29

cikk

20 év múlva nem fogunk olvasni. Vagy? – Beszámoló az Eötvös József szónokversenyről

2019. április 13-án, szombaton megrendezésre került az Eötvös József Kárpát-medencei Középiskolai Szónokverseny döntője. A verseny 28 résztvevőjének egy tételmondatra reflektálva kellett véleményüket megérvelni öt perc alatt. Az eseményre nemcsak az ország minden területéről, de Kárpátaljáról és Erdélyből is érkeztek versenyzők.

A kurzusok előtt, a katedrán túl – Interjú L. Varga Péterrel

Egy egyetemi oktatónak sok esetben egyetlen arcát ismerjük csak: amit a kurzusokon mutat. Ezen túl viszont mindannyian rendelkeznek további perszónákkal – érdeklődésekkel, munkaszerepekkel, élettörténettel. L. Varga Péter egyetemi oktató, főszerkesztő és kutató személyének ezen rétegeibe igyekszem betekintést biztosítani jelen interjúban.

Amikor a feminizmus csak alibi – a Szellemirtók mítosza

Az aktuálisnak (esetleg még csak feltörekvőnek) számító populáris ideológia két pólusban tud kihatni a jelen kultúrájára. Vagy megalapozott, felépített és tényleges értéket képviselő alkotás lesz belőle (ld. a tavalyi Love, Simon vagy a Ne bántsátok a feketerigót!), vagy egy eltúlzott, radikalizáló, árnyérzék nélküli és bizonyos értelemben demagóg munka a végeredmény (ld. a velejéig rasszista Egy nemzet születése 1915-ből). Utóbbiak közé tartozik a Szellemirtók 2016-os újragondolása.

Játékkal a fogyatékosság mellett – interjú Menyhárt Barbarával

Az interdiszciplinaritás korát éljük. Nem feltétlenül attól lesz valami kiemelkedő, mert egy területen belül precíz, profi és úgy en bloc jó, hanem attól, ha több területet egyesítve rendelkezik ezekkel a kvalitásokkal. A társadalmiszemlélet-megalapozó program is hasonló: kiemelkedően foglalkozik a fogyatékosság kérdéskörével és a külhoni magyar területekkel egyaránt. Menyhárt Barbarával, a HÖK külügyi alelnökével beszélgettem.

„Egyetlen szót ki kell sípolnod” – az n-word jelenség

Halljuk filmekben, zenékben, interjúkban, tudjuk, hogy mit jelent, mégsem használjuk. Nem merjük vagy nem akarjuk. Azt érezzük, hogy köti a nyelvünket valami, egy társadalmi diskurzus, ami miatt a szó kimondása egyszerűen csak nem oké. Ennek viszont messzemenő történeti és tudományos alapjai vannak. A „nigga” szó hátteréről és szabályairól.

You can Kánon – Revizor OFFline: Csináljunk kánont?

Vannak azok a szavak, amikkel ugyanolyan valószínűséggel találkozhatunk a kampuszon, egy előadáson vagy egy tanulmányban. Ezeknek a jelentős része viszont egy olyan regiszternek az eleme, amiben a pontos jelentésekről, definíciókról, attribútumokról vitatkozni lehet, sőt kell….

A Tejben rejlő tartalom – Simon Márton: Polaroidok

Simon Márton Polaroidokja talán a kortárs irodalom egyik legismertebb és szimultán legmegosztóbb alkotása. A fiatalság számára sokak szerint kapudrogként funkcionáló könyv egyik legnagyobb felrótt hibája pont a kapudrogjellegből adódik: sokan egy sematikus, csupasz, hanyag, kidolgozatlan…

A popkultúra flórája és fabulája – Heltai innovációi a filmiparban

A materiális világon túllépni tendáló huszonegyedik században korán világossá vált: az állatokat nemcsak gyakorlati, fizikai módon lehet használni. Ez a tendencia viszont nem újkeletű (még ha a teherhordás és a tanítás aránya radikálisan el is tolódott az utóbbi pár évtizedben): az ókori görög és keleti kultúrákig visszavezethető. És hiába van ilyen nagy háttere a fabuláknak, a legtávolabbi múlt és a legaktuálisabb jelen között is meglepően erős közös pontok lelhetőek fel.

„Költők torkából halásszátok ki a gramofonokat” – Technika és test a 20. század első harmadának magyar költészetében

A 19. századtól megindult a médiumok számának növekedésével járó technológiai fejlődés. Első innovációi ennek az auditív eszközök voltak, és többek között az irodalomban is megjelentek lenyomatai: hangfelvétel Babits Mihályról, ahogy a Húsvét előtt című verset mondja, József Attila Éjjeli zenék lemezei etc. Mindezekről nem beszélt Konkoly Dániel az október 4-i előadásán.