A régi-új főtitkár

Célunk változatlanul az, hogy a hivatali működés ne csupán igazgatás és szervezés, hanem adott esetben segítség is legyen az egyetem bármely polgára számára.

Mit valósított meg az elmúlt ciklusban?

 

Kiemelt szerepet kapott a szerződéskötési tevékenység támogatása, valamint a szabályzat-előkészítő munka, ebben is a kellő részletezettség és a bürokráciamentesség egyensúlyának megtalálása, a törvényesség biztosítása. Intenzívebbé vált az EHÖK, a Közalkalmazotti Tanács és az intézményi szakszervezet közötti egyeztetés.

Egyértelművé vált, hogy az ELTE mint decentralizált szerkezetű intézmény kizárólag összehangolt igazgatási rendszerben működhet hatékonyan, így került sor a Rektori Hivatal ismételt egységesítésére.

A Hallgatói Jogorvoslati Bizottság, melynek célja egy olyan másodfokú szerv biztosítása, amely a felmerülő vitás, egyedi kérelmek esetén felülvizsgálati jogkörrel bír, főtitkári irányítás alá került, ezáltal valódi jogi kontroll szervvé vált. Az EHÖK-kel együttműködésben megalakult az EHÖK Jogorvoslati Bizottsága, amely az autonómia és a törvényesség elveinek egyensúlyával elsősorban a HÖK választásokkal kapcsolatos esetleges problémákat kezeli.

 

Milyen formában fognak a hallgatók találkozni az Ön munkájával a következő 5 év során?

 

Sor került a tanulmányi rendszer reformjának előkészítésére, megkezdődött az „e-ügyintézés” kialakítása, amely terveink szerint angol nyelven is működni fog. Létrejött a Q-tér, amely a Questura hatáskörébe tartozó ügyek jó részét is e körbe terelte. Ebben az évben várhatóan befejeződik a teljes körű egyetemi elektronikus iktató és iratkezelő rendszer integrálása. Korszerűsödik majd az EPER, a rektori hivatali ügyintézés során teret nyer az ún. „ügyfélkapu-rendszer”.

A jövőben várható egy gyorsabban, hatékonyabban működő hallgatói ügykezelő rendszer, mely a tanulmányi ügyintézésen túl magában foglalja az ERASMUS, EKIF és szociális juttatások elbírálására működő rendszereket is, ezzel megszüntetve a tanulmányi osztályokon történő véget nem érő sorban állást. Továbbá folynak a tárgyalások az elektronikus alapú index bevezetéséről is. Ezen újítások végrehajtásához azonban folyamatos pályázati támogatások kellenek, a most rendelkezésre álló szűkös saját forrásból nagyon nehéz gazdálkodni.

 

A készülő felsőoktatási törvény milyen hatással lesz előreláthatóan a programjában lefektetett igazgatási elvekre?

 

Pontos információval még nem lehet szolgálni, de egyetemünk autonómiáját, szakmaiságát szeretnénk a lehető legteljesebb mértékben megőrizni. Terveim szerint csupán a törvényből fakadó esetekben kerül majd sor kodifikációra, illetőleg egyéb módosításra.

 

A hazai felsőoktatási elithez viszonyítva miben vagyunk úttörők és hol vannak lemaradásaink?

 

Jelenleg az ELTE, mint szolgáltató egyetem teljesítménye kissé elmarad a várttól, ezért e szemlélet gyakorlati megvalósulása érdekében is szükséges hatékony igazgatás a cél, amelynek egyik eszköze a Rektori Hivatal. Itt indokolt esetben elképzelhetőnek tartom a hatásköri átcsoportosításokat, adott esetben személyi változtatásokat annak érdekében, hogy ezzel is emelni tudjuk az ELTE szolgáltatásainak minőségét.

Továbbra is országos szinten elsők vagyunk az oktatás és kutatás színvonala terén, melyet fenn kívánunk tartani a későbbiekben is. Az ELTE honlapján elérhető – igazgatási jellegű – tartalmak (szabályzatok, iránymutatások, nyomtatványok, szerződésminták) tekintetében ugyancsak egyedülállóak vagyunk.

 

A minőségelvűség biztosításában milyen szerepe lehet majd az ELTE-nek?

 

A minőségbiztosítás alapvetően két pilléren nyugszik: egyrészt az oktatás színvonalán, másrészt pedig a költségvetési támogatás mértékén. Emellett kiemelkedő fontossággal bír az OMHV szélesebb körben történő kitöltése, ugyanis az aktuális kitöltési arány 30% körül mozog. Az OMHV eredmények akkor válhatnak befolyásoló tényezővé, ha a hallgatók többsége él ezzel a lehetőséggel, ennek népszerűsítésében a jelenleginél is erősebb kampány kellene az EHÖK részéről.

 

1994 óta aktív formálója az ELTE közéletének hökösként, később egyetemi vezetőként. 17 év múlva (2028-ban) milyen egyetemet szeretne látni?

 

Erre a kérdésre nehéz válaszolni, de a 375 év minden esetre alapot nyújt arra, hogy az ELTE Magyarországon továbbra is vezető egyetem marad, de nemzetközi viszonylatban e cél már nehezebben megvalósítható, hiszen számos tényező befolyásolja ezt ma is. Joggal merül fel a kérdés, vajon egyetemünk értékét felismeri-e a mindenkori kormányzat és azt, mint befektetést veszi számításba vagy a többi intézményhez hasonlóan az ELTE is a spórolás áldozata lesz.

 

 

Nagy Réka

ELTEOnline