Mind az ELTE BTK Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke, mind az ELTE TáTK Tudománykutató Központja (utóbbi az MTA Tudomány- és Technikatörténeti Osztályközi Állandó Bizottságával karöltve) szakmai napot szervez a jövő héten. Mindkét konferencia (illetve workshop) sokszínű programot ígér!
Szeptember 5–én, csütörtökön Teaching English for Specific Purposes in the 21st Century címmel rendez konferenciát az ELTE BTK Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke. A rendezvény a Contemporary Crossroads című alkalmazott nyelvészeti konferenciasorozathoz tartozik; idén főként a nyelvtanításra-tanulásra fókuszálnak. A két plenáris előadás mellett délelőtt és délután egy-egy párhuzamos szekció veszi kezdetét, majd a nap végén egy-egy workshopot választhatnak a résztvevők. Egész nap vegyesen magyarul vagy angolul zajlanak majd az előadások. A napindító plenáris előadásban így Károly Krisztina a tudományfordításról beszél majd (magyarul), s az egyensúlyt megtartva a délutáni szekciók előtt Sazdovska Jasminától már angolul hallgathatjuk meg, milyen képességek fejlesztését látja ma szükségesnek az üzleti angol tanításában. A konferencia figyelmet fordít arra, hogy reagáljon az ESP (English for Specific Purposes) tanításának kortárs kihívásaira: nemcsak a változó világgal való lépéstartással (Illés Éva), vagy a kritikai gondolkodás fejlesztésével (Katona László) foglalkoznak, de a munkahelyi igényeknek való megfeleléssel is (Muhi Gabriella; más szempontból Lázár Ildikó). A szűkebben vett nyelvészeti témák mellett – mint a diskurzusjelölők (Götz Andrea) vagy a „buzz word”-ök (Eszenyi Réka, Dóczi Brigitta) vizsgálata – más kutatási területek is előtérbe kerülnek; így például a jog (Ljiljana Marjanovic Andric – Ljiljana Markovic; Borza Natália) vagy a diplomácia (Tankó Gyula) nyelvéről is szó esik, hogy csak néhány felmerülő témát említsünk. A napvégi egyik workshopot Tiboldi Tímea tartja majd, témája az interkulturális kommunikáció a szakmai nyelvhasználatban; az ezzel egy időben zajló foglalkozásának Molnar Claudia a sok mindenre teret adó Making ESP work címet adta.
A konferencia a BTK-n (a Múzeum körúti kampuszon), az R épületben zajlik majd. Program és további információ itt található.
Szeptember 6-án, pénteken sem unatkozhatunk: A tudomány keretei című konferencián ugyanis igazán sokféle előadás járja körbe ezt a metatudományos témát. A keret motívumára sok előadó a lokalitás fogalmával reagált: a 18. századi Magyar Királyság éppúgy lehet az orvosi információáramlás kerete (Krász Lilla), ahogyan a 18-19. század fordulójában Jéna is a vizsgálat keretét adja a neptunizmus kutatásában (Gurka Dezső), az animális magnetizmuséban pedig Magyarország (Gyimesi Júlia). A lokalitást mint kérdést állítja középpontba Tanács János is a Párhuzamosok Problémájával, Lafferton Emese pedig a hipnózis és a hisztéria 1900 körüli kutatásával kapcsolatban, Pléh Csaba pedig a helynek a pszichológia történetében betöltött szerepét vizsgálja majd. A korábbiakhoz hasonlóan többszörös beágyazottsága van Borgos Anna témájának is (egyfelől a Kádár-korszakbeli Magyarország mint lokális és időbeli keret, másfelől a pszi-tudományok mint tudományos keret), amikor a gender- és szexualitás-koncepciókat tárgyalja. A határátlépés kétféleképp is megjelenik a témák közt: egyfelől negatívan, a száműzetés aktusában (Havrancsik Dániel), másfelől pozitívabban, a felvilágosodás korabeli jezsuita tudományt elemezve ebből a szempontból (Kontler László). A konferencia legelső előadása pedig az itt felvázoltaknak egy szélesebb alapját adja: a Somlai Péter választotta Tudomány és haladás: történetek és szakaszok cím még több reflexiót megenged, mint a fentebb idézett Molnar Claudia-workshopé.
A konferenciának a Pázmány Péter sétányon lévő ELTE TáTK Kari Tanácsterme ad otthont. A részletes program itt nézhető meg.
A kiemelt kép forrása: Örkény István: Polgártársak!, kép innen. Térkép forrása itt.
