Dr. Kiss Tibor A vásárlói bizalom szerepe az illegális szerek internetes kereskedelmében címmel tartott előadást február 17-én.
Az online térben zajló vásárlások alapvető feltétele a bizalmi tényezők megléte. Például akkor vágunk bele a megrendelésbe, ha feltételezzük, hogy nem lopják el a bankkártyaadatainkat, biztosan kézbesítik a választott terméket, és a kereskedőről jó visszajelzéseket olvastunk korábbi vásárlóktól. Az illegális szerek e-piacán szintén fontos a bizalom, abban viszont van eltérés, hogy mely tényezőket tartják legfontosabbnak a résztvevők a sikeres eladáshoz.
Kiss Tibor kriminológus előadásában épp azt mutatta be, hogyan működik az internetes kábítószer-kereskedelem, mit tudhatunk a potenciális vásárlók szokásairól, és nem utolsó sorban hogyan használhatók ezek az információk a bűnmegelőzés érdekében. A Magyar Kriminológiai Társaság Facebook-csoportjában közvetített előadás egy nagyobb kutatás első eredményeit ismertette, és egyben a laikusok számára is kontextusba helyezte, hogyan kell elképzelni az illegális szerek digitális piacának működését.
Az előadó kettős szerepet tölt be a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a Rendészettudományi Kar Kriminológia Tanszék oktatója, valamint az Eötvös József Kutatóközpont Kiberbiztonsági Kutatóintézet kutatója. Ez utóbbi tevékenységéhez tartoznak az internetes bűncselekményekkel kapcsolatos vizsgálatai. Ebbe a témakörbe illeszkedik a tavalyi évben Szigeti Ákossal és Dornfeld Lászlóval közösen végzett kutatása az e-bizalomról az illegális szerek piacán. Kiss Tibor február 17-én ennek a kutatási eredményeibe engedett bepillantást.
Az illegális szerek online kereskedelme az úgynevezett darkneten, tehát az internet nehezebben elérhető hálózati helyein zajlik. Mit tudtak a kutatók előzetesen a szakirodalom alapján? Többek között azt, hogy a kábítószerpiac körülbelül 0,2%-a online, de ez az arány dinamikusan emelkedik, az elmúlt hat évben megháromszorozódott. A látenciának, vagyis annak köszönhetően, hogy a szereplők kiléte és a vásárlás folyamata is rejtve marad, az utóbbi években olyanok is vásárolni kezdtek, akik korábban nem tették; ezáltal egy sokszínű vásárlói kör jött létre. A darknet marketek igazi találkozópontok, ahol az eladók, vevők és adminisztrátorok interakciója zajlik. Ezek a felületek a webshopokhoz hasonlóan kínálják a különböző kereskedők termékeit, akik kirakatokat hozhatnak létre, bemutatva árucikkeiket. Elsőre talán meglepő lehet, de a közös mentalitás mellett fontos tulajdonság a rendszer intézményes működése, ami hierarchikusan épül fel. A legnagyobb jogkörrel az adminisztrátorok rendelkeznek, ők döntik el egy-egy marketen, hogy mi jelenhet meg az oldalon.
Obbágy Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának hallgatója, a darkweb kutatócsoport gyakorlati terepén tevékenykedő tagja azt is vizsgálta, milyen módon és milyen technikai módszerek alkalmazásával érhetők el a hálózati platformok. A tisztjelölt feltárta a hálózat komplexitását, ezzel a csoport kutatásának rengeteg támogatást nyújtott munkájával. A hallgató eredményeiből tisztán láthatók a darkweb színterei. A kereskedelmi platformokon túl fórumok, linkelosztók, de még híroldalak is működnek, ahol például tájékozódhatnak, ha a hatóságok lecsaptak valamelyik weboldal üzemeltetőire.
Kiss Tibor ezután nyolc pontban foglalta össze a darknet marketek jellemző működését, és ezzel arra is rávilágított, miért növekszik ez az üzletág a hagyományoshoz képest. A lista élén az erőszakmentesség áll, a kereskedők ugyanis gyakran arról számolnak be, hogy kevesebb konfliktusba kerülnek az online közvetítés által. Az önértelmezés is más az internet világában, itt ugyanis sokkal kevésbé tűnnek bűnözőnek a kereskedők, míg a vásárló könnyedén megtehető bűnbaknak: ha nem lenne fogyasztó, nem lenne illegális kereskedelem sem. Előnye a rendszernek a dupla anonimitás: a szereplők nem ismerik egymás személyazonosságát, és a hatóságok számára is azonosíthatatlan a folyamat. A felhasználók beszámoltak arról is, hogy minőségi szereket olcsóbban tudnak vásárolni, ami összefügg a vevők választási lehetőségeivel is. Bármikor válthatnak marketet vagy kereskedőt. Jellemző még a felelősségmegosztás és a tapasztalatmegosztás mint szociális tanulási folyamat, ami során a vásárlók folyton új területeket fedeznek fel. Nem utolsó sorban a fordított üzleti logika a meghatározó, a marketeknek ugyanis megéri kisebb kockázattal és kisebb haszonnal, de hosszútávon működni. Ha ugyanis túlságosan népszerűek lesznek, nagyobb eséllyel kerülnek a hatóságok látóterébe.
Az előadás a darknet marketek részletes bemutatásával persze egyáltalán nem a vásárlásra ösztönzött. Ez leginkább azon a ponton vált világossá, amikor Kiss Tibor a kutatásuk eredményeit összegezte, és arra tért ki, hogy a piac ismeretében hogyan tudnak beavatkozni a folyamatokba. Ehhez egy vásárlói bizalomról szóló kérdőívet készítettek egyetemi hallgatók számára, melyet 8000-en töltöttek ki. A hosszú kérdéssor miatt sokan félbehagyták a kitöltést, de még így is jelentős minta keletkezett: végül 5000 ív lett elemezhető, ami alapján több következtetést is sikerült levonniuk a kutatóknak. A feleletválasztós kérdések mellett kényszerítő szituációs feladatot is adtak. Ezekben egy-egy történetet olvashattak a résztvevők, és a főszereplő helyében kellett döntést hozniuk, milyen módon vásárolnának az interneten illegális szereket. Ez a feladat az attitűdalkotást tudta mérni, vagyis azt, hogy miként áll hozzá egyes kérdésekhez a kitöltő. Tendenciát mutatott például, hogy aki fontosnak tartja a zéró toleranciát a kábítószer-fogyasztás területén, az a bizalmi faktort is fontosabbnak tartja. Illetve aki jobban kiismeri magát az informatika területén, az bátrabb lenne az illegális szerek vásárlásakor. Az előadás reflektált a piac változására is. A fizetési eszközök területén ugyanis szintén megjelenik a bizalmi kérdés, ahol újabban a kriptovaluták terjednek, de sokan még nem ismerik ennek a működését.
A vásárlói bizalom széleskörű megismerésével a kutatók bíznak benne, hogy befolyásolni tudják majd az illegális szerek vásárlását. A vásárlói bizalom csökkentésével csökken a kereslet, azaz megelőzhető a bűnelkövetés. A folyamat sarkalatos pontja a kézbesítés, ezért a következő fázisban megkeresik majd a postát, hogy szigorúbban ellenőrizzék a csomagokat. Ezzel egyben a vevőket is megpróbálják elrettenteni, hogy ezt az átvételi módot válasszák. A projekt tehát nem ért véget, sok kihívásra és új eredményekre számíthatunk a jövőben.
A képekért Kiss Tibort illeti köszönet.
