“A Ceausescu rendszerben vezettek be ilyet…”

A hallgatói szerződés tenné versenyképessé az országot? Vagy ez csak Hoffmann-i illúzió?

Ha az ember meghallja ezt a kifejezést, hogy „röghöz kötés”, akkor két dolog jut az eszébe. Az egyik a pozitív jelentés, amikor nagyvállalatok úgy biztosítanak maguknak képzett munkaerőt, hogy szerződést kötnek  hallgatókkal. Ők vállalják, hogy ha végeznek néhány évig például a Microsoft-nál vagy az IBM-nél helyezkednek el – ez nyugaton általános. Önkéntesen működik a rendszer– fogalmaz Dr. Setényi János oktatáskutató, az Expanzió Humán Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója, majd hozzáteszi: „A másik a kötelező jellegű, arról Románia jut az eszembe, a kilencvenes évek előtt, a Ceausescu rendszerben vezettek be ilyet, különösen a pedagógusképzésben. Nagyon negatív emlékeink vannak erről a dologról.

Nagy Dávid a Hallgató Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke a hvg.hu-nak adott nyilatkozatában elmondta, a hallgatói szervezet nem ért egyet azzal, hogy szükség van szerződésekre, hiszen a hallgatók külföldre áramlása nem tömegjelenség. Szerződés helyett megfelelő életpályákat kellene biztosítani. Problémásnak tartja, hogy az állam a szerződéssel nem nyújt biztos álláslehetőséget.

Hasonló véleményen van Setényi János, aki csak olyan hallgatói szerződést tart elképzelhetőnek, ami kölcsönös előnyökön és érdekeltségen nyugszik. Azt látja, hogy az alkalmazónak mi az érdeke, de azt nem, mit ad cserébe mondjuk az állam. A hallgatói szerződés „ilyen értelemben piackorlátozó jellegű és illúziónak tartom” – fogalmaz az oktatáskutató. Majd hozzátette, ilyen szerződéses ügyek mindenütt vannak a világban, de nagyon szűk és speciális szakterületen, mint például a katonai felsőoktatás. Továbbá ez ellentmond az unió alapelveinek. A demonstrációt is egy útnak tartja, de az igaz ellenállás a próbaper lenne, amit az európai bíróságokig is el lehetne vinni.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter szerint, ha valaki nem akar részt venni a magyar társadalom életében, annak bizonyos hátrányos következményei lesznek. Setényi János szerint a tanuló három dolog miatt marad Magyarországon. Az egyik, hogy a szakmájában kezdheti el a munkáját, ami nagyban függ a gazdaságtól, a második, ha megfelelőek a családalapítás, a pályakezdés feltételei – ez már nem csak a gazdaságon, hanem a szociálpolitikán is múlik. A harmadik, hogy aki  jól érzi magát egy nyitott, demokratikus, toleráns és párbeszédre alkalmas országban, annak nem jut az eszébe elmenni.

Simon H. Dóra
ELTE Online