Kulcslyuk-líra

15 éve – 2003. május 29-én – hunyt el Károlyi Amy költő.

A költő emlékének tiszteletére a héten a Kulcslyuk-líra című alkotását olvastam. A kötet 1977-ben jelent meg a Szépirodalmi könyvkiadónál, és nemcsak verseket, hanem prózai részleteket is tartalmaz.

amyy

Károlyi Amy, fotó: cultura.hu

A Kulcslyuk-líra című kötet heterogén jelleget ölt, a kompozíció a különféle szövegek keveredésén és a töredékességen alapul. A kiadásban szereplő első vers egyfajta előversként olvasható, amelyben hangsúlyos szerepbe kerül az ismétlések által a „szavak mögötti szavak” jelensége. Ez a kiemelt idézet talán megsejtetheti olvasójával, hogy milyen befogadói attitűd lehet ideális a mű interpretálása szempontjából. A „szavak mögötti szavak”-részlet talán arra vonatkozhat, hogy a mű befogadásakor az olvasandó szövegek konkrétsága elhalványul. Ha minden szó mögött egy másik szó áll, az az interpretáció horizontjának tágulását jelenti, ezáltal a szöveg a maga sajátos létmódjával a jelentés pluralizálódásának lehetőségét teremti meg.

A kötet 12 részre van osztva. Az első szerkezeti egység mottója akár az egész kötetre is ráolvasható: „Parányi kulcslyuk-keretbe mondatok…”. A  mottó újra fókuszba helyezi és tematizálja a kulcslyuk-motívumot, amely a kötet címében is szerepel. A kulcslyuk általában a bezárt–nyitott helyzet jelentéskonfigurációit implikálja. Ha a lyukban nincs benne a kulcs, akkor lehetővé válik az ajtó mögötti tér megszemlélésére. Gyakori szcéna az irodalomban, hogy egy titkos kulcslyukon való bepillantás új, hasznos információ birtokába juttatja a szemlélődőt, és a megpillantás aktusa episztemiológiai vonzattal bővül, hiszen fény derülhet az addig eltitkolni kívánt igazságra. A kötet első fejezetének mottója azonban nem a látással hozza összefüggésbe a kulcslyuk motívumát, hanem a beszéddel és a szavakkal. A szöveg úgy épül, mintha kulcslyukba belesusogott mondatokat olvasnánk.

A mű heterogén jellegéről már volt szó. A kötet kevert jellegét a változatos stílusú szövegek variációja adja. Olvashatunk olyan részleteket, amelyek a tudományos diskurzus részét képezik, pl. a Tudományos Gyűjtemény egy mondatát. A szövegben az élőbeszédre emlékeztető nyelvi formulák is megtalálhatók. A kötetben olvashatunk fiktív és nem fiktív idézeteket más költőktől, Károlyi itt előszeretettel szólaltatja meg a régi magyar és a klasszikus magyar irodalom egyes alkotóit, gondolva itt például Nyéki Vörös Mátyásra, Bethlen Katára, Kazinczyra vagy Orczy Lőrincre. Károlyi Amy ismeretes Emily Dickinson fordításairól. Néhány általa fordított Dickinson-versrészletet is közölt a Kulcslyuk-lírában.

A kötet kompozíciója és poétikai megoldásai főleg azon kérdések feltevését ösztönzik, amelyek arra keresik a választ, hogy mi számít a poézis tárgyának, mi az, amit a költészetben érvényes témaként fogadunk el, van-e egyáltalán ilyen érvényes téma, és ha igen, mi az, amit nem tartunk költészeti témának, és mégis egy verseskötetben találjuk. Károlyi Amyra emlékezve a legjobb mód, ha a műveit olvassuk.

Károlyi Amy: Mögött

 

A szavak mögött valaki áll

lehel nyakamba láthatatlan

púpos, jókedvű, egyenes, sír

a szavak mögötti szavakban.

 

Nincsből és van-ból elkeverve

áramként bujkál az erekben

púpos, jókedvű, egyenes, sír

nem én írok, ő ír helyettem.

 

A szavak mögött valami zúg

susog kitartón és szüntelen

minthogyha fájás megszakad

így döbbenek rá kis szünetben.

 

A szavak mögötti veremben

ülök egyedül, ülünk ketten

ülünk sokan pince-torokban

a szavak mögött szavakban.

A versrészlet megtalálható: Károlyi Amy, Kulcslyuk-líra, Bp., Szépirodalmi, 1977, 5.