2013-ra ismét drasztikus keretszámcsökkenés várható: 80 000 érettségizőből 24 780-an köthetik magukat röghöz államilag finanszírozott alapképzésen.
A kormány egyszerű megoldást talált az állami ösztöndíjas jogász és gazdasági területű helyekért folytatott kemény harcok véget vetésére. Az Origo információi szerint 2013-ra megszünteti a megmaradt állami jogász és gazdasági képzést érintő helyeket is.
2011-ben még 500 gólya kezdhette meg képzését jogi és igazgatási képzési területen államilag támogatott formában. Már ekkor is komoly harc folyt a felvételizők között, hogy megkaparintsák az 500 hely valamelyikét. Az egy évvel később, vagyis a Nemzeti Felsőoktatási Törvény évében felvételizők egy kevéssel a jelentkezés leadási határideje előtt tudták meg a keretszámokat: összesen 100 állami ösztöndíjas jogász helyre lehetett pályázni – kizárólag Budapesten, a Pázmány és az ELTE falai között.
Tavaly tehát még akadtak olyanok, akik örülhettek a ponthúzás napján, és rögös úton, de adósságmentesen indulhattak el a jogász és közgazdász diploma megszerzése felé. A következő felvételi eljárás során azonban nem lesz ilyen alternatíva, már a Hoffmann Rózsa által még oly sokat emlegetett elhivatottsággal sem lehet állami ösztöndíjas helyekre bekerülni. A hallgatók és középiskolások tavalyi jogos felháborodására ugyanis csak ehhez hasonló válaszok születtek, miszerint azt a kevés ösztöndíjat, amit biztosít az állam a legjobbak fogják kapni, vagyis a változások nem szorítják ki a tehetséges, ám szegény, vagy vidéki hallgatókat ezekből a képzésekből, csupán többet kell tanulni, és a megfelelő kitartással, szorgalommal megcsíphető a 100 hely valamelyike. Akinek pedig nem sikerült, még mindig felveheti valamelyik diákhitelt. Az érvelés, ha gyenge lábakon is, de eddig megállt. A 2013-as nem létező állami ösztöndíjas helyek eléréséhez viszont már nem elég az elhivatottság.
Hiába a tiltakozás és felháborodás, hiába fejtették ki véleményüket elismert szakemberek a drasztikus keretszám csökkentés hosszú távú és kirekesztő hatásairól. Maruzsa Zoltán, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár pár hónapja a miniszterelnöki kommunikációval összhangban a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, hogy a felvételi adatok alapján a jogász- és közgazdászképzés a piacról is el tudja magát tartani, ezért nincs szükség állami szerepvállalásra. Erre pár nappal később a Kossuth Rádióban Mezey Barna, az ELTE rektora egy felvetéssel reagált: ez esetben mitől lesz állami például az ELTE jogi kara, ha államilag támogatott hallgatókat már nem tudnak felvenni és magukat teljes egészében a piacról fogják finanszírozni? Engedi e piaci működésüket az állam, vagy nem? Mezey szerint ezekre a kérdésekre választ kell találni.
Egyelőre válaszok még nem, csak rémisztő számok állnak rendelkezésünkre. A katonai és rendvédelmi felsőoktatást leszámítva, 2010-ben 56000 államilag támogatott hallgatót vehettek fel felsőfokú szakképzésre, alapképzésre, valamint egységes, osztatlan képzésre az egyetemek. Ehhez képest idén, vagyis két évvel később, 31750-en kezdhették meg tanulmányaikat alapképzésben állami ösztöndíjas formában, amihez ekkor már a hallgatói szerződés aláírása is hozzátartozott. Az állami ösztöndíjas helyek számának eddigi meredek csökkenése jövőre még tovább folytatódik, a hallgatói keretszám 2013-ban az alapképzések államilag finanszírozott helyein 24 780, az osztatlan képzési területeken 3 660. 500 sportoló, 500 államközi egyezmények által támogatott és 4000 esélyeinek javítására szoruló hallgató részösztöndíjjal támogatva kezdheti meg tanulmányait.
A társadalomtudományi, bölcsész és gazdasági képzésekre biztosan nehezebb lesz a bejutás és egyes szakértők szerint ez a diploma értékének csökkenését is jelentheti, tapasztalt jogászok is tartanak a szakma felhígulásától. Az állami szerepvállalás csökkentésével beköszönt a tandíj kora, és bár a piaci alapon működő felsőoktatásra van a világban működő példa, ám Amerikában ezek a folyamatok nem 1-2 év alatt és nem ilyen gazdasági körülmények közepette mentek végbe.
[keretes] Tandíj-e a tandíj?
Mészáros Ádám, az EHÖK tanulmányi alelnöke a következőképp magyarázta a kormány bizonyítványát: Bár az állam nem ad ösztöndíjas helyeket a jogi és közgazdasági képzésben részt vevők számára, nyilván szívesen hivatkoznak majd a közigazgatási ösztöndíj lehetőségére. Ez a megoldás azt takarja, hogy a képzést elvégzők közül azoknak, akik utána a közszférában helyezkednek el, az állam visszatéríti a képzési költségeit. Ezt mégsem tekinthetjük megoldásnak, hiszen a hallgatónak ettől még ki kellett fizetnie valamiből az önköltséget, és ezt nem pótolja az utólagos visszafizetés. [/keretes]
