Minden, amit tudnod kell(ene) az Erasmus+ és a Campus Mundi pályázatairól!

Mind az Erasmus+, mind a Campus Mundi az európai mobilitás megvalósítását és az oktatás minőségének növelését célozza meg, bár a két pályázat némileg különbözik. Ha valaha is megfordult a fejedben egy külföldi szemeszter, szakmai gyakorlat vagy esetleg tanulmányi út gondolata, mindenképpen olvass tovább!

Az Erasmus+-ról

Európa – tudásalapú társadalom lévén – biztosítani kívánja a fejlődéshez és a versenyképességhez szükséges oktatást és lehetőségeket. Gyakorlatilag ennek a megvalósulása az Erasmus+: 2014 és 2020 között 14,7 milliárd eurót folyósít az oktatás, a képzés, az ifjúsági szakma és a sport megerősítésére – olvashatjuk a Tempus Közalapítvány honlapján (amely a program Magyarországi megvalósulásáért felelős).
Az Erasmus+ négy célban fogalmazza meg a lényegét: fejleszteni kívánja a kulcskompetenciákat és a készségeket; az oktatási-képzési intézményekben erősíteni szeretné a nemzetköziesítést és a minőséget; a szakpolitikai reformokat és az intézményeket modernizálni akarja; valamint a nyelvtanulást fejleszteni és ezáltal az interkulturális érzékenységet is támogatni. Ki ne akarna egy ilyen folyamat részese lenni?
Az Európai Bizottság egyik legsikeresebb és legismertebb programjáról van szó (mára már több mint 3 millió hallgatónak biztosította a külföldi tanulás lehetőségét), így bizonyosan nem újdonság, hogy az ELTE-n keresztül is lehet pályázni. A célokból azonban kiderül, hogy nemcsak a felsőoktatás szektora érintett, hanem a köznevelés, a szakképzés, a felnőttek tanulása, az ifjúságügy és a sport is. Így akár stratégiai partnerségek, tudásfejlesztési szövetségek, informatikai támogató platformok is kialakulhatnak az Erasmus+ keretein belül. A különböző pályázati lehetőségekről itt olvashattok. Íme, egy kis kedvcsináló:

A felsőoktatási hallgatók tanulmányi célú mobilitása
A lehetőségek tárházából talán ez az a pályázattípus, amely a legtöbbünket érdekel(het). Egyetemünk bármely karáról lehetséges pályázni a „felsőoktatási hallgatók tanulmányi célú mobilitása” (hossza: 3–12 hónap) vagy a „tanulmányok és szakmai gyakorlat kombinációja” (hossza: 2–12 hónap) tevékenységekre.
Hogy mely országokba van lehetőség kiutazni? Az Európai Unió tagállamain (Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxembourg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia, Svédország) kívül a programban szintén részt vesz: Macedónia, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Törökország.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden karról lehetőségünk van minden országba kiutazni, csupán egy összesített listáról van szó. Ahhoz, hogy a tényleges mobilitás megtörténjen, több feltételnek is teljesülnie kell: a küldő és a fogadó intézménynek ECHE-tanúsítvánnyal kell rendelkeznie, a hallgató magyar állampolgár kell hogy legyen, meg kell felelnie az intézményi elbírálásnak, legkorábban a második félévtől igényelhető, szükséges a nyelvi kompetenciák ellenőrzése, illetve kötelező megkötni egy írásbeli tanulmányi szerződést, amely tartalmazza a mobilitás alatt elvégzendő tevékenységeket.
A pályázat egyben egy ösztöndíjat is jelent a nyerteseknek, ezen belül három kategóriára oszlanak az országok: alacsony, közép és magas megélhetési költségű országokra. A 2018/2019-es tanév összegei a következőképpen alakulnak: 520 €/hó a magas, 470 €/hó a közepes, 420 €/hó az alacsony kategóriának. A hátrányos helyzetű hallgatók számára egy, az ösztöndíjat kiegészítő szociális összeg is biztosított, ez jövőre 200 €/hó lesz.
Ha mindez felkeltette az érdeklődésedet, látogass el a karodnak megfelelő honlapra, hiszen a következő tanévre márciusig van esélyed pályázni!

A Campus Mundiról

Újkeletűségéből kifolyólag lehet, hogy még ismeretlen számodra ez a pályázat: A Campus Mundi programot 2016-ban hirdette meg először az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Szintén a Tempus Közalapítvány koordinálja, ám ennél az ösztöndíjprogramnál a finanszírozás is rájuk hárul. Háromféle célra lehet igényelni a világ szinte bármely országába: részképzéshez, szakmai gyakorlathoz vagy tanulmányi úthoz. A tervek szerint 2016 és 2021 között évente kb. 1500 hallgató nyerheti el az ösztöndíjat.

Miben más, mint az Erasmus+? Lényegében magasabb támogatást és egyszerűbb pályázási lehetőséget kínál (egy online rendszeren keresztül folyik a jelentkezés).
Milyen országokba utazhatsz? Az Erasmus+ partnerországain túl bármely másik országba is mehetsz a Külgazdasági és Külügyminisztérium által utazásra nem javasolt térségeken kívül. Igen-igen, ez az Amerikai Egyesült Államokat is magában foglalja. Természetesen itt is az a szabály él (a részképzés esetén), hogy szükséges a küldő és a fogadó egyetem közötti szerződés megléte.

cm_top_10_2017-08-16_jo-page-001

Külföldi részképzés
A leggyakrabban kihasznált lehetőség. Az időtartam 3 hónaptól 5 hónapig (intézményközi egyezmények) vagy 3 hónaptól 10 hónapig (államközi egyezmények) terjedhet. Az ösztöndíj mértéke célországtól függően 200 000 – 350 000 Ft/hó lehet. A pályázati feltétel itt is minimum 1 lezárt félév. A technikai határidő március 30., de folyamatosan lehet pályázni (javasolják a részképzés kezdete előtt 3 hónappal való leadást).

Ha felkeltette az érdeklődésedet a pályázat, bővebb információkért ide kattintva megtalálhatod a megfelelő kapcsolattartók elérhetőségeit.

Jó böngészést kívánok!

Források: elte.hu , elte.hu , tka.hu , tka.hu

Képek: pinterest.com , elte.hu

Videó: youtube.com

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]