A 2007-ben indult programsorozat február 13-án ismét arra vállalkozik, hogy közelebb hozza a kémiát (nem csak) a közoktatásban tanulókhoz.
Megtalálni a tűt a szénakazalban. Nem is olyan lehetetlen? Schlosser Gitta kémikus holnapi, tömegspektrometriáról szóló előadása legalábbis ezt kívánja bizonyítani.
Az ELTE Kémiai Intézet Alkímia ma programsorozata már 12 éve hozza közelebb a laboratóriumi kutatásokat elsősorban a felső tagozatos és középiskolás diákokhoz. Az előadások persze szívesen megszólítják a nagyközönséget is, ingyenesek és regisztrációhoz sem kötöttek, élőben követhetők az interneten, sőt, visszamenőleg elérhetők az Alkímia ma Youtube-csatornáján. A tanárok pedig akkreditált, harminc órás továbbképzésként is részt vehetnek a kurzuson.
Schlosser Gitta kémikusként az ELTE Analitikai Kémiai Tanszék egyetemi adjunktusa. Holnapi előadásában saját kutatási témájába enged bepillantást, a tömegspektrometria bio- és szerveskémiai alkalmazásai kapcsán. Az ELTE oktatója egyébként 2001-ben végzett vegyészként szintén az egyetemünkön, majd négy évvel később PhD-fokozatot szerzett summa cum laude minősítéssel. Dolgozott az MTA Kémiai Kutatóközpont Tömegspektrometriai Osztályán és az MTA-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoportjában is részt vett mint tudományos segédmunkatárs, majd tudományos munkatárs. Kutatásai kiterjednek a természetes és szintetikus szerves vegyületek szerkezetének vizsgálatára, illetve a fehérjék poszt-transzlációs módosítása, proteomikai és klinikai diagnosztika, valamint a kismolekulák és makromolekulák nem-kovalens kölcsönhatásai és fémionkötő sajátságai is tudományos érdeklődésébe tartoznak.
Már a kutatási területek felsorolása is mutatja, hogy az „alkimisták megszállottsága” nem hiányzik a mostani előadónál sem. Az előadássorozat mottójából kölcsönzött szófordulat ugyan a tudományos kíváncsiság tradícióira utal, ez esetben nem hanyagolható el a kurzus másik lényegi eleme sem. Azaz, hogy a kémikus a legújabb tudományos eredményekről számoljon be, köznyelven is érthetővé téve a mindennapokban használt kémiai felfedezéseket. Mi is lehetne aktuálisabb, mint a modern kori olimpia egyik alapgondolata: a „Gyorsabban, magasabbra, erősebben!” jelmondata. A sporteseményeken a teljesítményfokozás illegális formáinak kiszűrését nagy érzékenységű műszeres analitikai módszerekkel végzik. A verseny tehát már a hivatalos megnyitó előtt megkezdődik, a pálya helyett elsőként a laboratóriumokban. A doppingellenőrzés pedig csak egy példa, ahol kis mennyiségben jelenlevő vegyületeket kell kimutatniuk a kémikusoknak. Az előadás az élet különböző területeiről hoz példákat, ahol szintén a tömegspektrometria módszerét használják, hogy a kutatók „megtalálják a tűt a szénakazalban”. Ezt a technikát alkalmazzák többek között az élelmiszerek biztonságosságának vizsgálatára vagy a ritka betegségek szűrésére. Egyben ez a legszélesebb körben használt műszeres analitikai szerkezetkutatási technika.
Az előadás online követhető a Galileo Webcast tudományos tartalmakat élőben sugárzó honlapon, személyesen részt venni szintén érdemes lehet a helyszíni kvíz és a látványos kísérletek miatt. Mindemellett megtudhatjuk, miként mérhető meg egy molekula tömege, és az így kapott adatok hogyan hasznosíthatók a gyakorlatban.
A helyszín: ELTE TTK, Eötvös terem (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A, 083.)
Időpont: 2020. február 13. csütörtök 17.00
Forrás: Alkímia ma és Népszerű Kémia
