Február 9-én elkezdődött a XXIII. téli olimpia a dél-koreai Phjongcshangban. A világrendezvényen az Egyesült Államok (242 fő) és Kanada (225 fő) sportolói lesznek a legtöbben, ám meglepetésre a harmadik legnépesebb csoportot (169 fővel) oroszok alkotják, annak ellenére, hogy országuk ki lett tiltva az eseményről. A 169 orosz, illetve „semleges” versenyző az OAR (Olympic Athletes from Russia) csapatát erősíti majd, de felmerül a kérdés: volt-e így értelme az orosz bannak? Miben másabb ez a csapat a többinél? És vajon mennyi érmet fognak bezsebelni február 25-ig?
Az OAR csapatának nagyságát illetően íme egy kis összevetés: a végső éremtáblázat elejére várt Németország 153 fővel indul, a házigazda Dél-Korea 146, még Nagy-Britannia eddigi legnagyobb delegációjával, „csak” 59 fővel nevezett a versenyekre. 2014-ben Szocsiban, amikor az oroszok rendezték a téli olimpiát, 232 versenyző tett azért, hogy a házigazdák nyerjenek az összesített táblázaton. Ám azóta 13 medáltól fosztották meg a győzteseket doppingolás miatt.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) határozata szerint a különleges csapat ruházatán egyáltalán nem látszódhat Oroszország címere, zászlaja, semmilyen jelképe és egyénileg készítettek számukra, egy teljesen átlagos, letisztult emblémát:
Azért nem estek túlzásokba (forrás: bbci.co.uk)
Az olimpiai zászló és himnusz lesz hivatalosan a csapat sajátja, ezekben az esetekben sem engedélyezte a Bizottság az orosz nemzeti jelképeket. Sőt a versenyzőktől elvárt, hogy „tartózkodjanak minden olyan közösségi, kommunikációs és aktív tevékenységtől, ami kapcsolódhat a nemzeti zászlóhoz, himnuszhoz, címerhez vagy bármilyen orosz jelképhez.” Ebbe beletartoznak a közösségi oldalakon közzé tett tweetek, posztok, kommentek is, amik eltiltással járhatnak. A nagylelkű Bizottság azért tett egy kivételt: a versenyzők szobájában ott lehet az orosz zászló, de csak ha az nem kerül ki közösségbe.
Mindenkiben megfogalmazódik a kérdés: hogyan viselik ezt az orosz szurkolók? Nos, Oroszország biztosított számukra egy szurkolói házat Dél-Koreában, hogy ott szoríthassanak az OAR tagjainak. Itt viszont egészen más a helyzet, mint a versenyzőknél: régi és jelenlegi orosz sportolók képeivel van kitapétázva a fal, orosz hokijátékosok emberméretű kartonfiguráival van berendezve a társalgó, sőt, még a legendás szovjet csapatról is találhatunk emléktárgyakat a szurkolói bázison.
Maxim Trankov, aki kétszer is aranyérmes lett négy éve műkorcsolya számban, így nyilatkozott: „Azt kell megérteni, hogy a zászló, a himnusz és minden egyéb nem olyan fontos, ha a szívedben és az eszedben ott van, hogy mit jelent Oroszország. Mi mind büszke orosz hazafiak és sportolók vagyunk, nem számít, hogy hívjuk: OAR, vagy Oroszország, a lényegen ez semmit nem változtat.”
Maxim Trankov és párja, Tatiana Volosozhar (forrás: zimbio.com)
Januárban – mielőtt kiderült, melyik 169 ember képviseli majd az országot – egy Gracenote nevű sportvállalat 18 érmet jósolt a különleges helyzetben lévő orosz gárdának. Ám miután letisztult a 169 sportoló kiléte, és olyanok szorultak ki, akiknek nem adott engedélyt az Olimpiai Bizottság doppingbotrány miatt, a 18 jósolt érem redukálódott 8-ra. Ilyen nagy nevek estek ki például: Gyenyisz Juskov és Pavel Kulizsnyikov gyorskorcsolyázók, Szergej Usztyugov sífutó és Olga Graf gyorskorcsolyázó. Utóbbinak engedélyezték a részvételt, Ő viszont bojkottálja az olimpiát, mondván „a sport a politika piszkos üzletévé vált”.
Nem kell megijedni, bőven lesz kiknek szurkolni: a kétszeres világbajnok Jevgenyija Medvegyeva és az Európa-bajnok Alina Zagitova műkorcsolyában nagy esélyesek. Két NHL-játékos: Ilja Kovalcsuk és Pavel Dacjuk is szerepel majd a férfiak hokicsapatában és a Roman Repilov – Szemen Pavlicsenko páros is az aranyra pályázik versenyszánkózásban. Ne felejtsük el az amerikai származású snowboardost, Victor Wildot sem, aki 2011-ben váltott nemzetiséget, amit azóta két arannyal hálált meg Szocsiban.
Olga Graf nemet mondott az OAR-ra, de jól tette? (forrás: sbnation.com)
Tehát mi volt a ban lényege? Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke azt mondta: „Semmiképp nem akartuk megalázni Oroszországot és népét, de valamilyen szankciónak be kellett következnie Szocsi után. Egy ekkora méretű doppingbotrányt követően, ami ennyi sportolót érintett, idén a 169 megengedett versenyző nagylelkűség a részünkről. Ha viszont betartják a szabályokat, a záróünnepségre enyhítünk a megszorításokon. Ez egy kényes ügy most, de egy ekkora sportnemzetet, mint Oroszország, nem szabad félvállról vennünk.”
Abban megegyezhetünk, hogy a NOB egyértelműen jól tette, hogy szankcionálta a Szocsiban történteket, mint nagyhatalom erőt demonstrált egy résztvevőn és nem hátrált meg a Nagy Medvétől, Oroszországtól sem. Ha viszont azt vizsgáljuk, milyen lett ez a döntés, ellentmondásokba kerülünk. 169 ember lett megfosztva a nemzetiségétől, az identitásának egy fontos részétől egy hónapig. Nyelvben és lélekben ugyan tovább őrizhetik oroszságukat az OAR tagjai, de elkeserítő lesz az az érzés, amikor nagy nehézségek árán beakasztják az aranyat a nyakukban, majd felcsendül egy számukra hideg, átlagos induló, amihez semmilyen érzelem nem köti őket.
(forrás: bbc.com)
