Uniós csatlakozásunk óta már sokkal egyszerűbb külföldön szerezni diplomát, mégis jó néhány dologra kell ügyelni. Egy kis segítséggel azonban nem is olyan ördöngösség az egész.
Már önmagában az is nagy elhatározás, amikor valaki eldönti, hogy egy teljesen idegen kultúrában folytatja tanulmányait, ám a neheze csak ezután jön. Először meg kell találni a legmegfelelőbb szakot, egyetemet, országot; ami a kínálatot elnézve igencsak hosszadalmas vállalkozás. Ezután jön a tandíj, illetve az egyéb járulékos költségek kalkulálása, és akkor még nem is beszéltünk az esetlegesen eltérő oktatási rendszerek útvesztőiről. Ha ezeket a nehezítő tényezőket mérlegeltük, akkor érdemes az interneten böngészni, hiszen számos oldal adhat ötleteket. Ilyen például a PLOTEUS, ami amellett, hogy segít megtalálni a megfelelő intézményt, eligazít az adott ország oktatási rendszerében, a megszerzett képesítések elismertetésében, vagy éppen segítség lehet az utazás megtervezésében.
Talán az anyagiak jelentik az egyik legkritikusabb pontot az iskolaválasztásnál, de nem kell azonnal kétségbe esni, hiszen Luxemburgban, Dániában, Görögországban, Csehországban, Lengyelországban, Norvégiában és Máltán egyáltalán nem kell tandíjat fizetni. Finnországban, Németországban, Svédországban, illetve Cipruson úgynevezett kötelező tagsági díj van érvényben, melynek összege az egyetemtől függ. Viszont az Unió összes többi tagállamában él a tandíj. Ráadásul a külföldi diákok az adott országban nem részesülhetnek az ottani állampolgárok számára létrehozott szociális, illetve megélhetési ösztöndíjakban, hitelekben. Néhány kivétel persze akad, de ezek többnyire egyéni kezdeményezések alapján valósulnak meg, ezért érdemes még itthon átnézni az európai továbbtanulási ösztöndíjakat, pályázatokat. Ebben segít a Magyar Ösztöndíj Bizottság honlapja, ahol számos kevésbé ismert támogatásról is értesülhetnek az érdeklődők.
A felvételi eljárások tekintetében is nagy különbségek vannak az egyes államok között. Egyvalami azonban azonos mindegyiknél: pusztán amiatt, hogy valaki más uniós tagország állampolgára, nem utasíthatják vissza a jelentkezőt. Egyes országokban alapkövetelmény az adott nyelv magas szintű ismerete, amit nyelvvizsga formájában írnak elő. Azonban előfordulhatnak eltérések akár azonos országon belül is. A „papírok” elismertetését is országa válogatja, ezért fordulhat elő, hogy amíg az egyik állam elismeri a már megszerzett felsőfokú képesítést, addig a másik nem…
A továbbtanulás toplistáján Németország, Franciaország és Olaszország áll, de érdemes odafigyelni a szomszédos országokra is. Ausztria talán a közelsége miatt egyre több diákot vonz, főleg a Dunántúlról. Legtöbben Bécsben szereznek diplomát, de a grazi utcákon sem ritka magyar egyetemistákat látni. A fővárosban már külön szervezete is van a magyar diákoknak, ahová bármilyen problémával nyugodtan fordulhatnak. Az élet azonban nem olcsó a sógoroknál sem. Ahhoz, hogy igazán szerényen meg tudjon élni az ember, minimum 500 euróra van szükség, és akkor valóban csak a legszükségesebb dolgokról beszélünk… Egyetem mellett pedig nehéz munkát vállalni, hiszen Ausztria kormánya engedélyhez köti a munkavállalást, ráadásul saját állampolgárait részesíti előnyben, így csak azok a helyek maradnak a külföldiek számára, melyekre nincs osztrák jelentkező. Kiskapuk persze vannak, például az egyéni vállalkozások alapításában.
A külföldi diákokat a legtöbb egyetemen szívesen látják. A Norvégiában például meglehetősen kevés az orvosképzés, ezért a norvég fiatalok más országokban végzik el az egyetemet. A csavar pedig itt jön a képbe, hiszen rendhagyó módon nem egy-egy külföldi diák jön ide tanulni, hanem a Pécsi Egyetem gondolkozik egy kihelyezett orvosi kar létrehozásán, ami nem is csoda, hiszen 2008-ban és 2009-ben közel 200 norvég fiatal nyert felvételt a magyar egyetem orvosi karára.
Ha pedig valaki csupán az otthon melege miatt nem szeretne elindulni, gondoljon arra, hogy az Unióban nincsenek távolságok, hiszen repülővel a távol is közelre változik, mellesleg a szerzett tapasztalat és az élmény megfizethetetlen.
