is el szeretnék kerülni, hogy a felvételin minimális pontszámot elért diákok szinte biztosan ingyen tanulhassanak, hiszen az ő esetükben a legvalószínűbb, hogy nem jutnak el a diplomáig.
A hallgatói létszám csökkenésével és esetleges szakok megszűnésével az oktatók egy részének elbocsátása is együttjárna. Ezt a dokumentum az OECD legfrissebb felmérésével igazolná, amely szerint a magyar felsőoktatásban dolgozó oktatók mértéke 10-12 százalékkal meghaladja az OECD- és az EU-országok átlagát. Az uniós átlag megközelítése mintegy 1500 oktató elbocsátását jelentené.
