A Pedagógiai és Pszichológiai Kar gólyái és felsőbb éves hallgatói egyaránt már a szemeszter kezdete óta november 8-ára vártak, hogy csinos ruhában és szép cipőben bulizzanak egy nagyot a lágymányosi Gömb Aulában.
Így utólag visszatekintve ez sikerült is. 9 órakor kezdődött a beengedés, és a korán érkezők az üvegen keresztül már kisebb betekintést nyerhettek a keringőző párok koreográfiájába. 9 és 10 óra között szállingóztak az emberek, szép lassan megtelt a ruhatár, az italpult előtti terület, és az aulában is összetalálkoztak az ismerősök. A bál témája Wonderland volt, s bár mindenki eleget tett a szokásosan elvárt öltözetnek, de a kis fekete ruha és az ing-zakó mellett voltak óriási, színes nyakkendők, színesre festett hajak és kalapok is, melyek kellően oldották a hangulatot, vagy ismerkedésnél egy jó kezdő témát biztosítottak. A díszítés is szuper volt, a fentről lelógó kártyalapoktól kezdődően a fotósarokig, aminek köszönhetően – ha csak egy fénykép erejéig is – Csodaországban érezhettük magunkat.
10 óra után pár perccel volt a gólyabál hivatalos megnyitója, melyet a gólyák keringője és az animátorok meglepetéstánca követett. A keringő, mint mindig, nagyon szép volt, a gyönyörű, fehér ruhás lányok és a frakkot viselő fiúk összképe a szalagavatós keringőket idézte. Külön megemlítendő, hogy a lányok és a fiúk is teljesen egyforma ruhákat viseltek, ami még harmonikusabbá tette az összképet. A keringőt követte az animátortánc, ami megmagyarázta az addig furcsa és szokatlan öltözéküket, ugyanis ők bő farmerben, susogós melegítőben és színes pólókban voltak, sejtetve, hogy itt még valami készül. Aztán a felkonferálás és a bevonulás után megszólalt a zene és mindenki elkezdett közösen ujjongani és énekelni. Nem csoda, hisz az animátorok egy 90-es évekbeli zeneválogatással, mondhatni Necc party stílussal akarták megalapozni a buli hangulatát és megmutatni, hogy ők nem csak bulikban tudnak jól táncolni. A teljesség igénye nélkül: volt Backstreet Boys, Cascada, Spice Girls, és persze a The Black Eyed Peas sem maradhatott el. 24 táncoló ember, zenék, amiken felnőttünk. Más nem is kell ahhoz, hogy a többiek is kedvet kapjanak egy kis tánchoz, amit meg is tehettek, mert a zseniális DJ-nek köszönhetően egyből jött a gólyatáboros tánc zenéje, amihez természetesen már mindenki tudott csatlakozni.
Már azt hinné az ember, hogy ezt már nem lehet tovább fokozni, de aztán 23:00-kor felmentek a színpadra a meglepetésvendégek, a New Level Empire tagjai. Magához hűen az együttes egy fergeteges koncertet adott, amit más sem bizonyíthatna jobban, mint az, hogy a bálozók velük együtt énekelték a saját és a feldolgozott dalaikat egyaránt.
Persze még itt sem volt vége a programok sorozatának, természetesen nem maradhatott el a már lassan hagyománnyá váló bálkirály- és bálkirálynő-választás sem. A belépéskor a karszalagok mellé mindenki kapott egy darab fonalat, a fiúk rózsaszínt, a lányok kéket. Ezeket egy általuk kiszemelt személynek adhatták, s azt a személyt érte a megtiszteltetés, hogy bálkirály/bálkirálynő legyen, akinek a karját a legtöbb madzag díszítette. Az eredményt a tavalyi „álompár” hirdette ki, és adta át a szalagokat, majd az idei „álompár” kezdte el a gyertyafény-keringőt, amit aztán folytattak a többiek is. Mindenki párba állt, és egy-egy égő gyertyát fogtak, s egymásba borulva próbálták felidézni a keringő lépéseit.
A lassúzás után folytatódhatott a buli, ami alatt Half Shark és Thomas Rush keverte a jobbnál jobb partizenéket.
Azt hiszem, bátran kijelenthető, hogy a PPK idén sem hazudtolta meg önmagát, hisz felejthetetlen élményt nyújtott a gólyáknak és a a felsőbb éveseknek is.
Fotók: Mediagroup
