24

cikk

Amikor tényleg meghasad a szív

Sokunknak törték már össze a szívét, és sokszor éreztük úgy, hogy majd meghasad a fájdalomtól. Ugyan ezek a mondatok idővel szentimentális túlzásoknak tűnnek, az orvostudomány az utóbbi évtizedekben egyre komolyabban foglalkozik a jelenséggel. Az 1990-es években ugyanis egyre több bizonyítékot találtak arra, hogy érzelmeink közvetlen és mérhető módon hatnak testünkre.

Hangokkal lát “az óceánok egyszarvúja”

A Monodon monoceros, vagyis a narvál az egyik legtitokzatosabb és legfurcsább kinézetű faj a tengeri emlősök között. A hímek fején ugyanis egy több mint 2 és fél méteres szarv ékeskedik, funkciójáról a kutatók azonban ma sem tudnak biztosat mondani. Annyi viszont bizonyos, hogy nincs a Földön még egy olyan állatfaj, amely olyan különös módszerrel térképezné fel környezetét, mint a fogascetek alrendjébe tartozó narvál.

Unikornis, akivel az ember is találkozott

Elasmotherium sibiricum-nak hívják azt az egyszarvút, amely körülbelül 29 ezer éve élt a Földön. A szibériai unikornis néven is ismert, mára már kihalt faj, a Don folyótól egészen a mai Kazahsztán keleti részéig vándorolt. Mivel őseink Ázsia területén körülbelül 50 ezer, Szibéria területén pedig 35 ezer éve kezdtek el terjeszkedni, a kutatóknak jó oka van azt feltételezni, hogy egykoron az ember is találkozott unikornisokkal.

Guinness rekorder rondaság

2005 februárja óta a Condylura cristata hivatalosan is a világ leggyorsabban táplálkozó emlőse. Bár a cím önmagában is igen megtisztelő lehet, a Guinness rekord mellett a csillagorrú vakond számos különleges tulajdonsággal bír. Övé az egyik legérzékenyebb tapintószerv az emlősök között, életmódja is némiképp eltér más vakondokétól, de ő a világ egyik legrondább állatának tartott élőlénye is.

Asztrofizikáról mesél nekünk az eszes kisróka

Közösségi finanszírozással szeretne pénz gyűjteni mesekönyvéhez egy magyar grafikus, illusztrátor. Farkas Róbert az IndieGoGo oldalán mutatta be projektjét, mely nem más, mint egy 3–5 éves gyerekeknek szóló képeskönyv. Az Eszes róka meséi (Clever Fox’s Tales about the Universe) azonban nem éppen hagyományos mesét tartalmaz, az első könyv az ősrobbanás elméletéről és a részecskefizikáról szól.

OTDK felkészítő képzések indulnak

Komplex képzéssorozatot indít jövő héttől az ELTE Tehetséggondozási Tanácsa. Céljuk, hogy segítsék az Országos Tudományos Diákköri Konferencián résztvevő hallgatók felkészülését és szereplését. A foglalkozások során irodalomkutatás, dolgozatírás és prezentációs készségek fejlesztésére nyílik majd lehetőség, mind humán, mind reál területen kutató diákoknak.

Különleges állatok: Hüllő vagy kétéltű a világ legkisebb gerincese?

A világ legkisebb gerincese címet 2012-ben egy parányi béka, a Paedophryne amauensis nyerte el. Ugyanezen év februárjában azonban új fajokat fedeztek fel, s az aprócska kétéltű helyét egy hüllő, a Brookesia micra követelte magáénak. Bár a kutatók mai napig vitatkoznak azon, hogyan is  kellene érteni a „legkisebb” fogalmát, úgy tűnik eddig nem akadt vetélytársa a liliputi békának. A gerincesek legfőbb jellemzője, hogy testüket csontokból és porcokból felépülő belső váz támasztja, van központi idegrendszerük, s létezik egy mérethatár, amely alatt ilyen bonyolult felépítésű élőlény már nem is létezik.

Kínai logogramok 4 millió forintért

A Kínai Írás Nemzeti Múzeuma csütörtökön indított kampányt azért, hogy a 110 évvel ezelőtt felfedezett kínai jóslócsontok feliratait valaki megfejtse. A pályázat nyitott, s hogy a múzeum még jobban ösztönözze világszerte az embereket, nagy jutalomban részesülhet az, aki akár egy darab kínai karaktert is megfejt. Az intézmény szerint a lépésre azért van szükség, mert a jóslócsontok megfejtésének folyamata zsákutcába ért. Nélkülözhetetlen egy kis lelkesedés és innováció a rejtélyes írásjegyek értelmezéséhez.

Bölcsészet mindenkinek – A Pesti Bölcsész Akadémia őszi programja

Október 10-én elindult a Pesti Bölcsész Akadémia (PBA) 2016/2017-es őszi félévének programja. Bár néhány kurzus első előadására már sorkerült, még nem késő becsatlakozni, hiszen rengeteg izgalmas témával van még terítéken. Az új szemeszterben megismerkedhettek többek között a kortárs japán rajzfilmekkel, a végtelenkísértő könyvekkel, a digitális bölcsészet világával, de novembertől barangolhattok a Borgói-hágó vámpírjainál is, valamint megtudhatjátok hogyan is hat a digitális technológia a nyelvünkre. Az előadások idén is ingyenesek és mindenki számára nyitottak.

Mindenki a vörös bolygót akarja

Az elmúlt időszakban amerikai, európai és ázsiai ország is bejelentkezett a Mars meghódítására. Oroszország, az Egyesült Államok és Kína állami projektjein túl, felbukkantak magánvállalatok is, amelyek hasonló célokat tűztek ki maguk elé. Jelenleg a SpaceX, a Boeing és a Mars One nevű szervezet is embereket akar juttatni a vörös bolygóra. Óriási verseny van kialakulóban, és egyre nagyobb ígéretek hangzanak el az indulás időpontjával kapcsolatban: Elon Musk (SpaceX) 2025-re, Bas Lansdorp (Mars One) 2027-re igéri a Mars kolonizációját. De vajon számoltak minden kockázattal?