Az Oxfordi Egyetem az egyik leghíresebb európai egyetem, amely nem csak a kontinensen, de az egész világon magas szakmai elismertségnek örvend. Nézzük, miben különbözik az egyesült királyságbeli Oxfordi Egyetem és a magyarországi ELTE.
Az Oxfordi Egyetem a 12. századtól működik. A bolognai egyetem után a második legrégebbi egyetemről van szó, míg az ELTE-t (vagyis annak elődjét) a jezsuiták alapították 1635-ben. Oxfordot manapság 22 ezer hallgató, míg az ELTE-t valamivel több mint 26 ezren látogatják. Az egyik legszembetűnőbb statisztikai adat, hogy az Oxford kevesebb karral rendelkezik, mint az ELTE. Bölcsészettudományi kar, természettudományi kar, orvostudományi kar és társadalomtudományi kar található meg Oxfordban, míg az ELTE-n jogi kar, bölcsészettudományi kar, gyógypedagógia kar, informatikai, pedagógiai és pszcihológiai, társadalomtudományi, természettudományi, valamint tanító- és óvóképző kar tartozik, valamint nemrég csatlakozott a Savaria Egyetemi Központ is, amely több száz kilométerre található a budapesti központtól. Jól látható, hogy az Oxforddal szemben az ELTE képzési palettájáról hiányzik az orvosképzés. Ha tovább bontjuk, mindkét egyetemen karonként nagyjából 15-20 különböző szak található meg, amelyek még további szakirányokra és specializációkra bonthatóak.
Ugyanakkor Oxfordban nem szakot választanak a hallgatók, hanem 1-3 átfogó tárgyat, amit aztán 3-4 évig tanulnak, a konkrétabb specializáció csak ezt követően indul el. A választott szakterület előadásai és szemináriumai mellett még az úgy nevezett tutorrendszer is működik, amely során minden egyes hallgató kap egy tutort (vezetőtanár), akivel legalább hetente egyszer négyszemközt, de maximum négyfős csoportokban konzultálnak aktuális kutatásukról, tanulmányaikról, kérdéseikről. A konzultációkra természetesen alaposan fel kell készülni, így erős motivációt jelentenek a tudományos fejlődésben.
Az egyetemi és a közösségi élet a College-okban zajlik. Oxfordban 38 önálló college működik, és bár az egyetemhez tartoznak, mindegyik külön vezetéssel rendelkező, önálló intézményként is funkcionál. Egy-egy college-ban nagyjából 500 diák és 30-70 tanár lakik együtt. A college-okban az egyetem összes karáról és a világ minden országából érkező, sokszínű érdeklődési körrel rendelkező lakók élnek együtt. A társasági élet nagy része az itt rendezett szemináriumokon, tanulóklubokon, sportprogramokon, banketteken és más kulturális eseményeken zajlik. A felvételi során lehetőség van a preferált college helyeire is jelentkezni (ez esetben ott is részt kell venni egy felvételi beszélgetésen), de ez nem kötelező, mivel a college szerves része a képzésnek, az úgynevezett “open application” során jelentkező hallgatókat is besorolják. Színvonalukban a college-ok amúgy is kevéssé különböznek, a választáshoz leginkább a college méretét és elhelyezkedését érdemes figyelembe venni.
Forrás és kép: elte.hu, ox.ac.uk
