Kis egyetemtörténet a CEU-botrány és a pécsi 650 éves jubileum ürügyén. Az első magyarországi egyetemet korábban alapították, mint a heidelbergit. Nézzük, mi a helyzet a többivel.
Alapításának idejét tekintve sorrendben a 29. egyetemnek számított a középkori Európában a 650 évvel ezelőtt életre hívott első magyar univerzitás, a jubiláló Pécsi Tudományegyetem. A magyar intézmény több mint 200 évvel az első bolognai egyetem után jött létre, amelyet 1158-ban alapítottak. A pécsi iskolát Nagy Lajos kezdeményezte, amelyet aztán V. Orbán pápa engedélyezett. Az 1367-es felsőoktatási alapítás többek között olyan egyetemek előtt jött létre, mint például a híres heidelbergi és a kölni intézmények, amelyek indulása 1358-ra datálható. A pécsi univerzitás nem volt azonban teljesen egyenrangú, példának okáért az 1257-ben indított párizsi Sorbonne-nal, mert az utóbbinál a hittudományok oktatását is engedélyezte az egyházfő. Az első honi „studium generale” korlátozott jogosítványával távolról sem állt azonban egyedül Európában: Bologna, Padova és Pisa egyetemei a megalakulásukat követően több évtizedig szintén nem nyithattak teológiai fakultást. A pécsi egyetem, ahol a diákok a külföldi egyetemek társaihoz hasonlóan ugyanúgy földre terített szalmán ültek, valahol a török uralom kezdete előtt szűnt meg – pontos számadat azonban nem ismert.
A tudományegyetemek száma a korai reneszánsz időszakától folyamatosan emelkedett Európában. A 13. század végén 20, egy évszázaddal később 25, újabb évszázad múltán 30 univerzitás működött a kontinensen. A 16. században pedig számuk megduplázódott. A külföldi egyetemekre beiratkozó katolikus hallgatók leginkább Habsburg Birodalom felsőfokú tanintézményeit látogatták, a protestánsok pedig a német, az angol, a holland és a svájci iskolákat. Az egyetemeken általában négy fakultás működött: a bölcsészeti, a jogi, az orvosi és a teológiai. A bölcselet előfeltétele volt a további három fakultás elvégzéséhez.
A második magyar egyetemet Zsigmond király alapította 1395-ben, a harmadikat pedig Hunyadi Mátyás 1465-ben. E két univerzitás működéséről nem sokat tudni, leszámítva például azt, hogy Zsigmondot óbudai egyetemi tanárok is elkísérték 1414-ben a konstanzi zsinatra, ahol Husz Jánost halálra ítélték. E két intézmény rövid életűnek bizonyult, ellentétben a Pázmány Péter által 1635-ben életre hívott nagyszombatival, amit ma egyidejűleg két pesti egyetem is az elődjének tekint.
Az egyetemek 16-17. századi gyors elterjedése elsősorban a reformációnak és ellenreformációnak volt köszönhető. Az ellenreformáció a számos protestáns egyetem létrehozására úgy válaszolt, hogy a jezsuita rend is létrehozta a saját univerzitásait. Így jött létre példának okáért a negyedik középkori magyar egyetem, a háromfakultásos nagyszombati intézmény. Az intézményt később Mária Terézia átszervezte, majd átköltöztették Pestre. A Pázmány Péter Tudományegyetemet 1950-ben Eötvös Loránd Tudományegyetemmé keresztelték át. Az egykori nagyszombati schola hivatalos jogutódjának mindmáig az ELTE számít, szellemi örökösének viszont inkább az 1992-ben alapított Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem tekinthető.
A legrégibb hazai egyetemek mai neve és alapítási éve
Janus Pannonius Tudományegyetem (a Pozsonyi Egyetem jogutódja): 1367
Óbudai Egyetem: 1395
Eötvös Loránd Tudományegyetem: 1635
Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 1635
Miskolci Egyetem: 1735
Soproni Egyetem: 1735
Budapesti Műszaki Egyetem: 1735
Semmelweis Orvostudományi Egyetem: 1769
Állatorvos-tudományi Egyetem: 1782
Pannon Agrártudományi Egyetem (Keszthely): 1797
Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem: 1853
Károli Gáspár Református Egyetem: 1855
Színház- és Filmművészeti Egyetem: 1865
Forrás: hvg.hu
Kép: ox.ac.uk
