Ha lezárul egy időszak, az ember szeret visszatekinteni rá, számba venni a kudarcokat, sikereket. Ha visszanézünk 2017 természettudományos sikereire, eredményeire akkor joggal állapíthatjuk meg, hogy van mire büszkének lennie a Homo sapiens fajnak. De sajnos nem múlt el ez az év sem szégyellni valók nélkül.
Hullámok a téridőben
2016 után 2017 sem maradt gravitációs hullámok nélkül. Ahogy azt meg is írtuk, a felfedezések jelentőségét Nobel-díjjal is elismerték. Augusztusban a LIGO szenzorainak sikerült észrevenniük egy nagyon ritka jelenséget: két neutroncsillag ütközött egymással, aminek hatására erős torzulás lépett fel a téridőben, azaz gravitációs hullámok keletkeztek. Egyes tudósok azt is meg merik kockáztatni, hogy ilyen ütközések során arany és ólom is keletkezhet. A kutatások minden bizonnyal közelebb visznek a rejtélyhez, hogy miképpen keletkeztek a vasnál nehezebb elemek az univerzumunkban.
Robotba zárt szív
Egyelőre ez még nem a humanoidok vagy a Skynet korszaka, hanem az orvostudomány következő nagy újítása lehet. A Harvard mérnökei által vezetett kutatásban egy olyan eszközön dolgoznak, ami „ráhelyezhető” az élőlény leállt szívére, és azt mesterségesen összehúzódásra, illetve elernyedésre készteti, ezzel helyreállítva a véráramlást. A puha kis robotot, egyelőre még nem tesztelték embereken, de már sikeresen újraindították hat súlyos szívelégtelenségben szenvedő disznó szívét is.
Intelligens tervezés
A géntechnológia, génsebészet, génmódosítás körül sajnos nagyon sok tévhit, ellenérzet és indulat található. Ez természetesen nem állítja meg a kutatókat, hogy még pontosabbá, veszélytelenebbé tegyék a folyamatot. A CRISPR/Cas9 RNS-ből és fehérjéből álló rendszer tulajdonképpen a „génsebész szikéje”. Ezzel tudja ugyanis módosítani a DNS-t, így megváltoztatva az adott sejt működését. A technológia fontossága mellett oldalakon át lehetne érvelni, de legyen elég annyi: esélyünk van örökletes, genetikai eredetű betegségek gyógyítására is. Az új fejlesztések lehetővé teszik, hogy csak egyetlen bázispárt módosítsunk a folyamat során, illetve a DNS helyett RNS módosítása is lehetővé vált. Azaz most már olyan beavatkozásokra is képesek a kutatók, amelyek nem járnak az illető genomjának végérvényes megváltoztatásával.
Nem mellesleg idén orvosok sikeresen helyettesítették egy súlyos betegségben szenvedő, 7 éves fiú bőrének majdnem a teljes külső rétegét laboratóriumban, mesterségesen előállított hámszövet segítségével.
A Cassini elköszönt
13 év munka után a Szaturnuszba zuhant és elégett a Cassini űrszonda. A munkaviszony ilyesfajta felszámolása persze tervezett volt. A NASA és ESA együttműködéséből született műholdat így volt a legolcsóbb és legbiztonságosabb hatástalanítani. Élete során felbecsülhetetlen információkkal szolgált a Szaturnuszról (például azóta tudjuk, hogy miből áll a gyűrűje), és a holdjairól, főleg a Titanról illetve az Enceladusról. Mindkettő igen érdekes objektum. Az előbbi az egyetlen ismert hold, amelynek légköre van, ráadásul nagyrészt jégből áll. Az Encaladus szintén bővelkedik vízben, ami akár azt is jelentheti, hogy egysejtű vagy egyéb kezdetleges élőlények is kialakulhattak (kialakulhatnak) a felszínén.
A Cassini űrszonda egyik első és egyik utolsó képe a Szaturnuszról.
A kép forrása: saturn.jpl.nasa.gov
Az emberi butaság újabb szintjei
Donald Trump, a rendkívül megosztó személyiségű amerikai elnök június elsején bejelentette, hogy az Egyesült Államok hivatalosan is kilép a párizsi klímaegyezményből, mert az túlságosan is nagy terheket ró az országra. Trump azt is kijelentette, hogy hajlandóak tárgyalni az egyezménybe való visszalépésről, ha kedvezőbb feltételeket ajánlanak nekik. Sajnos még nem sikerült a Föld minden lakójával megértetni, hogy a globális klímaváltozás nem fog megállni az országhatárokon, hanem egész bolygónkra kiható őrületes változások jönnek majd.
Fapados űrutazás
Itt még ugyan nem tartunk, de 2017 volt az első év, amikor több volt a magánvállalatok által indított űrjármű, mint az államilag finanszírozott. Ebben hatalmas szerepe volt Elon Musk SpaceX-ének. Ugyanis ők lettek az elsők, akik 48 órán belül két különböző rakétát lőttek fel illetve landoltattak a földön sikeresen. Mondanom sem kell, milyen őrült mértékű pénzt lehet így spórolni. Ráadásul a Nemzetközi Űrállomásra is egy használt rakétán vittek ellátmányt – a világon elsőként.
Unatkozó trollok vagy radikális hellének?
2017-ben ismét erőre kaptak a laposföld-hívők. Az ókori görögök által megfogalmazott világnézetet propagálók ráadásul első nemzetközi konferenciájukat is megtartották novemberben. Meggyőzésükkel már sokan próbálkoztak Neil deGrasse Tysontól kezdve Elon Muskon át az egyszerű internetezőkig. De ők még az idei teljes napfogyatkozást is saját elméletük bizonyítékaként értelmezték.
Mike Hughes, laposföld-hívő azonban úgy gondolta, 2017 végén pontot tesz az ügy végére. Saját építésű rakétájával tervezte kilőni magát, ami 800 km/h-s sebességre gyorsul és 550 méter magasra viszi majd őt (nem vagyok benne biztos, miért nem repülőre szállt, minden bizonnyal olcsóbb megoldás lett volna). Vagyis vitte volna, ugyanis az indítás többször is meghiúsult különböző technikai okokból, vagy éppen a hatósággal gyűlt meg a baja, akik nem igazán akarták engedélyezni, hogy egy ember a saját sufnituning rakétájával száguldjon az amerikai légtérben.
Az áttörő felfedezés elmaradt. Talán jövőre végre láthatunk képet a frizbi alakú Földről. Addig elégedjünk meg az egyéb tudományos sikerekkel, amik segítségével közelebb kerültünk a világ titkaihoz
Hi Elon, thanks for the question. Unlike the Earth, Mars has been observed to be round.
We hope you have a fantastic day!
— Flat Earth Society (@FlatEarthOrg) 2017. november 28.
A kiemelt képen ütköző neutroncsillagok fantáziarajza látható. A kép forrása: cnn.com
