A hátrányos helyzetben felnövő gyermekek lemaradásai az évek előrehaladtával egyre jobban súlyosbodhatnak, és ez megnehezítheti például munkavállalást számukra. Oktatásuk segítésére a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány kiadott egy kézikönyvet. Az MTA tanulmánya szerint pedig nő a szegregáció, sok roma fiatal morzsolódik le az iskolából.
Ha a statisztikákat nézzük, akkor ma Magyarországon minden negyedik gyerek a szegénységi küszöb alatti jövedelemmel rendelkező háztartásban él. Az ilyen körülmények közt felcseperedő gyermekek bizonyos része már első osztályos korában olyan készségbeli hátrányokkal indul az iskolában, amik megnehezítik, hogy sikereket érjen el a tanulásban: nagy különbségeket találunk a roma és a nem roma családok nyújtotta nevelési környezetben. A nevelési környezetben mutatkozó hátrányok azonban elsődlegesen a családok tartós szegénységére vezethetők vissza, etnikai sajátosságok nem játszanak számottevő szerepet bennük. Sajnos a lemaradások és hiányosságok később egyre súlyosabbá válnak, így előfordulhat az is, hogy mire elvégzik az iskolát, nem rendelkeznek a munkavállaláshoz szükséges készségekkel.
A 2012-es PISA eredmények szerint tízből két magyar diák alapfokon teljesít szövegértésben, és tízből hárman pedig nem érik el azt a szintet matematikából, hogy képesek lennének egyszerű átlagot számolni vagy megérteni egy grafikont. Fejes József, – a Motiváció Oktatási Egyesület munkatársának – szavaival élve: „Az iskola házi feladatokat akar megoldatni, a tanároknak pedig a tantervet kell tanítaniuk. Amikor ötödikben egy gyerek nem tud olvasni, azzal a pedagógus nem tud mit kezdeni, mert haladnia kell a tananyaggal. A hazai kutatások szerint a gyerekek 40 százalékának nem elég az első négy év, hogy úgy tudjon olvasni, hogy tanulni is tudjon vele.”
Kiadvány a hátrányos helyzetű diákok oktatásának segítésére
Tehát ezeknek a hátrányos helyzetű diákoknak a tanítása nagyon nehéz feladat. Ennek a problémának orvoslására a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány kiadott egy kézikönyvet, ami innovatív pedagógiai módszereket mutat be (például a társasjáték- pedagógiát).
Csovcsics Erika, a Budai Városkapu Iskola igazgatója szerint: „Ha nem szeretnénk, hogy 30 év múlva egy kettészakadt társadalomban éljünk, ahol nagyon sokan tanulatlanok maradnak, akkor el kell kezdenünk máshogy tanítani. Persze, nem tudunk egyik napról a másikra változtatni, viszont mindenképp engedni kéne a helyi igényekre alapuló módszerek kipróbálását, mert ami most van, az biztos nem jó.” A kiadványhoz bárki ingyenesen hozzáférhet a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány honlapján.
Fogyatékosnak minősítették a roma gyerekeket
A HírTv egy riportjában olyan roma diákokat mutattak be, akik még serdülő korukra sem tanultak meg rendesen olvasni. A Heves Megyei Pedagógiai Szakszolgálat enyhe fokú értelmi fogyatékosnak minősítette a hátrányos helyzetük miatt lemaradt roma hallgatókat. Daróczi Gábor, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány elnöke szerint ez egyértelmű szegregációs szándékra utal. Az alapítvány egyébként perelt, és a bíróság helyt is adott a keresetnek. (A riportban megszólaltatott szakértő szerint pedig az alkalmazott Budapest Binet-teszt a szociokulturális tényezőket nem veszi figyelembe, így a hátrányos helyzetű diákoknak ez túl merev teszt.)
Az MTA tanulmánya szerint nő a szegregáció
Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont egyik új tanulmánya szerint nőtt az általános iskolát sikeresen befejezők aránya a roma fiatalok között az elmúlt huszonöt évben, ráadásul emellett többségük a középiskolát is elkezdi.
Ezzel szemben hatalmas problémát jelent az, hogy minden második roma fiatal lemorzsolódik a középiskolából: néhány év után abbahagyja a tanulmányait, anélkül, hogy végzettséget szerezne. Míg a nyolcvanas években a cigány fiataloknak mintegy kétharmada fejezte be a középiskolát, ez ma már csak a felüknek sikerül. Végzettség nélkül pedig valószínűleg csak rendszertelenül fogják tudni foglalkoztatni őket, vagy rosszabb esetben munkanélküliek lesznek. Akiknek sikerült elvégezni a középiskolát, azoknak több mint fele szakiskolai végzettséget szerez, és csak ötödük végez gimnáziumban.
A probléma forrása egyszerűbben megfogalmazva, hogy a szegény családokban jellemzően alig van könyv, és a legszegényebbek körében az internet sem elterjedt. Emellett egy másik ok a szegregáció: az általános iskolák etnikai szegregáltsága jelentősen nőtt Magyarországon az 1980-as évek óta eltelt több mint három évtizedben, és jelenleg is tovább növekszik.
Ha részletesebben érdekel a téma, akkor a teljes tanulmányt itt találjátok.
Forrás: Edupress, Eduline1, Eduline2
Kép: educationusa.state.gov, www.studentadvisor.com, prevencio.semmelweis.hu
