15 éve – 2003. május 29-én – hunyt el Károlyi Amy költő.
A költő emlékének tiszteletére a héten a Kulcslyuk-líra című alkotását olvastam. A kötet 1977-ben jelent meg a Szépirodalmi könyvkiadónál, és nemcsak verseket, hanem prózai részleteket is tartalmaz.
Károlyi Amy, fotó: cultura.hu
A Kulcslyuk-líra című kötet heterogén jelleget ölt, a kompozíció a különféle szövegek keveredésén és a töredékességen alapul. A kiadásban szereplő első vers egyfajta előversként olvasható, amelyben hangsúlyos szerepbe kerül az ismétlések által a „szavak mögötti szavak” jelensége. Ez a kiemelt idézet talán megsejtetheti olvasójával, hogy milyen befogadói attitűd lehet ideális a mű interpretálása szempontjából. A „szavak mögötti szavak”-részlet talán arra vonatkozhat, hogy a mű befogadásakor az olvasandó szövegek konkrétsága elhalványul. Ha minden szó mögött egy másik szó áll, az az interpretáció horizontjának tágulását jelenti, ezáltal a szöveg a maga sajátos létmódjával a jelentés pluralizálódásának lehetőségét teremti meg.
A kötet 12 részre van osztva. Az első szerkezeti egység mottója akár az egész kötetre is ráolvasható: „Parányi kulcslyuk-keretbe mondatok…”. A mottó újra fókuszba helyezi és tematizálja a kulcslyuk-motívumot, amely a kötet címében is szerepel. A kulcslyuk általában a bezárt–nyitott helyzet jelentéskonfigurációit implikálja. Ha a lyukban nincs benne a kulcs, akkor lehetővé válik az ajtó mögötti tér megszemlélésére. Gyakori szcéna az irodalomban, hogy egy titkos kulcslyukon való bepillantás új, hasznos információ birtokába juttatja a szemlélődőt, és a megpillantás aktusa episztemiológiai vonzattal bővül, hiszen fény derülhet az addig eltitkolni kívánt igazságra. A kötet első fejezetének mottója azonban nem a látással hozza összefüggésbe a kulcslyuk motívumát, hanem a beszéddel és a szavakkal. A szöveg úgy épül, mintha kulcslyukba belesusogott mondatokat olvasnánk.
A mű heterogén jellegéről már volt szó. A kötet kevert jellegét a változatos stílusú szövegek variációja adja. Olvashatunk olyan részleteket, amelyek a tudományos diskurzus részét képezik, pl. a Tudományos Gyűjtemény egy mondatát. A szövegben az élőbeszédre emlékeztető nyelvi formulák is megtalálhatók. A kötetben olvashatunk fiktív és nem fiktív idézeteket más költőktől, Károlyi itt előszeretettel szólaltatja meg a régi magyar és a klasszikus magyar irodalom egyes alkotóit, gondolva itt például Nyéki Vörös Mátyásra, Bethlen Katára, Kazinczyra vagy Orczy Lőrincre. Károlyi Amy ismeretes Emily Dickinson fordításairól. Néhány általa fordított Dickinson-versrészletet is közölt a Kulcslyuk-lírában.
A kötet kompozíciója és poétikai megoldásai főleg azon kérdések feltevését ösztönzik, amelyek arra keresik a választ, hogy mi számít a poézis tárgyának, mi az, amit a költészetben érvényes témaként fogadunk el, van-e egyáltalán ilyen érvényes téma, és ha igen, mi az, amit nem tartunk költészeti témának, és mégis egy verseskötetben találjuk. Károlyi Amyra emlékezve a legjobb mód, ha a műveit olvassuk.
Károlyi Amy: Mögött
A szavak mögött valaki áll
lehel nyakamba láthatatlan
púpos, jókedvű, egyenes, sír
a szavak mögötti szavakban.
Nincsből és van-ból elkeverve
áramként bujkál az erekben
púpos, jókedvű, egyenes, sír
nem én írok, ő ír helyettem.
A szavak mögött valami zúg
susog kitartón és szüntelen
minthogyha fájás megszakad
így döbbenek rá kis szünetben.
A szavak mögötti veremben
ülök egyedül, ülünk ketten
ülünk sokan pince-torokban
a szavak mögött szavakban.
A versrészlet megtalálható: Károlyi Amy, Kulcslyuk-líra, Bp., Szépirodalmi, 1977, 5.
