Különleges és kivételes alkalom az egyetemen, ha tanárok és diákok egy kalandba együtt belevágva életet adnak egy formabontó, egyedi közösségnek. Ez történt az ÁJK-n is, ahol a Perjátszó Kör egy szemináriumi ötletből mindössze pár év alatt teltházas előadásokat játszó színtársulattá vált.
„Minden oktatónak nagy kihívást jelent, hogy hogyan tegye befogadhatóvá, élvezhetővé a sokszor száraz tananyagot. Ez a törekvés hozta létre a Perjátszó Kört is” – kezdi dr. Kisteleki Károly, az ÁJK Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének adjunktusa, a Kör szülőatyja. Egy, a fasiszta államszervezetekről szóló kurzus keretében, a nürnbergi per kapcsán merült fel az ötlet, hogy a diákok a képek, diák, filmek mellett tárgyalási jelenetek előadásával is színesítsék kiselőadásaikat. „Ekkor ugyan a mainál még jóval kisebb szerepet kapott a színházi rész, a nürnbergi per egyedi előadása nagy sikert aratott, és a kurzus végén úgy éreztem, érdemes lenne ezzel a kivételes csapattal tovább folytatni. Felvetettem nekik a kör ötletét – magát a Perjátszó Kör nevet is ott helyben találtam ki –, ők pedig vevők voltak az ötletre. Innen indultunk” – folytatja Kisteleki Károly.
Első előadásuk Jeanne d’Arc, a második Oliver Cromwell fiktív perét dolgozta fel – ekkor még dokumentumjáték keretében, amelyet diavetítés kísért, és interaktív beszélgetés zárt. A harmadik előadásra ez azonban megváltozott, és innentől már valódi színházi előadások eszközeit használva vitték színpadra a híres pereket. „Eleinte egy szemináriumi gyakorlóba zsúfolódtunk be, de 2006-ban, az 56-os forradalom 50. évfordulóján a kar Dísztermében léphettünk fel, jóval előnyösebb körülmények, és nagyobb közönség – köztük ötvenhatos veteránok – előtt. 2008-ban az OTDK megnyitóján is előadtunk egy darabot, majd Bibó István születésének 100. évfordulóján rendezett konferenciához kapcsolódva már Bibó 1957-es perét feldolgozó perjáték megírására és előadására kértek fel minket. A konferenciához kötődő Bibó-kiállítással aztán végigutazhattuk előadásunkkal az országot – jártunk a pécsi, debreceni, szegedi jogi karon is. Egyre több helyre hívnak.”
A Kör célja összetett, hiszen szolgálja magának a híres történelmi pereknek a megismerését, megismertetését, segít, hogy a joghallgatók lássák egy tárgyalás folyamatát – még ha csak játékos formában is –, és ezáltal közelebb kerüljenek a szakma gyakorlati részéhez. Emellett a perjáték természetesen szórakoztatja a színészt és a nézőt egyaránt. Közösségi ereje sem elhanyagolható: „leginkább egy összetartó egyetemi közösség létrehozását céloztuk meg. Szeretünk ide járni, jó érzés együtt lenni, csinálni valami szórakoztatót” – mondja a Kör vezetője, aki nem rendezőnek, hanem egyfajta „összerendezőnek” tartja magát. „A színház világával szemben, ahol a rendező szava szent, mi a Perjátszó Körben mindent demokratikusan, együtt döntünk el. Működésünk alapfeltétele, hogy mindenkinek legyenek ötletei, dolgozzon a maga jelenetein, írjon forgatókönyvet, vegyen részt az új tagok felvételi meghallgatásán.”
És hogy kinek való a PK? Laczó Balázs, a Kör mai napig aktív alapító tagja szerint bárkinek, aki érdeklődik a színház és jog iránt, akár együtt, akár külön-külön. „Akit izgat, hogy hogyan is néz ki valójában egy tárgyalás, de mégsem a száraz formában, hanem egy kis irodalmisággal, néhol fantasztikummal vegyítve. Akit érdekel a történelem, de nemcsak az adatok, hanem a háttérben meghúzódó emberi motívum is, azt szívesen látjuk.”
A Perjátszó Körről még többet megtudhattok a társulat honlapján, illetve Facebook-oldalán.
Kép forrása: www.perjatszokor.hu
