Anomáliák az ETR-ben: valami nem stimmel?

A Társadalomtudományi Kar gyakorlott ETR-felhasználói szokatlan anomáliára bukkanhattak a félév során. Többek között e jelenséggel kapcsolatban kérdeztük Dr. Tausz Katalint, a Kar dékánját.

– Milyen oktatásszakmai érvek szólnak amellett, hogy az óraösszevonások révén hatalmas létszámmal futó kurzusok jöjjenek létre?

– Amikor a Bologna-folyamat bevezetésekor kialakítottuk a kar struktúráját, egy mátrixszerű, sok átfedéssel működő szakrendszert dolgoztunk ki. Eredetileg például nem is terveztünk szociológia alapszakot indítani – úgy gondoltuk, hogy a sokoldalúbb, kevésbé specifikus társadalmi tanulmányok program elegendő lesz, és majd a hallgatók a mesterszakra való jelentkezéskor választanak maguknak szakterületet. Bár az élet máshogyan hozta, hisz például szociológiát is el kellett indítanunk, hogy ne kerüljünk versenyhátrányba más intézményekkel szemben, a szakok közötti átfedések megmaradtak.

Ebből adódott az a lehetőség, hogy például az alapozó tárgyakat miért ne hallgathatná együtt például egy szociológia-, és egy nemzetközi tanulmányok szakos diák – hisz így arra is lehetőség nyílik, hogy a különböző képzésben résztvevő hallgatók jobban megismerjék egymást.

– Illetve az összevonás költségmegtakarítást is jelent…

– Igen, ez így van – nem is titkoltam soha, hisz a Társadalomtudományi Kar már az elődöm, Rudas Tamás dékánsága alatt is a lehető legracionálisabban igyekezett felhasználni a rendelkezésére álló erőforrásokat. Márpedig azzal a ténnyel, hogy e révén a kari összóraszám is csökken, lehetőségünk nyílik az oktatói kapacitások átcsoportosítására, illetve a külsős óraadók számának folyamatos csökkentésére.

– Az így nyert heti mínusz néhány óra, és az ebből fakadó kisebb kiadás ennyire jelentős a Kar életében?

– Elsősorban nem az így megspórolt pénzről van szó – bár egy kis kar életében minden forintnak helye van –, hanem az így hosszú távra kialakítandó szemléletmódot tartom fontosnak. Mindenkinek el kell fogadnia, hogy a közpénzeket nem pazarolhatjuk, hanem a lehető legésszerűbb körülményeket kell belőle biztosítani.

– A nagyobb hallgatói létszám nem megy a minőség rovására?

– Hogy a saját példámat hozzam, véleményem szerint annak nincs jelentősége, hogy én három különböző alkalommal, amúgy is viszonylag nagy létszámú hallgatónak tartok társadalompolitika előadást ugyanabból a témából, avagy ugyanezt egyszerre teszem, csupán egy idősávot és termet elfoglalva. Az előadások esetében nincs jelentősége annak, hogy százan vagy háromszázan ülnek az oktatókkal szemben – márpedig az alapszakok esetében ez az oktatási forma a jellemző.

– Hogy alakult ki az, hogy jelen pillanatban ugyanarra az órára különböző szakos hallgatók nem ugyanannyi kreditért járnak?

– A szigorú akkreditációs szabályok megkövetelik, hogy az egyes szakokon a rögzített tárgycsoportokat mennyi kreditért kell oktatni – ennek muszáj eleget tennünk. Ebből adódóan viszont egy képzés kialakítása nem csupán tartalmi, de matematikai kérdés is. Mivel ennek az egyébként az egész kart nézve komplex rendszernek a kialakítása meglehetősen feszített tempóban történt, előbukkantak az Ön által is említett anomáliák. A Kari Tanács azonban ezeket már elkezdte felszámolni. Ez történhet tematika-átrendezéssel, vagy úgy is, hogy azoknak, akik több kreditet kapnak, előírunk valamilyen többletfeladatot. A munkát azonban lassítja, hogy egy kari megállapodás értelmében évente csak egyszer hajthatunk végre tantervi módosításokat, ráadásul egyelőre az új felsőoktatási törvény miatt is várunk, hisz adott esetben az új szabályok ismeretében nem szeretnénk megint mindent elölről kezdeni.

– És az Ön által felsorolt problémák hogyan érintenek minket, hallgatókat?

– Ez épp az imént említett, bonyolult rendszer miatt nagyon nehéz kérdés. Bár a kreditrendszer lényege eredetileg épp az lenne, hogy a teljes munka mennyiségét fejezze ki, a szabályzatok miatti osztás-szorzás miatt csupán nagyon kevés tárgy és szak esetében van módunk még pluszban erre is odafigyelni. A kisebb létszámmal futó gyakorlatok esetében erre talán több lehetőség van, de mint mondtam, ez nálunk kevéssé jellemző. Összességében azonban bízom benne, hogy nem éri Önöket hátrány, az esetleges nehézségeket és hibákat pedig a lehető leghamarabb igyekszünk korrigálni.

DicsukD
ELTE Online

Fotók: Simó Szabolcs