Kihirdették a 2012. szeptemberében induló szakok ponthatárait. Elmerültünk az adatokban, s megnéztük, kinek mit jelentett a kedd este 8 órás időpont.
Az már előre látszott, hogy keveseknek lesz sétagalopp a kívánt egyetemig/főiskoláig vezető út, a tavalyi 53 ezer helyett idén már csak 33 927 hallgató tanulmányait finanszírozza az állam. Szinte mindenhol a csökkenés volt jellemző, számottevően egy karnak sem sikerült növelnie jelentkezői számát. A reggel megjelent hír pedig – mely szerint Szabó Máté ombudsman jogszabályellenesnek véli a kormány létszámkeretről szóló határozatát – különös pikantériát adott este a ponthatárok kihirdetésének.
Az ELTE Bölcsészettudományi Karára például a tavalyi 6995 helyett 6609-en jelentkeztek, az ELTE Társadalomtudományi Karára pedig 3537 helyett 3438-an.
A keretszám-csökkentés következtében magasra nőttek a humán szakok ponthatárai, az ELTE BTK mindig népszerű anglisztika, történelem és magyar szakjain egyaránt 422 pont volt szükséges a bejutáshoz. A társadalomtudományi képzésekre jelentkezők sem kevésbé izzadtak meg: a humán-beállítottságúak egyik kedvencének, a nemzetközi tanulmányoknak a ponthatárai ismét az eget verdesték: az ELTE-n ez 463 pontot, a Corvinuson pedig 473-at jelentett.
Az ELTE-PPK-n sem csökkentek a ponthatárok, andragógia szakon 429, pszichológia szakon pedig 449 volt a bűvös szám, az ELTE BGGYK-n oktatott gyógypedagógia pedig kettővel, 397-re nőtt.
Jogos, gazdaságos?
Az új felsőoktatási törvény a gazdasági és jogi képzések állami finanszírozását szinte teljesen megszüntette. Míg előbbin 250 férőhely maradt a rengeteg jelentkezőre, addig utóbbin méginkább jelképes, 100 darab államilag támogatott helyet biztosítanak az egyetemek, 50-et az ELTE-ÁJK és szintén 50-et a Pázmány Péter Katolikus Egyetem JÁK karja. Összességében majd’ ezerrel csökkent azok száma, akik államilag támogatott jogászképzést jelöltek meg, így idén az ELTE-n 467 pont kellett a felvételhez, a tavalyi 427-hez képest. Az ELTE egyetlen igazi gazdasági szakának, a Társadalomtudományi Karon található alkalmazott közgazdaságtannak a ponthatára is megugrott, a tavalyi 434-ből 464 lett.
Nem vagyunk univerzálisak?
Az új felsőoktatási stratégia nyíltan arra (is) épült, hogy egyes telített humán szakok helyett műszaki és természettudományos képzések felé orientálják a fiatalokat. Ugyanakkor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki (VIK), valamint Gépészmérnöki (GÉK [vagy egy fájdalmas, de nem kevésbé indokolt szóviccel élve, GEEK]) karra csupán harminccal többen jelentkeztek, mint tavaly. Az ELTE-TTK ehhez a számhoz csupán 24-et tud hozzáadni: az emberi elme tehát hiába univerzális, a diákok nagyjából kitartanak kedvenc szakjaik mellett.
A Műegyetem idén sem csökkentette elvárásait, így pl. energetikai mérnök szakon 424, gépészmérnökin pedig 391 pontot követelt, az ELTE-TTK-n viszont egy szak ponthatára sem érte el a 400-at, a legjobban ezt a biológia közelítette meg, 376-tal.
Hasonló a helyzet az ELTE programtervező informatikus szakán (Informatikai Kar) is, ide nagyjából 200-zal kevesebben jelentkeztek, mint tavaly, s a ponthatár is 302-re olvadt a 2011-es 329-ről.
Akiknek pedig sehova sem sikerült bejutniuk, augusztusban újra próbálkozhatnak a pótfelvételin, igaz, már csak önköltséges képzésekben reménykedhetnek.
