Az tanterv kidolgozásával megbízott miniszteri biztos szerint az iskolákban könnyebben olvasható szövegekre, az életkorhoz jobban passzoló tananyagra, a gyerekek „kütyüaffinitására” építő, mobilos vagy számítógépes játékokra, témanapokra és csoportmunkára van szükség.
Az ELTE-n végzett pszichológusprofesszor szerint ha nem lesz kilencosztályos iskola, akkor is több időt kell szánni az olvasás és szövegértés elmélyítésére. A mindennapos testnevelést megtartaná, de értelmes tartalommal töltené meg, a tanárok szabadságát pedig a kerettantervek helyett tantervi ajánlásokkal lehetne növelni. Csépe Valéria nem politikai szervezetekkel, hanem szakemberekkel akar egyeztetni a munkáról, mivel véleménye szerint vitázni csak tények és adatok alapján lehet.
Olyan szövegeket kellene használni az oktatásban, melyeknek emlékezetet erősítő funkciójuk van. A többszörösen beágyazott mondatokat nagyon nehéz megjegyeznie egy negyedikesnél idősebb gyereknek is, ezért felvetette az ötletet, miszerint Jókai Mór könyvei helyett az alsósok olvassanak inkább Harry Pottert, hiszen számukra az az igazán izgalmas és érdekes, ráadásul ebben az életkorban alakul ki bennük az olvasás iránti szeretet vagy ellenszenv. Ha közelebb hozzák a tananyagot a gyerekekhez, nagyobb eséllyel sikerül megszerettetni velük az olvasást. A gyerekek életkori sajátosságaihoz kell igazítani a tananyagot. Az első években az olvasási készség fejlettsége még messze van attól, hogy a komolyabb szövegeket igazán értelmezni tudják. A jól működő olvasástechnika és szövegértés kialakulása körülbelül négy év.
Csépe Valéria szerint radikális átalakításra van szükség a tantervben, ki kell alakulnia az egyensúlyt az adatok és tények, azaz a lexikális ismeretek, a tudás és a készségek között. „Csak azon szeretnénk változtatni, hogy melyik életkorban mit alapozzunk meg, és erre mit építsünk rá. Úgy kell felépíteni a tananyagot, hogy megmaradjanak egy tudományterület fontos pillérei, de ez alkalmazkodjon a gyerekek gondolkodásának fejlődéséhez.” Habár a tantervet öt évvel ezelőtt módosították legutóbb, a felülvizsgálat a siker alapja. A bevált dolgok megtartásával, a szakma, szülők és gyerekek visszajelzésével fejleszteni lehet a rendszert. A miniszteri biztos szerint a jelenlegi tanterv nem gyerekközpontú, hiszen a terhelésük nagy, fizikai és szellemi értelemben is. Olyan új, korszerű alaptantervre lenne szükség, ami az ismerethangsúlyt a mai korhoz igazítja. Megváltozott a világ, megváltoztak a gyerekek, megváltozott az elvárás, amire fel kell készíteni őket.
A tanterv betartása azonban a tanároktól függ, sokan tanítanak régebbi könyvek, korábbi rutinjuk szerint, így több helyen megmaradhattak az évekkel ezelőtti, akkor sem modern módszerek. A pedagógusoknak is segítséget kell adni a változáshoz, fontos tehát a pedagógusképzés minősége. Az alaptanterv mellé módszertani ajánlások, azaz kerettantervek is készülnek. Ezek óráról lebontva megadják a tanárnak, hogy mit kell megtanítania az általánosan megfogalmazott Nemzeti alaptantervből. Jelenleg több szakmai fórumon is szerepel a kerettantervek jövőjének kérdése.
A hit, erkölcstan és az etika oktatása segíti a személyiség fejlődését, a társadalomban pedig erősíti a toleranciát és az empátiát. Ezen tantárgyak oktatásának kérdését is szeretnék megvitatni, mivel mindhárom tárgynak helye lenne a nevelésben. A mindennapos testnevelést érdemes megtartani, hiszen a cél az, hogy a gyerekek minden nap mozogjanak. Ez egy áttörés a magyar oktatásban, amire más országok is törekednek. Mivel a mozgásnak több formája van, játékos módon is elérhető a cél.
Forrás: Index
