Az OMHV kérdőívek körüli változásokról már szinte mindenki hallott, a kezdeményezés ötletgazdáiról és a támogatóiról azonban még nem esett szó. Kinek köszönhetjük a plusz 8 pontot? És mi jöhet még – vannak további elképzelések?
A vizsgaidőszak közepén nincs is időszerűbb mondás annál, hogy „ismétlés a tudás anyja”. Ennek jegyében először dióhéjban összefoglaljuk azok számára, akiket eddig elkerültek az OMHV-val kapcsolatos hírek, hogy miért érdemes idén azoknak is kitölteni a kérdőíveket, akiket eddig hidegen hagyott a tanárok és kurzusok értékelése.
Az egyetem szenátusa májusban hozott döntést arról, hogy egy máshol már jól bevált gyakorlatnak megfelelően ezentúl az ELTE-n is jutalomban részesül az, aki válaszol az OMHV kérdéseire. Nem kell többet tenned, mint rááldoznod öt percet a szabadidődből, és a jövő félévben a rangsorolásos kurzusfelvételnél 8 pluszpontot tudhatsz magadénak, ami adott esetben akár sorsdöntő is lehet. (Minden kérdésre válaszolnod kell a pontok megszerzéséhez, ugyanakkor megjelölheted a „nem tudom” vagy a „nem akarok válaszolni” rubrikákat is.)
Hogy honnan jött az újítás gondolata?
A kitöltöttségi arányok további javításának érdekében a módosítás ötlete Demetrovics Zsoltban, a PPK Pszichológiai Intézetének igazgatójában merült fel, aki javaslatával a kar hallgatói önkormányzatához fordult. „Természetesen igent mondtunk a megkeresésre – mondta el Tóth Karina, a PPK HÖK elnöke –, ezután pedig rengeteg segítséget kaptunk többek között Forgó Melindától, az ELTE Karrierközpont vezetőjétől, illetve a Minőségbiztosítási Osztálytól. Salát Magdolna és Pór Dorottya segítségével utánanéztünk, hogy az országban milyen gyakorlatok léteznek, és ezután jutottunk arra a következtetésre, hogy az ELTE-n a legnagyobb motivációs erőt a rangsor-pontszámok emelése adhatja.”
A módosítás mellé álltak az ETR informatikusai és dr. Cseszregi Tamás oktatási igazgató is. Elkészült a konkrét előterjesztés, amelynek útja az EHÖK elnökségéhez, majd a minőségbiztosítási bizottsághoz vezetett; itt már Halmi Eszter hallgatói képviselő vette a szárnyai alá. Az OHÜB-ön (Oktatásszervezési és Hallgatói Ügyek Bizottsága) és a kari tanácsokon is átjutva került végül a szenátus elé a javaslat. Az egyetemvezetés május 21-én fogadta el a módosítást.
És hogy mit tartogat még az OMHV jövője?
„A következő lépés a kérdőív felülvizsgálata kell, hogy legyen” – mondta el a PPK HÖK-elnök. A kérdőívekben van tíz-tizenegy alapkérdés, amely minden karon megegyezik. Ezeken túl az egyes karok egyéni kérdéseket is rakhatnak bele. Több karon – így például a PPK-n is – nem fukarkodnak a kérdésekkel, ettől pedig a kérdőív túl hosszúvá válik, ami még inkább elveszi a diákok kedvét a kitöltögetéstől. Bár egyelőre a kérdésekben nem lesznek változások, ha a „pluszpontos akció” sikerrel jár, következő lépésként szinte adja magát a felülvizsgálatuk: megfelelően vannak-e megfogalmazva, valóban azt mutatják-e meg, amit a készítők tudni szeretnének, vagy ha átfogalmaznánk őket, pontosabb információkat szerezhetnénk-e a hallgatók véleményéről.
Ha ezen is túljutottunk, elkezdhetjük szorgalmazni, hogy a tanárok tegyék nyilvánossá az értékeléseiket, és a kérdőívek eredményei számítsanak bele például az előléptetésekbe.
Amíg pedig ez a folyamat zajlik, mindenki töltse a kérdőíveket – ha már itt az alkalom arra, hogy az egyetemi oktatással kapcsolatban véleményt nyilváníthassunk, ráadásul ez az időnk-energiánk töredékét veszi igénybe, miért ne élnénk a lehetőséggel?
A plusz nyolc pont pedig már csak hab a tortán.
