Másodjára rendezték meg idén az Antall József Tudásközpont Nyári Egyetemét. A rendezvény főszervezőjével, Antall-Horváth Veronikával beszélgettünk.
Az Antall József Tudásközpont immáron második alkalommal rendezte meg a névadójáról elnevezett Antall József Nyári Egyetemet, amelyre húsz országból érkeztek Budapestre a társadalmi folyamatok iránt érdeklődő fiatalok. A Nyári Egyetemmel a Tudásközpont olyan magas színvonalú oktatási programot kínál, melyen keresztül láthatóvá válik a Visegrádi Együttműködés nemcsak politikai, hanem társadalmi, gazdasági, történelmi és kulturális vetülete is, ezáltal erősítve meg a fiatalokban az Antall József által megálmodott V4-es összefogás fontosságát. Az idei program a 25. évforduló alkalmából a rendszerváltoztatást helyezte középpontba, valamint a visegrádi országok EU-s csatlakozásának 10. évfordulójáról is megemlékezett. Fővédnökei Dr. Navracsics Tibor, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, Radosław Sikorski, a Lengyel Köztársaság volt külügyminisztere, Lubomír Zaorálek, a Cseh Köztársaság volt külügyminisztere, valamint Miroslav Lajčák, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese, kül- és európaügyi minisztere voltak. A kulisszatitkokról Antall-Horváth Veronikát, a rendezvény főszervezőjét kérdeztük.
Mi hívta életre a Nyári Egyetem gondolatát? Volt erre valamiféle igény, esetleg előzmény vagy teljesen innovatív a rendezvény? Mennyire illeszkedik az Antall József Tudásközpont tevékenységébe?
Nekem a Nyári Egyetem szerelem volt első látásra-hallásra! Friss munkatársként kaptam meg a lehetőséget Antall Péter igazgató úrtól, hogy szervezzek a Visegrádi Együttműködéssel kapcsolatban nyári egyetemet. Az ötlet pedig onnan jött, hogy Magyarországon nincs V4 Nyári Egyetem annak ellenére, hogy a V4 létrehozásának kezdeményezője Antall József volt. Ez lett a Tudásközpont legnagyobb szakmai rendezvénye, amelyben összpontosul a tehetséggondozás és a V4 iránti elhivatottság.
Kik elsősorban a célközönség?
Elsősorban a V4 országok, a CEI országok és a V4 EaP országok hallgatói, de nyitva hagyjuk a lehetőséget más országok – akár Katar, Kína -, kontinensek fiataljai számára is. A korhatár 18-35 év.
Mivel lett több az, aki részt vett a Nyári Egyetem programjain?
Úgy gondolom, hogy a kilenc oktatási napon keresztül egy nagyon színvonalas oktatási programon vehetnek részt az ideérkező fiatalok. Világos képet kaphatnak a V4 Együttműködés különböző aspektusairól. Emellett megismerhetik egymás kultúráját, Budapestet és építhetik a kapcsolataikat a jövőre való tekintettel mind a hallgatóság, mind az előadók részéről, hiszen az előadóink között nem csak egyetemi professzorokat és oktatókat köszönthetünk, hanem diplomatákat, minisztériumi főosztályvezetőket, volt minisztereket. És persze barátságok is kötődnek.
Az idei programterv, tematika “adta magát” a rendszerváltoztatás 25. évfordulója alkalmából, de egyéb esetben hogyan zajlik a tematika kiötlése? Mit tartanak szem előtt az előadók meghívása során?
Fontosnak tartom, hogy megnézzük, milyen évfordulók is vannak az adott évben és ehhez mérten is alakítjuk a programot, de emellett azért törekszünk arra, hogy aktuális problémákat is megvitathassunk a nyári egyetem alatt. Az előadók meghívása során fontos szerepet játszik a szaktudás és az angol nyelv magas szintű ismerete. Természetesen vannak állandó témáink, mint például a V4 létrejötte, mert ez egy olyan politika-történeti áttekintés, amit minden hallgatóbak meg kell ismernie. És persze vannak stabil előadóink is, akik – most már mondhatom így – már két éve a hallgatóság kedvencei, mint dr. Balázs Péter és Gabriel A. Brennauer.
Megosztana velünk néhány “kulisszatitkot”? Mekkora brigáddal dolgoznak, milyen egyeztetések zajlanak a rendezvény előtt? Egyáltalán, mennyi időt vesz igénybe a szervezés? Hallgatói és előadói oldalról hány fő vett részt idén a rendezvényen?
A Tudásközponton belül kialakult egy team, melynek tagjai a V4-es ügyekkel foglalkoznak – ezt a csapatot vezetem én, mi visszük a Nyári Egyetemet is, velem együtt hatan-heten vagyunk. Az idei Nyári Egyetemet tavaly szeptembertől kezdtem el szervezni, márciusra szinte mindegyik előadót felkértük már, csak néhányan maradtak, akiket májusban véglegesítettünk. Az operatív feladatokat, mint a szállás, étterem lefoglalását nagyjából február környékén kezdtük el feltérképezni. Idén 42 diákunk volt és 41 előadónk, beleértve a workshop-vezetőket és a moderátorokat is.
Mint főszervező hogyan értékeli az idei rendezvényt, esetleg az előzőhöz képest?
Úgy gondolom, nagyon jól sikerült! Az előző évi tapasztalatokat jól be tudtuk építeni az ideibe, ehhez hasonlóan a mostaniakat is beépítjük a jövő évibe. Nagy horderejű változtatásokra nem lesz szükségünk, marad a szakmai blokkos tematika. Szakmai szempontból kihívás lesz túlszárnyalni a későbbiekben!
Érkeztek-e már vélemények a résztvevői oldalról? Mérhető-e a külföldi vendégek, hallgatók benyomása?
Természetesen értékeltettük az előadásokat minden nap végén, illetve az utolsó napon egy általános szervezésre (is) vonatkozó értékelőlapot töltettünk ki a hallgatókkal. Feldolgozásuk napokon belül megtörténik, de azért vannak részeredmények, látjuk, melyik előadások tetszettek leginkább. És persze jól esik, amikor visszajelzésként azt írják, hogy „köszönjük a szervezést és a sok munkát, gratulálunk, nagyon jó volt a Nyári Egyetem”. Egészen meghatódom az utolsó napon, amikor el kell köszönni tőlük és megtapsolnak minket.
